PhD-értekezés

A sikeres, 91%-os eredményű védés időpontja: 2012. febr. 8. volt. Meghívó. Magáról a védésről itt tájékozódhat.

Identifying competitive cultural orientations made from executive’s narratives (in English)

Ez az oldal Mikulás Gábor PhD-értekezéséről – Versenyképességi kulturális orientációk azonosítása vezetői narrációkban – szóló adatokat, dokumentumokat tartalmaz. A PhD-dolgozat a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Szervezéstudományok Doktori Iskolában készült.

Ha az alábbiakkal kapcsolatban kérdése, észrevétele, kritikája van, írja meg a címemre.

Az értekezés lényege

1 perc alatt
Nos: aki sokat beszél hatalmi távolságról, az minden bizonnyal a hatalmi távolságot erősíti, ezért versenyképtelenebb. Aki a múlt kollektív stratégiákról beszél, az nem igazán kívánja azt a jelenben. Aki viszont a jövő ebbéli terveiről beszél, az saját versenyképességére utal.

3 perc alatt
Ha túl sommásnak tartja a fenti sorokat – ebben feltehetően igaza van – akkor olvassa el az alábbi összefoglalást, mely utal arra, hogyan álltak elő a fenti adatok és hogy mire is lehetnek használhatók az eredmények.

15 perc alatt
elolvashatja a konferencia-publikációban (a 2009. évi Számítógépes Nyelvtudományi Konferencia), hogy milyen munka előzte meg az eredményeket. Emellett átlapozhatja a konferencia-előadás ppt-jét is. A védés előadása (2012. febr. 8.)

60 perc alatt
Azt mondják, kb. ennyi időt vesz igénybe az értekezés megvédése. Ha érdekli, jöjjön el a Szent István Egyetemre. A pontos helyszín és időpont ezen az oldalon lesz megtalálható. A tézisfüzet.

300 perc alatt
Nos, kb. ennyi idő szükséges a 200 oldal körüli dolgozat elolvasásához. Íme a teljes anyag.

Az értekezés konzulense: Komor Levente. További segítők voltak: Bakacsi Gyula, Ehmann Bea, László János, Síklaki István. A szövegpragmatikai vizsgálatot – amely a dolgozat egyik melléklete – Galuska László Pál készítette. – Köszönet támogatásukért.

A szervezeti kultúrával és versenyképességgel kapcsolatos további publikációk, előadások itt találhatók.

Tartalomjegyzék

Összefoglalás
Summary 9

1. Bevezetés 11
1.1 A koncepció 12
1.2 Néhány példa emberi magatartások, tulajdonságok feltérképezésére 14
1.3 Hipotézisek 15

2. Elméleti alapozás 16
2.A Szekunder források gyűjtése 16
2.B Kultúrakutatás 16
2.B.1 Történelem és módszertanok 16
2.B.1.1 Önmagában vagy összehasonlítva? 17
2.B.1.2 Minőségi és mennyiségi módszerek 18
2.B.1.3 Trompenaars-Hampden-Turner-féle dimenziók 18
2.B.1.4 Geert Hofstede öt kultúradimenziója 19
2.B.2 A GLOBE-kutatás 19
2.B.2.1 Változók generálása és tesztelése 21
2.B.2.2 Kultúradimenziók 22
2.B.2.3 Leadership-változók 28
2.B.3 Versenyképesség és (szervezeti) kultúra 28
2.B.3.1 Versenyképesség… 29
2.B.3.2 Létezik-e legjobb kultúra-mix a versenyképességre? 29
2.B.3.3 A szervezeti kultúrára hatást gyakorló tényezők 32
2.B.3.4 Kutatások a versenyképesség és a kultúra kapcsolatáról 34
2.B.3.5 A GDP és a versenyképesség mutatói a GLOBE-kutatás alapján 36
2.B.3.6 Versenyképesség országos és szervezeti szinten – orientációk 39
2.B.3.7 Törésvonalak a versenyképességben; szervezetek és személyek 47
2.B.3.8 Versenyképességi orientációk a válságban, vagy azután 49
2.C Tartalomelemzés – a személyes és szociális identitás feltárására 50
2.C.1 A tartalomelemzés eljárásai 51
2.C.2 Gyakorlati példák a tartalomelemzésre 53
2.C.3 Tartalomelemzési példák a kultúrakutatásban 55
2.C.4 A GLOBE-féle versenyképességi orientációkkal kapcsolatba hozható kutatási témák 56
2.D Motivációkutatás, versenyképességi orientációk azonosítása céljára 59
2.E Kiegészítő elemzés 60

3. Módszertan 62
3.A Szekunder források gyűjtése 62
3.B GLOBE-kérdőívek adatainak felvétele 63
3.C Tartalomelemzés – versenyképességi orientációk azonosítása 65
3.D A motivációelemzési módszertan összeállítása 69
3.E A kiegészítő elemzés módszertana 72

4. Eredmények 74
4.A Szekunder források gyűjtése 74
4.B A GLOBE-kérdőívek eredménye 74
4.C Az interjúk tartalomelemzésének eredménye 76
4.D Az interjúk motivációkutatásának eredménye 77
4.E A kiegészítő elemzés eredményei 79
4.F Együttállások: GLOBE – tartalomelemzés – motivációelemzés 79

5. A használt módszertanok egybevetése 82
5.1 Versenyképességi kulturális (GLOBE) és tartalomelemzési együttállások 82
5.1.1 Az inga-jelenség – összegzett tapasztalatok (tartalomelemzés) 87
5.1.2 Étikus egybevetés a korábban felvett országos átlaggal; példák a magyar nemzeti kulturális tapasztalatokra 88
5.2 Versenyképességi kulturális (GLOBE) és motivációkutatási együttállások 91
5.2.1 Az inga-jelenség – összegzett tapasztalatok (motivációelemzés) 93
5.3 GLOBE, narratív tartalomelemzés és motivációkutatás – trianguláció 93
5.3.1 Versenyképességi orientációk kimutatása 93
5.3.2 A tartalomelemzés és a motivációkutatás eredményeinek együttállásai 97

6. A vizsgált szervezetek jellemzése 98
6.1 A kiadóvállalat 99
6.1.1 Összefoglaló elemzés és értékelés 99
6.1.B A kiadóvállalat a GLOBE-eredmények tükrében 100
6.1.C A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 101
6.1.D A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 102
6.1.E Kiegészítő elemzés 103
6.2 A tanácsadó szervezet 106
6.2.1 Összefoglaló elemzés és értékelés 106
6.2.B A szervezet a GLOBE-eredmények tükrében 107
6.2.C A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 108
6.2.D A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 109
6.2.E Kiegészítő elemzés 110
6.3 Az állami nagyszervezet 114
6.3.1 Összefoglaló elemzés és értékelés 114
6.3.B A szervezet a GLOBE-eredmények tükrében 114
6.3.C A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 115
6.3.D A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 116
6.3.E Kiegészítő elemzés 117
6.4 Az állami nagyszervezet regionális részlege 119
6.1.1 Összefoglaló elemzés és értékelés 119
6.4.B A szervezet a GLOBE-eredmények tükrében 120
6.4.C A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 121
6.4.D A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 122
6.4.E Kiegészítő elemzés 123
6.5 Szervezeti típusok szerinti különbségek 126
6.5.B GLOBE-eredmények alapján 126
6.5.C A tartalomelemzés adatai alapján 128
6.5.D A motivációkutatás adatai alapján 128
6.5.E Kiegészítő elemzés 129
6.6 A nyilatkozók személye; életkora és neme 130

7. Áttekintés 131
7.1 A disszertáció korlátai 131
7.2 A hipotézisek ellenőrzése 132
7.3 További kutatási lehetőségek 133

8. Irodalomjegyzék 134

9. Mellékletek 144
1. melléklet – A GLOBE Gamma kérdőíve (minta) 144
2. melléklet – Kódolt interjúszövegek 150
3. melléklet – Tartalomelemzési kódolási instrukciók 181
4. melléklet – Szövegpragmatikai vizsgálat 183

Összefoglalás

Az értekezés célja, hogy több különféle eljárás segítségével azonosítsa a szervezetek prediktív versenyképességi kulturális orientációit, és hogy javaslatot tegyen ezek gyakorlati alkalmazására.

Átfogó feltételezés: a szervezetek csúcsvezetőinek szövegeit vizsgálva következtetések vonhatók le a szervezetek jövőbeni versenyképességére vonatkozóan.

A dolgozat szerkezeti felépítése:

1. Bevezetés. Bemutatja az értekezés koncepcióját, szakaszait, és elhelyezi ezt az emberi viselkedések, magatartások feltárásának törekvései között. Majd felsorolja a hipotéziseket.
2. Elméleti alapozás. Az értekezés témája a pszichológia, szövegnyelvészet, szociológia, gazdaságtudomány közös határterületét célozva kiterjedt irodalomkutatáson alapul. Erre építve bemutatja a kultúraközi kutatási előzményeket (hangsúlyosan a GLOBE-projektet), körüljárja a versenyképesség fogalmát, hogy rámutathasson a prediktív versenyképességi kulturális orientációkra. Bemutatja, hogy a narratív elemzés az eddigi tapasztalatok szerint milyen célokra alkalmazható.
3. Módszertan. Részleteiben felsorolja és indokolja az értekezésben használt eljárásokat, a vizsgált szervezetek kiválasztásától a szervezetek GLOBE-elemzésén és a felső vezetői interjúk készítésén keresztül az elemzésükig. Mivel a versenyképességi kulturális orientációk feltárására tartalomelemzési rendszer nem ismert, két saját, e kutatásban alkalmazott eljárás indoklása is elhangzik. Ezek a tartalomelemzésre és a motivációkutatás módszertanára alapulnak. A GLOBE-kérdőíven alapuló kvantitatív kutatásból kapott adatok értelmezését gazdagítja a kvalitatív narratív elemzés két módszere; a kultúraközi kutatás céljára alkalmazott tartalomelemzés és a motivációkutatás. Mindezekhez egy harmadik, kiegészítő elemzés is csatolódik.
4. Eredmények. E fejezetben olvashatók a négy szervezet esetében végzett GLOBE-kérdőíves felmérés adatai (kiegészítésképpen a GLOBE magyarországi adatokkal), valamint a tartalomelemzéssel és motivációkutatással kapott prediktív versenyképességi orientációk értékei.
5. Használt eljárások egybevetése. A szervezetek három (plusz egy kiegészítő) eljárással való vizsgálata (trianguláció) lehetővé teszi azt is, hogy az egyes eljárások eredményeinek közös pontjaira rámutassunk. Az eredmény szerint a leginkább együttálló eredmények a hatalmi távolsági index és az intézményi kollektivizmus prediktív versenyképességi kulturális orientációk esetében mutathatók ki. A hatalmi távolság narratív mintái negatív előrejelzői a versenyképességnek, az intézményi kollektivizmuséi pedig pozitívan jelzik előre azt.
6. A vizsgált szervezetek jellemzése. A négy szervezet egyenkénti bemutatása, valamint egymással, és az országos GLOBE-értékekkel egybevetése, ide értve a költségvetési-profitérdekelt szervezeti dichotómiát is. A kvalitatív kutatást támogató interjúmódszer e fejezetben mutat rá azon pontokra, amelyekre egy szervezetfejlesztési projekt során érdemes fókuszálni. Az interjúk értékelésén alapuló következtetések a komplex cégdiagnózis számára kínálnak mélyebb értelmezési lehetőséget.
7. Áttekintés. Bemutatja az értekezés korlátait, a hipotézisek ellenőrzését, valamint javaslatot tesz a lehetséges további kutatások irányára.

A kutatás eredményei több gyakorlati terület munkáját segítheti. Ezek lehetnek:

• Szervezetfejlesztés a tanácsadóiparon belül. A kutatás a versenyképességet befolyásoló szervezeti kulturális orientációk diagnózisát pontosítja. E munka két fő eszköze: a kérdőív és az interjú. A kérdőív és a narratív adatok együttesen támogatják a szervezeti diagnózis felállítását, annak egzaktabbá tételét.
• Személyügyi tanácsadás. Az interjúmódszerrel azonosítható kulturális orientációk feltérképezése elősegíti a szervezeten belüli munkacsoportok összetételének optimalizálását. Továbbá támogatja adott személyek és munkakörök megfelelő illesztését, párosítását.
• Fejvadász- és általában a toborzási feladatok hatékonyságát növeli, ha a szervezet céljainak és meglévő kultúrájának megfelelő munkatársat választ ki. A felvételi interjú tartalomelemzése segíti azon személyek kiválasztását, akik a céloknak megfelelő versenyképességi kultúrával rendelkeznek.
• Banki hitelbírálatnál a tartalomelemzés segíti a döntéshozatalt. Amennyiben a bank által vizsgált kérelmező pénzügyi adatai és üzleti terve, valamint a bírálat során folytatott ügyfélinterjú tartalomelemzése egy irányba mutat, növekszik hitelügylet biztonsága. Ellenkező esetben indokolt lehet további adatok megvizsgálása, vagy alaposabb adatelemzés – ami szintén biztosabbá teszi a hitelnyújtási tevékenységet.
• Információs tanácsadás (információbrókeri tevékenység) esetén nyújtott (cég)információ kiegészíthető a szervezeti vezetőktől származó szövegek prediktív versenyképességi szempontú elemzésével, növelve az információs csomag értékét. Az ilyen információs csomag segítheti a megfelelőbb beszállító, partner kiválasztását, a versenytársak jövőbeni potenciáljának előrejelzését.

Identifying competitive cultural orientations made from executive’s narratives

Theses

Summary

The aim of the thesis is to identify predictive competitive cultural orientations of organizations with different techniques and to make a suggestion for their practical utilizations.

Overall hypothesis: with the analysis of executive’s narratives predictive conclusion can be drawn concerning the future competitiveness of their organizations.

Structure of the thesis:

1. Introduction. Demonstrates the concept, the sections of the thesis and places it among the uncovering aims of human behavior, disciplines. Finally it lists the hypotheses.
2. Theoretical bases. The subject of the thesis rests on an extended literature search in the borderlines of psychology, text linguistics, sociology, and economy. With the help of its results, it discusses the antecedents of cross cultural researches (lays emphasis on GLOBE-project), defines the concept of competitiveness, and suggests the framework of predictive competitive cultural orientations. According to the current experiences it demonstrates the possible aims of adaptations the narrative analysis.
3. Methods. Lists the details and justifies the procedures used in the thesis, from the selection of sample or-ganizations across the GLOBE-methodology and methods of chief executives’ interviews to their analyses. As there is no content analysis method known for identifying competitive cultural orientations, two self constructed and used techniques are justified here. These are based on methodologies of content analysis and motivation research. The interpretation of data sourced from the quantitative GLOBE-questionnaire is enriched by two qualitative narrative methods, the content analyses and motivation research applied to cross cultural research. As a third technique, even an additional research is justified here.
4. Results. This chapter encompasses the resulting data of the GLOBE-questionnaires filled out by middle managers of four organizations are listed here (including Hungarian national data), and the results of predictive competitive orientations reached with content analysis and motivation research.
5. Comparison the results of the used techniques. The analyses of the organizations with three (and an additional) technique as a triangulation, of-fers also the possibility to identify common results obtained by different techniques. According to these, the power distance index and the institutional collectivism as predictive competitive cultural orientations demonstrate the most common results. The narrative patterns of power distance predict negatively and the institutional collectivism predict positively the institutional competitiveness.
6. Characterization of the examined organizations. Describes the characteristics of the four examined organizations one by one and also demon-strates the distinctions among them, compares them with the national GLOBE-results, points out the dichotomy of public sphere and profit oriented organizations. In this chapter the interview method contributed with qualitative research demonstrates the points which on emphasis shall be put in an organization development project. The conclusions based on the results of interviews offer deeper interpretations possibility for a complex organizational diagnosis.
7. Overview. Describes the limitation of the thesis, the supervisions of hypotheses, and make suggestions for further researches directions.

The research results may expendit several practical works. E. g.:

• Organizational development within the consulting industry. The research refines the diagnosis of organizational cultural orientations which influence the competitiveness. The main instruments of this work are the questionnaire and the interview. Both the questionnaire and the narrative data patterns promote the organizational diagnosis and make it more exact.
• Human resource consulting. Mapping the cultural orientations with interview method contri-butes the optimization of the working team combinations. It also promotes the proper suiting or pairing of persons and working tasks.
• Head hunting- and recruitment in general. The selection of the worker fits to the organization’s purposes and existing culture enhances the efficiency of the organization. The content analysis of the recruitment interview puts forward the selection of the person having a competitive culture fits to the organization’s aims.
• Credit rating process. The credit rating in the banks is expendited by content analysis. If the applicant’s financial data and business plan and the content analysis of the applicant’s interview during the decision procedure show the same direction the security of crediting process increases. In case of controversial directions, further data analyses have to be involved. This enhances the security of credit rating process.
• Information consulting. The traditional company information may be completed by narrative analysis on the head of the company, with the emphasis on predictive competitive aspect. This possibly raises the value of the information service. Such an information package may contribute the selection of the proper subcontractor, business partner or predicting the competitive potential of competitors in the future.