Könyvtári Figyelő 38 (1992) 4 p. 676

1992 februárjában hallgatói felmérést készítettünk az ELTE könyvtár szakos hallgatói körében. Eredetileg a vizsgálat egy szakdolgozat kiegészítő kutatása lett volna, de a terv idővel módosult. Mivel a szakdolgozat témája az volt, miképpen lehet megújítani a hazai könyvtárosképzést a vezetési irányítási szempontok előtérbe helyezésével¹, 1992. – 131 p.] ezért a kérdőíves felmérésben a könyvtárvezetés oktatásával kapcsolatos véleményekre is rákérdeztünk.

A felmérés célja az volt, hogy minél teljesebb képet kapjunk a magyar könyvtárosképzésről. Mivel a “rendszer kimenetét”, azaz a végzős hallgatókat, ill. a róluk alkotott kép vizsgálatát tartottuk leginkább fontosnak, megkerestük a magyar könyvtárügy jelentős személyiségeit, és felkértük őket, hogy minősítsék a képzést, mondjanak véleményt a végzett hallgatókról, és kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen változásokat tartanak időszerűnek a könyvtárosképzésben. Megkérdeztük továbbá az ELTE BTK és Tanárképző Főiskola könyvtári szakának oktatóit és tanszékvezetőit, valamint konzultáltunk a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDTF) könyvtári tanszékének munkatársaival is. Ezeket az interjúkat (17 darabot) az említett szakdolgozat tartalmazza. A hallgatókat ugyancsak megkérdeztük egy teszt segítségével ennek eredményét összegezzük a következőkben.

A felmérés módja

Alapsokaságnak tekintettük a főiskola (ELTE Tanárképző Főiskolai Kar) és az egyetem (ELTE Bölcsészettudományi Kar) könyvtáros szakjainak Budapesten, nappali tagozaton tanuló hallgatóit, szám szerint 88 főt. A kérdőíveket minden érintetthez személyesen kívántuk eljuttatni. A válaszokat név nélkül kértük. A válaszadók száma 59 fő volt. Ez 67%-os arányt jelent.

A teszt főbb kérdései:

1. Mivel szeretnél foglalkozni a diploma megszerzése után?
– könyvtári vagy azzal kapcsolatos munkakör
– a másik szakoddal kapcsolatos munkakör
– egyéb munkakör

2. Hogy vagy megelégedve…
a. a könyvtárosképzés (és informatikus képzés) egészével a tanszéken?
b. a képzés technikai hátterével?
c. az oktatói háttérrel?
d. a könyvtárvezetés oktatásának metodikájával?
e. a könyvtárvezetés oktatásának eredményességével?

Minősítsd az a-e pontokat az alábbi kijelentések segítségével:
* nagyon jó (4)
* megfelelő (3)
* bizonyos változtatások szükségesek (2)
* nagyon rossz (1 )

Megjegyzés: a 2.d és 2.e pontokat csak kísérletképpen tettük be a többi kérdés közé, hiszen ezekre a szakma tapasztaltabb képviselői megalapozottabban tudnak választ adni. Az ő véleményük szakdolgozatunkban olvashatóak. A hallgatóban az oktatás bizonyos részeivel kapcsolatban megmaradó kép azonban kihat(hat) a későbbi megfelelő munkafolyamatról alkotott hozzáállásra. Meglepd módon, a két különböző kérdezett csoport (hallgatók és szakmabeliek) véleménye a lényeget tekintve erősen hasonlót egymáshoz.

Az összesített eredmény

A 2. pont kérdéseit kiértékeltük úgy is, hogy csak azoknak a hallgatóknak a véleményét vettük figyelembe, akik könyvtári vagy azzal kapcsolatos munkakörrel szeretnének foglalkozni a diploma megszerzése után. Eredménye:

Megjegyzés: a 2.d. és 2.e pontokat értelemszerűen csak azok a hallgatók töltötték ki, akik már részt vettek a könyvtárvezetéssel kapcsolatos stúdiumon. A BTK-n 4, a TFK-n 16 válaszadót jelent.

A felmérés eredményének értékelése

Az ELTE tanszékein a hallgatók lényegében még mindig kétszakosak, ami esetünkben azt jelenti, hogy például egy magyar—könyvtár szakos hallgató a diplomájával pedagógusként, illetve könyvtárosként egyaránt elhelyezkedhet. Ezért a könyvtári állás után vágyó hallgatók arányának nagyjából 50% körül kellene lenni, nem számolva azt, hogy (általában) nem nyelv-szakos tanárként kisebb a munkához jutási esélye, mint könyvtárosként. A hallgatók körében a könyvtár szak viszont – az adatok szerint – népszerűtlenebb. Az oktatóknak nem sikerült a szakmát vonzóvá tenni: az “érdeklődők” aránya (azoké, akik azt írták, hogy nem döntöttek még, vagy egyszerre több választ is megjelöltek) nem éri el a válaszadók számának felét. A főiskolások valamivel többen látják lehetségesnek, hogy majdan más területen dolgozzanak.
A jellemzésre megadott kifejezések – mint utólag rájöttünk – nem voltak a legszerencsésebbek, a 3-as és a 2-es között jóval kisebb az értelmi távolság, mint a 2-es és az 1-es között. Ez a 2-es és 3-as választásának nagyobb arányát hozta magával – a lehetséges gyengébb minősítés kárára

Az egyetemi hallgatók leginkább a könyvtárosképzés egészével voltak elégedetlenek és változásokat tartanak szükségesnek. (Közéjük tartoznak azok is, akik az új rendszer szerinti Bachelor of Art diplomát fognak a negyedik tanulmányi év után kapni!) Szerintük a könyvtárvezetés oktatása is változtatásokat igényel. Az egyetemisták legjobban a képzés technikai hátterével voltak megelégedve, mely nyilvánvalóan összefüggésbe hozható a TEMPUS-alapítvány segítségével beszerzett berendezésekkel² és a hallgatók számára megteremtett kedvező fénymásolási lehetőséggel.

A főiskolai hallgatók a kérdezett témakörök közül a könyvtárvezetés oktatását tartották leginkább változtatásra érdemesnek; a tantárgy oktatásának módszereivel szemben is kételyeik vannak. Az oktatás technikai ellátottságával és az oktatókkal viszont ők jobban meg voltak elégedve, mint az egyetemisták. Figyelemre méltó azonban, hogy a többi tanszékhez viszonyítva a sokkal jobbnak mondható technikai ellátottság ellenére sokan mégsem minősítették “nagyon jónak”. (Szerintem ez azzal hozható összefüggésbe, hogy előfordulhat: a hallgatók nem mindig a számukra kedvező időpontban és a számukra kedvező módon juthattak a gépekhez. Ez azonban csak személyes következtetés, a BTK-ra és a TFK-ra vonatkoztatva, és nem tartozik a kérdőív eredményének szorosan vett elemzéséhez.)

A könyvtári pályára készülő főiskolai hallgatók minden kérdésben kritikusabban ítéltek, (leginkább a technikai hátteret illetően). Az egyetemisták a technikai hátteret(!) és a könyvtárvezetés oktatásának eredményességét tartják gyengébbnek, mint társaik, még a könyvtárvezetés oktatásának metodikájával elégedettebbek náluk.

Általános következtetés

Amennyiben a szakma és a könyvtároktatás képviselőinek sikerül – reményünk szerint a minél közelebbi jövőben – komolyan felvenniük a kapcsolatot; sikerül a képzés célját is meghatározniuk, érdemes lesz az oktatottak véleményére is odafigyelniük. Az oktatási intézmény ugyanis a hallgatókon keresztül, a hallgatók által szolgáltat, ezért arra kell törekednie, hogy a szolgáltatás színvonala magas legyen, és hogy a szakma közvetítésével a társadalmi igényeket kielégítse. Mindez aligha valósulhat meg eredményesen a hallgatók, azaz a következő szakmai generáció elképzeléseinek figyelembe vétele nélkül. A képzésben passzívan résztvevő, érdektelen hallgatókat eredményesen oktatni meglehetősen körülményes. Ezért – és ezt támasztották alá a hallgatói vélemények – a könyvtárosképzés jelenlegi gyakorlatán változtatni szükséges.