Jazz-zenekar-modell: a zene harmonikus és együtthangzó, de minden zenész improvizálhat szólót is.
Kiváló vezetők : rövidítve. In: Korszerű Vezetés 29 (1997) 3 p. 48-56.

Versenyképesség előrejelzése — vezetők nyilatkozataiból

Tréning az értekezés alapján

A téma előadása volt többek között: ICKM 2012 (Tudásmenedzsment konferencia, 2012. szept. 2-6., Johannesburg)

PhD-értekezés

A védés 2012. febr. 8-án volt.

 

Identifying competitive cultural orientations made from executive’s narratives (in English)

Ez az oldal Mikulás Gábor PhD-értekezéséről – Versenyképességi kulturális orientációk azonosítása vezetői narrációkban – szóló adatokat, dokumentumokat tartalmaz. A PhD-dolgozat a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Szervezéstudományok Doktori Iskolában készült.

Ha az alábbiakkal kapcsolatban kérdése, észrevétele, kritikája van, írja meg a címemre.


 


Az értekezés lényege

1 perc alatt
Nos: aki sokat beszél hatalmi távolságról, az minden bizonnyal a hatalmi távolságot erősíti, ezért versenyképtelenebb. Aki a múlt kollektív stratégiákról beszél, az nem igazán kívánja azt a jelenben. Aki viszont a jövő ebbéli terveiről beszél, az saját versenyképességére utal.

3 perc alatt
Ha túl sommásnak tartja a fenti sorokat – ebben feltehetően igaza van – akkor olvassa el az alábbi összefoglalást, mely utal arra, hogyan álltak elő a fenti adatok és hogy mire is lehetnek használhatók az eredmények.

15 perc alatt
elolvashatja az első konferencia-publikációban (a 2009. évi Számítógépes Nyelvtudományi Konferencia), hogy milyen munka előzte meg az eredményeket, illetve átlapozhatja a konferencia-előadás ppt-jét is. A védés előadása, pdf-diák (2012. febr. 8.)

60 perc alatt
Azt mondják, kb. ennyi időt vesz igénybe az értekezés megvédése. Hasonló időráfordítás a tézisfüzet elolvasása.

300 perc alatt
Nos, kb. ennyi idő szükséges a 200 oldal körüli dolgozat elolvasásához. Kérje meg bátran a szerzőtől (mikulasg@gmconsulting.hu.


Az értekezés konzulense: Komor Levente. További segítők voltak: Bakacsi Gyula, Ehmann Bea, László János, Síklaki István. A szövegpragmatikai vizsgálatot – amely a dolgozat egyik melléklete – Galuska László Pál készítette. – Köszönet támogatásukért.

A szervezeti kultúrával és versenyképességgel kapcsolatos további publikációk, előadások itt találhatók.


 

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 1
1.1  A koncepció 1
1.2  Néhány példa magatartások, tulajdonságok feltérképezésére 3
1.3  Hipotézisek 4

2. Elméleti alapozás    5
2.A  Szekunder források gyűjtése 5
2.B  Kultúrakutatás 5
2.B.2  A GLOBE-kutatás 6
2.B.2.1  Változók generálása és tesztelése 7
2.B.2.2  Kultúradimenziók 7
2.B.2.3  Leadership-változók 12
2.B.3  Versenyképesség és (szervezeti) kultúra 12
2.B.3.1  Versenyképesség… 12
2.B.3.2  Létezik-e legjobb kultúra-mix a versenyképességre? 13
2.B.3.3  A szervezeti kultúrára ható tényezők 15
2.B.3.4  Kutatások a versenyképesség és a kultúra kapcsolatáról 17
2.B.3.5  A GDP és a prediktív versenyképesség mutatói a GLOBE alapján 18
2.B.3.6  Versenyképesség országos és szervezeti szinten – PVKO-k 21
2.B.3.7  Törésvonalak a versenyképességben; szervezetek és személyek 28
2.B.3.8  PVKO-k a válságban, vagy azután 30
2.B.4  Magyar nemzeti kulturális tapasztalatok 30
2.C  Tartalomelemzés – személyes és szociális identitás feltárására 33
2.C.1  A tartalomelemzés eljárásai 34
2.C.2  Gyakorlati példák a tartalomelemzésre 36
2.C.3  Tartalomelemzési példák a kultúrakutatásban    38
2.C.4  A GLOBE-féle PVKO-kal kapcsolatos kutatási témák 39
2.D  Motivációkutatás, PVKO-k azonosítása céljára 42
2.E  Kiegészítő elemzés 43

3. Módszertan 45
3.A  Szekunder források gyűjtése 45
3.B  GLOBE-kérdőívek adatainak felvétele 47
3.C  Tartalomelemzés – PVKO-k azonosítása 48
3.D  A motivációelemzési módszertan összeállítása    52
3.E  A kiegészítő elemzés módszertana 54

4. Eredmények 57
4.A  Szekunder források gyűjtése 57
4.B  A GLOBE-kérdőívek eredménye 57
4.C  Az interjúk tartalomelemzésének eredménye 59
4.D  Az interjúk motivációkutatásának eredménye 60
4.E  A kiegészítő elemzés eredményei 62
4.F Együttjárások: GLOBE – tartalomelemzés – motivációelemzés 63

5. A használt módszertanok egybevetése    67
5.1  PVKO (GLOBE), tartalomelemzési és motivációelemzési együttjárások 67
5.2  Ingajelenségek a tartalomelemzésben és a motivációkutatásban 75
5.3  GLOBE, narratív tartalomelemzés és motivációkutatás – trianguláció    77

6. A vizsgált szervezetek jellemzése 79
6.1  A kiadóvállalat 81
6.1.1  Összefoglaló elemzés és értékelés    81
6.1.B  A kiadóvállalat a GLOBE-eredmények tükrében 82
6.1.C  A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 83
6.1.D  A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 84
6.1.E  Kiegészítő elemzés 85
6.2  A tanácsadó szervezet 89
6.2.1  Összefoglaló elemzés és értékelés    89
6.2.B  A szervezet a GLOBE-eredmények tükrében 90
6.2.C  A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 91
6.2.D  A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 92
6.2.E  Kiegészítő elemzés 93
6.3  Az állami nagyszervezet 97
6.3.1  Összefoglaló elemzés és értékelés    97
6.3.B  A szervezet a GLOBE-eredmények tükrében 98
6.3.C  A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 99
6.3.D  A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 100
6.3.E  Kiegészítő elemzés 101
6.4  Az állami nagyszervezet regionális részlege 103
6.1.1  Összefoglaló elemzés és értékelés    103
6.4.B  A szervezet a GLOBE-eredmények tükrében 104
6.4.C  A szöveg jellegzetes motívumai a tartalomelemzés tükrében 105
6.4.D  A szöveg jellegzetes motívumai a motivációkutatás tükrében 106
6.4.E  Kiegészítő elemzés 107
6.5  Szervezeti típusok szerinti különbségek 111
6.5.B  GLOBE-eredmények alapján 111
6.5.C  A tartalomelemzés adatai alapján 113
6.5.D  A motivációkutatás adatai alapján 114
6.5.E  Kiegészítő elemzés 114
6.6  A nyilatkozók személye; életkora és neme 115

7. Következtetések és javaslatok 117
7.1  A disszertáció korlátai 117
7.2  A hipotézisek ellenőrzése és további eredmények 119
7.3  További kutatási lehetőségek 121

Összefoglalás 123

Summary    125

8. Irodalomjegyzék 127

9. Mellékletek 139
1. melléklet – A GLOBE Gamma kérdőíve (minta) 139
2. melléklet – Kódolt interjúszövegek 146
3. melléklet – Tartalomelemzési kódolási instrukciók    177
4. melléklet – Szövegpragmatikai vizsgálat 179

 



Összefoglalás

Az értekezés célja, hogy több különféle eljárás segítségével azonosítsa a szervezetek prediktív versenyképességi kulturális orientációit, és hogy javaslatot tegyen ezek gyakorlati alkalmazására.

Átfogó feltételezés: a szervezetek csúcsvezetőinek szövegeit vizsgálva következtetések vonhatók le a szervezetek jövőbeni versenyképességére vonatkozóan.

A dolgozat szerkezeti felépítése:

  1. Bevezetés. Bemutatja az értekezés koncepcióját, szakaszait, és elhelyezi ezt az emberi viselkedések, magatartások feltárásának törekvései között. Majd felsorolja a hipotéziseket.
  2. Elméleti alapozás. Az értekezés témája a pszichológia, szövegnyelvészet, szociológia, gazdaságtudomány közös határterületét célozva kiterjedt irodalomkutatáson alapul. Erre építve bemutatja a kultúraközi kutatási előzményeket (hangsúlyosan a GLOBE-projektet), körüljárja a versenyképesség fogalmát, hogy rámutathasson a prediktív versenyképességi kulturális orientációkra. Bemutatja, hogy a narratív elemzés az eddigi tapasztalatok szerint milyen célokra alkalmazható.
  3. Módszertan. Részleteiben felsorolja és indokolja az értekezésben használt eljárásokat, a vizsgált szervezetek kiválasztásától a szervezetek GLOBE-elemzésén és a felső vezetői interjúk készítésén keresztül az elemzésükig. Mivel a versenyképességi kulturális orientációk feltárására tartalomelemzési rendszer nem ismert, két saját, e kutatásban alkalmazott eljárás indoklása is elhangzik. Ezek a tartalomelemzésre és a motivációkutatás módszertanára alapulnak. A GLOBE-kérdőíven alapuló kvantitatív kutatásból kapott adatok értelmezését gazdagítja a kvalitatív narratív elemzés két módszere; a kultúraközi kutatás céljára alkalmazott tartalomelemzés és a motivációkutatás. Mindezekhez egy harmadik, kiegészítő elemzés is csatolódik.
  4. Eredmények. E fejezetben olvashatók a négy szervezet esetében végzett GLOBE-kérdőíves felmérés adatai (kiegészítésképpen a GLOBE magyarországi adatokkal), valamint a tartalomelemzéssel és motivációkutatással kapott prediktív versenyképességi orientációk értékei.
  5. Használt eljárások egybevetése. A szervezetek három (plusz egy kiegészítő) eljárással való vizsgálata (trianguláció) lehetővé teszi azt is, hogy az egyes eljárások eredményeinek közös pontjaira rámutassunk. Az eredmény szerint a leginkább együttálló eredmények a hatalmi távolsági index és az intézményi kollektivizmus prediktív versenyképességi kulturális orientációk esetében mutathatók ki. A hatalmi távolság narratív mintái negatív előrejelzői a versenyképességnek, az intézményi kollektivizmuséi pedig pozitívan jelzik előre azt.
  6. A vizsgált szervezetek jellemzése. A négy szervezet egyenkénti bemutatása, valamint egymással, és az országos GLOBE-értékekkel egybevetése, ide értve a költségvetési-profitérdekelt szervezeti dichotómiát is. A kvalitatív kutatást támogató interjúmódszer e fejezetben mutat rá azon pontokra, amelyekre egy szervezetfejlesztési projekt során érdemes fókuszálni. Az interjúk értékelésén alapuló következtetések a komplex cégdiagnózis számára kínálnak mélyebb értelmezési lehetőséget.
  7. Áttekintés. Bemutatja az értekezés korlátait, a hipotézisek ellenőrzését, valamint javaslatot tesz a lehetséges további kutatások irányára.

A kutatás eredményei több gyakorlati terület munkáját segítheti. Ezek lehetnek:

  • Szervezetfejlesztés a tanácsadóiparon belül. A kutatás a versenyképességet befolyásoló szervezeti kulturális orientációk diagnózisát pontosítja. E munka két fő eszköze: a kérdőív és az interjú. A kérdőív és a narratív adatok együttesen támogatják a szervezeti diagnózis felállítását, annak egzaktabbá tételét.
  • Személyügyi tanácsadás. Az interjúmódszerrel azonosítható kulturális orientációk feltérképezése elősegíti a szervezeten belüli munkacsoportok összetételének optimalizálását. Továbbá támogatja adott személyek és munkakörök megfelelő illesztését, párosítását.
  • Fejvadász- és általában a toborzási feladatok hatékonyságát növeli, ha a szervezet céljainak és meglévő kultúrájának megfelelő munkatársat választ ki. A felvételi interjú tartalomelemzése segíti azon személyek kiválasztását, akik a céloknak megfelelő versenyképességi kultúrával rendelkeznek.
  • Banki hitelbírálatnál a tartalomelemzés segíti a döntéshozatalt. Amennyiben a bank által vizsgált kérelmező pénzügyi adatai és üzleti terve, valamint a bírálat során folytatott ügyfélinterjú tartalomelemzése egy irányba mutat, növekszik hitelügylet biztonsága. Ellenkező esetben indokolt lehet további adatok megvizsgálása, vagy alaposabb adatelemzés – ami szintén biztosabbá teszi a hitelnyújtási tevékenységet.
  • Információs tanácsadás (információbrókeri tevékenység) esetén nyújtott (cég)információ kiegészíthető a szervezeti vezetőktől származó szövegek prediktív versenyképességi szempontú elemzésével, növelve az információs csomag értékét. Az ilyen információs csomag segítheti a megfelelőbb beszállító, partner kiválasztását, a versenytársak jövőbeni potenciáljának előrejelzését.

 

Identifying competitive cultural orientations made from executive’s narratives

Theses

Summary

The aim of the thesis is to identify predictive competitive cultural orientations of organizations with different techniques and to make a suggestion for their practical utilizations.

Overall hypothesis: with the analysis of executive’s narratives predictive conclusion can be drawn concerning the future competitiveness of their organizations.

Structure of the thesis:

  1. Introduction. Demonstrates the concept, the sections of the thesis and places it among the uncovering aims of human behavior, disciplines. Finally it lists the hypotheses.
  2. Theoretical bases. The subject of the thesis rests on an extended literature search in the borderlines of psychology, text linguistics, sociology, and economy. With the help of its results, it discusses the antecedents of cross cultural researches (lays emphasis on GLOBE-project), defines the concept of competitiveness, and suggests the framework of predictive competitive cultural orientations. According to the current experiences it demonstrates the possible aims of adaptations the narrative analysis.
  3. Methods. Lists the details and justifies the procedures used in the thesis, from the selection of sample or-ganizations across the GLOBE-methodology and methods of chief executives’ interviews to their analyses. As there is no content analysis method known for identifying competitive cultural orientations, two self constructed and used techniques are justified here. These are based on methodologies of content analysis and motivation research. The interpretation of data sourced from the quantitative GLOBE-questionnaire is enriched by two qualitative narrative methods, the content analyses and motivation research applied to cross cultural research. As a third technique, even an additional research is justified here.
  4. Results. This chapter encompasses the resulting data of the GLOBE-questionnaires filled out by middle managers of four organizations are listed here (including Hungarian national data), and the results of predictive competitive orientations reached with content analysis and motivation research.
  5. Comparison the results of the used techniques. The analyses of the organizations with three (and an additional) technique as a triangulation, of-fers also the possibility to identify common results obtained by different techniques. According to these, the power distance index and the institutional collectivism as predictive competitive cultural orientations demonstrate the most common results. The narrative patterns of power distance predict negatively and the institutional collectivism predict positively the institutional competitiveness.
  6. Characterization of the examined organizations. Describes the characteristics of the four examined organizations one by one and also demon-strates the distinctions among them, compares them with the national GLOBE-results, points out the dichotomy of public sphere and profit oriented organizations. In this chapter the interview method contributed with qualitative research demonstrates the points which on emphasis shall be put in an organization development project. The conclusions based on the results of interviews offer deeper interpretations possibility for a complex organizational diagnosis.
  7. Overview. Describes the limitation of the thesis, the supervisions of hypotheses, and make suggestions for further researches directions.

The research results may expendit several practical works. E. g.:

  • Organizational development within the consulting industry. The research refines the diagnosis of organizational cultural orientations which influence the competitiveness. The main instruments of this work are the questionnaire and the interview. Both the questionnaire and the narrative data patterns promote the organizational diagnosis and make it more exact.
  • Human resource consulting. Mapping the cultural orientations with interview method contri-butes the optimization of the working team combinations. It also promotes the proper suiting or pairing of persons and working tasks.
  • Head hunting- and recruitment in general. The selection of the worker fits to the organization’s purposes and existing culture enhances the efficiency of the organization. The content analysis of the recruitment interview puts forward the selection of the person having a competitive culture fits to the organization’s aims.
  • Credit rating process. The credit rating in the banks is expendited by content analysis. If the applicant’s financial data and business plan and the content analysis of the applicant’s interview during the decision procedure show the same direction the security of crediting process increases. In case of controversial directions, further data analyses have to be involved. This enhances the security of credit rating process.
  • Information consulting. The traditional company information may be completed by narrative analysis on the head of the company, with the emphasis on predictive competitive aspect. This possibly raises the value of the information service. Such an information package may contribute the selection of the proper subcontractor, business partner or predicting the competitive potential of competitors in the future.