Fotó: Klein László.
A szerző engedélyével közölve.

Ranganathan törvényei között találjuk, hogy minden könyvnek megvan a maga olvasója. Ám nem minden könyvhöz lehet azonos számú olvasót szerezni — ahogyan az indiai úr által még nem ismert hosszú farok jelenség mutatja. Ebből az is következik, hogy a dokumentumok kényelmes eléréséhez van, amely dokumentumból többre van szükség, másokból kevesebbre. És ez a dokumentumok életkorával először egy kicsit növekszik, majd először drasztikusan, azután enyhébben, de kitartóan csökken, megközelítve a nulla használatot (ritka kivétellel). A Halott könyvtár projekt ezekről a könyvekről szól — a hosszú farok elnyúló szakaszáról.

E könyvek olvasóinak megtalálása túlontúl nagy ráfordítást igényelne pr-ben, marketingben, rendezvényszervezésben. Mindez a könyvtárak végtelenhez közelítő költségvetése esetén indokolható lenne. Pillanatnyilag azonban nem ez a helyzet. Sőt: a modern könyvtárnak ezen igyekezeten túl (olvasó rendelése könyvekhez) van fontosabb feladata is. Tudnillik: olvasóhoz rendelni a könyveket (vagy információt stb.). Máshogyan fogalmazva: nem a dokumentumok, hanem a használók információs igényeinek menedzselése. Mely esetben maga a könyv sem merül fel szükségszerűen.

A fenti két ok miatt (ráfordítás és küldetés) is indokolható és természetes a halott állomány. A könyvtárosoknak ez nem szégyene — hacsak nem őrizgetik makacsul tovább nem karcsúsítva folyamatosan állományukat legalább a beszerzés ütemében (ld. nem növekvő állomány koncepciója) illetve méginkább a használati igények változásával.

Kapcsolódó írások:
- Halál, hol a te hajlékod? (beszámoló a 12-i estéről)
- Halott könyvtár — élő olvasó  (előzetes)

Levél a kiállítás lehetséges szakmai kommunikációjáról Katalist levelezőlistán (2012. márc. 9.)

…most volna mégnagyobb haszna a 2009. februári sajnálatos események (http://www.gmconsulting.hu/2009/02/polcon-porosodo-kotetek-barkay-reakciok/ ) szakszerű kommunikációjának. Kb.:

• igen, a mai hazai könyvtárak túlsúlyosak (a KI is nagyobb állományt javasol, mint az IFLA)
• tudatos apasztásuk, hatékonyabbé tételük folyamatban van (legalábbis több helyen)
• természetes, hogy a könyvek is kimennek a divatból (a mostani kiállítás is ezt mutatja)
• a könyvtári rendszer egésze tesz minden dokumentumok elérhetővé (ha jól működik az ódéer)
• a tudatos és módszeres apasztás nagyban hozzájárul a használók-tapasztalta könyvtárminőséghez.

Annó a kommunikáció súlypontjai nem voltak hitelesek, kioltották egymást:

• nem igaz a porosodási arány
• azért ekkora az arány, mert így a jó
• aki ezt az állapotot felemlegeti, az ördögtől való.

Tehát azt is tudhatjuk, hogy hogyan nem érdemes kommunikálni.

Ha akkor elkezdődött volna a kommunikáció, akkor — egyebek mellett — mára egészségesebb könyvtárkép lenne használóink fejében.

Ugyanakkor a mostani kiállítás is jó alkalom a fenti kommunikáció elkezdéséhez. A helyi kiállítások apropója alkalmas a megelőző jellegű sikeres kommunikációra.

Mikulás Gábor

Mikulás Gábor tervezett tréningje / planned training:  How to identify competitive cultural orientations from executive’s narratives.

A prezentáció alapja a Gondolatok a pénzszerzésről és a hatékonyságról c. cikk (Könyvtári Figyelő (2007) 2 p. 311-316), természetesen kiegészítve mai helyzetelemzéssel és friss következtetésekkel.

A védésen megjelent tanácsadók, könyvtárosok és kutatók — több meglepetés-vendég — a fogadáson ismerkedtek egymás tapasztalataival. Szokatlan módon szinte mindenki beszélt mindenkivel.

A védésen felolvasott életrajz

Mikulás Gábor 1968-ben született Kecskeméten. Az általános iskoláit Baján és Kecskeméten, a középiskolát Kecskeméten végezte. Végzettsége: könyvtáros és magyartanár, informatikus könyvtáros, felsőfokú pr-szakember, okleveles információbróker. Intézmények szerint: ELTE, KLTE, Skull Kommunikációs Iskola és Benedict School. Könyvtári gyakorlatát Németországban és Hollandiában végezte, szakmai tapasztalatait ezen felül norvég, japán, osztrák és angol tanulmányutakon is gyarapította.

Munkatapasztalatát könyvtári, élelmiszer- és építőipari vállalkozásoknál szerezte, információs, minőségirányítási és pr-feladatok végzésével. Vállalkozását 1999-ben indította, hasonló profillal. Fő tevékenysége: térítéses információszolgáltatás, marketing- és céginformácós súlyponttal, telefonos, internetes és online, offline adatbázisokban való keresés által.

Egyetemi kurzusok meghívott előadója a Corvinus Egyetemen, Közép-Európa Egyetem Business School-jában, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Szent István Egyetemen. Mintegy húsz üzleti, információs konferencián tartott előadást, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Rendszeres előadója hírszerzési és információs tanácsadói konferenciáknak.

Négy könyve – Bevezetés az információs és könyvtári menedzsmentbe, Menedzsment: Bevezetés 7 vezetői teszttel és 222 információs és könyvtári példával, és az általa szerkesztett Információból üzleti érték, és az Oxfordban, svéd és dán közös szerzőséggel frissen megjelent Information Consulting: Guide for good practice – valamint a mintegy háromszáz cikke leginkább az információszolgáltatás köré csoportosulnak (elérhetőségük: www.gmconsulting.hu). Tudatosan jelentetett meg ugyanazon szakmai közleményeket a tudományos szint mellett ismeretterjesztő lapokban és a napisajtóban.

Az általa 10 éve kiadott elektronikus KIT Hírlevél révén folyamatosan figyeli az információs és könyvtári szakma hazai és külföldi történéseit. A lapban eddig közel 12 ezer hír jelent meg, mely által a magánkezdeményezés a témakör legnagyobb hazai kurrens híradatbázisa.

Jelen értekezése – Kulturális orientációk azonosítása vezetői narrációkban – ötvözi az információs, nyelvi, vezetéstudományi elméleti és gyakorlati tapasztalatait. A kultúrakutatásban szerzett tapasztalatait a továbbiakban humánerő-kiválasztás, szervezetfejlesztési tanácsadás, banki kockázatkezelési és információs tanácsadási projektekben igyekszik kamatoztatni. A témában www.szervkult.hu címen honlapot készített, melyet a szakterület információs pontjának szán.

A Magyar Információbrókerek Egyesületének alapítója és elnöke, a Magyar Public Relations Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fejlett Információtechnológia szekciójának és a Magyar Pax Romana tagja.

A magyar könyvtárak közül az 1 négyzetméterre jutó innováció száma a Halisban a legmagasabb – vélekedik Mikulás Gábor, az információs és könyvtári szakemberek által legolvasottabb sajtóorgánum tulajdonosa. Az információs tanácsadó 1 hónapot tölt városunkban – vizsgálja az intézményben folyó munkát és hatékonyságot növelő javaslatokat tesz.

Mikulás Gábor nem először jár városunkban, a korábbi években is nyomon követte a könyvtár működését és jó szakmai kapcsolatot épített ki az intézmény dolgozóival. Tapasztalatai pozitívak, úgy véli a Halis élen jár az olvasóbarátság terén. Persze, mint ahogy minden mutatót, így ezt is, lehet fokozni: ezért például az elmúlt napokban az egyik kölcsönző pultról lekerült egy mellvéd, s így szorosabbá vált a könyvtáros és az olvasó közötti kapcsolat. Az információs szakember megelégedettséggel szemléli a kiskanizsai fiókkönyvtárban zajló munkát is.

Mikulás Gábor szerint az előrelépés kulcsa az együttműködésben rejlik – ezért próbálja javaslataival, tanácsaival segíteni a Halis fejlődését.

A tervezés lépései:

• misszió meghatározása / felelevenítés (mivégre is vagyunk?)
• vízió meghatározása (hova kell eljutnunk?)
• helyzetfelmérés (pl. SWOT, PEST analízis)
• stratégiai terv elkészítése (célok 2-5-10 évre, lebontva mérföldkövekre)
• taktikai v. rövid távú terv (projektsorozat a mérföldkövek elérése érdekében)
• projekttervezés v. akciótervek készítése (erőforrások, ütemezés, a cél és a felelős meghatározása)

A SWOT-elemzés során vagy azt követően megfogalmazódnak olyan célok, amelyekhez akcióterveket  fogalmazhatunk meg. Ezek egy része beépülhet a stratégiába, másokat eltesszük távlatilag megvalósítandó projektnek.

Figyelem az eltervezett dolgok megvalósítására (ez már nem a tervezés!); visszacsatolás (hogyan állunk a tervek megvalósításában?)

• A folyamatkontrolling azt vizsgálja, hogy az adott folyamat végrehajtása során elértünk-e a mérföldköveket, elértük-e a korábban meghatározott részcélokat?
• Minőségirányítás: az a rutin, amely a folyamatok és a projektek számára keretet ad, a résztvevők és érdekeltek számára átláthatóvá teszi őket.

A visszacsatolás lépései

• teljesítménytényezők meghatározása (pl. látogatottság, piaclefedés, kölcsönzésszám stb.)
• teljesítménymutatók meghatározása (a tényezőn belül mely értékek a megfelelők, pl.: a napi 15 kölcsönzés elfogadható, kiváló, gyatra? stb.
• teljesítményértékelés (a mért értékek összevetése a tervekkel — a környezeti tényezők figyelembe vételével)

Nemzetközi trendek

• kisebb költségvetés, folyamatosan javított szolgáltatás
• szakosodás, kiszervezés
• csökkenő helyben lévő állomány; erősebb figyelem a használói igényekre

Közkönyvtárak

• közösségi tér, melynek csak egyik eleme a könyvolvasás és kölcsönzés
• közös kínálat “idegen” szolgáltatásokkal (kávézó, játékbolt, kocsma, önkormányzati iroda stb.)
• könyvesbolt-jellegű belső kialakítás (pl. shop-koncepció)
• hálózatosodás (egy fenntartó sok könyvtárral)
• konzorciumi elektronikus szolgáltatások (pl. országos licenc hangzóanyagokra)
• erősödő versenytársak (pl. keresőgépek, e-kiadók, kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások) erősödése)

Szakkönyvtárak

• beépített könyvtárosság (a könyvtáros nem a könyvtárban, hanem a célcsoportokban van jelen)
• radikális elektronizálódás, fizikai állomány drasztikus csökkenése (főleg a műszaki tudományok területén)
• konkurensek / partnerek: elektronikus információszolgáltatók
• közös virtuális információszolgáltatások

Néhány vonatkozó olvasmány a tervezésről e honlapról:
- Tervezés (könyvfejezet) Menedzsment / Mikulás Gábor
- A könyvtári munka értékelésének új módszere: a SWOT-analízis : Szemle

Legjobb gyakorlatok
- a közkönyvtárakban
- a szakkönyvtárakban

No nem könyvtári szakértő, az más kérdés (ugyan az is voltam, arra a papírra hivatkozva a papírral soha nem kaptam megbízást. Utóbb megtudtam, hogy ez bizonyos szinten informálisan nem volt kívánatos).
Tehát nem a hivatalos könyvtári szakértőség, hanem csak úgy; ahogy az ember érzi: elismerik tudását és tapasztalatát. Építőipari vállalat keresett meg munkanélküliségem idején. Tudták informatikus könyvtári végzettségemet, ezért barátságosan megsimogatták buksimat és megkérdezték, mihez értek. — Képes vagyok emberek információs igényeit azonosítani, profiljukban a munkájukhoz szükséges információs csomagot több forrásból összegyűjteni és rendszeresen eljuttatni nekik, az általuk megfelelő formátumban — mondtam, ami szemmel létható érdeklődést váltott ki. Felvettek, és onnantól szakértőként kezeltek, kikérték véleményemet és belső megbízásokat kaptam. A könyvtárban eltöltött évek után úgy éreztem, hogy tudásom, tapasztalatom értékes, mások hasznára van.

A KIT-portálon két változatban tettünk fel egyazon kérdést: Milyen készségekkel lehet ma / KELLENE leginkább előre jutni a könyvtári rendszerben? A nem reprezentatív válaszadók száma: 105 (lehet előre jutni), 123 (kellene előre jutni). A két kérdéssel külön tudtuk választani a könyvtárosok által megtapasztalt és az általuk ideálisnak tartott helyzetet. A szakadék nagy és tanulságos. (Ne feledjük, a szakadék nagysága a folyamatos frusztrációt és annak következményeit is előrejelzik.)

Gyors következtetések az eredmények alapján:

• a szakma határozottan nem ért egyet (vélemény szinten) a protekció-kereséssel
• a szakma határozottan széleskörű szakmai látókört kíván a vezetőktől (vélemény szinten) a protekció-kereséssel
• a szakma a jelenlegi gyakorlathoz képest fontosabbnak tartja a jó szakmai teljesítés elismerését
• a könyvtárosképző intézmények teljesítménye elhanyagolható a könyvtárosi karriert tekintve.

A kérdésen túlmutató, további vizsgálatra ingerlő tapasztalat: a szakma szívesen bizalmat szavaz általa nem megfelelőnek tartott vezetőknek.