Számítógépes tartalomelemzés — Az üzleti hírszerzés megújhodó útja
Szerző: Ehmann Bea, PhD; MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Tudományos főmunkatárs
BOSS Magazin, 2004. nov. p. 41-43
a szerző engedélyével közölve
Képzeljük el, hogy döntéshozóként egy nagy cég élén állunk, és most vagy a jövőben egyszer csak szövegek keletkeznek, jó sok szöveg. Újságcikkek, termékajánlók, reklámok, interjúk cégünkről, termékeinkről, fogyasztóink véleményéről, alkalmazottaink elégedettségéről, a versenytársainkról, a gazdaság helyzetéről, és így tovább. Előttünk áll húsz vagy száz, vagy ezer kisebb-nagyobb szöveg az elmúlt időszakból, és átfutottuk, vagy akár el is olvastuk őket. Az a sejtésünk támad, hogy ezekben egy-egy téma határozott ívet rajzol ki, amely csökkenő vagy növekedő tendenciát, fenyegetést vagy kihívást, vagy felderengő új növekedési lehetőségeket jelez. Felteszünk a szövegeknek egy vagy sok konkrét kérdést, és szeretnénk a válaszokat bizonyított formában, akár színes grafikonokként látni, másokkal is megtárgyalni, közeli vagy távlati céljainkhoz felhasználni. – Nos, ekkor lesz szükségünk tartalomelemzésre.
A tartalomelemzés feltárja és láthatóvá teszi a kommunikáció nyílt vagy rejtett tartalmait. Ez összhangban áll a kommunikációelmélet klasszikus alapkérdésével, amely azt vizsgálja: ki, mit mond, kinek, miért és milyen hatással. A tartalomelemzés mindezen belül arra szolgál, hogy olyan mozzanatokat tárjon fel, amelyeket az üzenet feladója nem tud vagy nem akar nyíltan közölni, illetve amelyekről az üzenet befogadója nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy észlelte. Egy tárgyalás során például forintban mérhető előnyünk származik abból, ha felfigyelnünk olyan apró jelekre, amelyek segítenek eldönteni: a partner akadékoskodása csak az ár mérséklését szolgálja, vagy tényleges elvárást jelez.
Az írás folytatása, frissített változata a Magyar Információbrókerek Egyesülete által 2006-ban kiadott Információból üzleti érték c. könyvben olvasható.
