Pénzre váltott keresőidő : Hírszerző információ-brókerek. In: Heti Világgazdaság, (2004. szept. 4.) Háló melléklet

Pdf-formátum

a leadott verzió:
„Hagyjanak békén az újabb cikkekkel! Nincs arra időm, hogy naphosszat olvasgassak!” – visszatérő panasza ez a hazai cégvezetőknek is. Íróasztalukon papírhalmok, elektronikus postaládájukban levéláradat. Mindez nem jelenti, hogy az illető ne olvasna, csupán azt, hogy legfőbb forrásai nem a folyóirat vagy könyv, hanem a szóbeli közlés, illetve rövid írott jelentések, melyeket olyanok állítottak össze, akik elolvasták, összegyűjtötték a főnök számára időt rabló információforrásokat. A sajtó híreinek célcsoportja túl széles ahhoz, hogy pontosan az, és csak az az információ legyen benne, ami a döntéshozó számára fontos: a túl sok és a túl kevés információ egyaránt káros.

Az információ testre szabásával, tudássá alakításával mint szolgáltató, az információbróker, vagy más néven független információs tanácsadó foglalkozik. A közel negyvenéves szakmának szülőhazájában, az Egyesült Államokban hétszáz fős szakmai egyesülete van, tagjaik egyaránt szolgáltatnak kkv-knak és Fortune 500-as vállalatoknak. (A hazai szervezet – Magyar Információbrókerek Egyesülete www.mibe.info három éve alakult.) A megrendelők információkeresési időt, azaz pénzt takarítanak meg általuk.

A versenytárs-információ tíz legjobb forrása
1. A recepciós
2. A cég saját üzletkötői
3. HR-részleg. Szívesen megadják a munkatársak nevét, amire a weben rá lehet keresni
4. A telephely szerinti helyi üzleti sajtó
5. Egyszerű cégadatbázisok (kitüntetett figyelemmel a változásokra)
6. Éves jelentések
7. Napisajtó
8. Üzleti magazinok
9. Beszállítók, partnerek, ügyfelek
10. Profi adatbázisok
Forrás: Russel Secker, SCIP Hírlevél, 2002.

Például annak az autóalkatrész-beszállítónak, aki a potenciális versenytársra figyelt fel, és hirtelen minden róla szóló információ érdekelni kezdte. Az általa megbízott infobróker lekérte a cég adatait az illetékes cégnyilvántartásból, azonosította a tulajdonosokat, a cégtőkét, telephelyét. Majd utánajárt, hogy van-e a céggel és a tulajdonosaival kapcsolatban peres eljárás. Mivel volt egy munkavállalóval szemben elkövetett állítólagos szerződésszegés, felhívta őt, s megtudakolta véleményét a cégről. Az akták szerint az egyik cégvezetőnek válása is volt. Az apportlista és a bejegyzett kapcsolt vállalkozások adatai alapján azonosította a cég vagyontárgyait, ami házastárs cégbeli szerepére engedett következtetni. Végül – mert a cég tevékenysége műanyagokkal kapcsolatos – az infobróker az illetékes környezetvédelmi hivataltól és megszerezte a telephelyre vonatkozó szakhatósági engedélyt. Így meglett a foglalkoztatottak száma, és a használt berendezések jegyzéke is. Az adatokat két oldalon összegezte, és megadott néhány további kutatási lehetőséget. A munka három napot vett igénybe, és a megbízónak nem kellett saját munkájától elszakadnia.

Az infobróker leggyakrabban használt eszköze a telefon és az internet. (Az e-kormányzat fejlődésének lassúsága miatt a lobbizáshoz szükséges hazai kormányzati információk elérése is még döntően offline történik.) Az interneten keresztül számos térítéses adatbázis érhető el, melyekből a nagy szolgáltatók – Dialog, STN International, Lexis-Nexis – több százat is kínálnak egy „csomagban”. A kínai szabványinformációtól a cégvezetők hobbiját is tartalmazó adatokig szinte minden kurrens üzleti területre lehet bennük keresni. Az interneten speciális keresők segítik az infobróker tudáskinyerő és -összegző munkáját, közöttük olyan is lehet, amely a rendszeres keresések esetén „megtanulja” a bróker keresési profilját. Ilyen alkalmazás például a Copernic, bonyolultabb az Autonomy vagy a TextAnalyst. Hazai fejlesztők a TEXTlab (automatikus piacfigyelés és -elemzés akár több százezer, különböző nyelvű cikk kategorizálására alapozva, szemantikai formában való visszakeresése által) vagy az empolis Kft. tudásmenedzsment-alkalmazásai.

Van, mikor a termék egy kép, tervrajz, egy oldalnyi jelentés, cikk magyar nyelvű tömörítvénye, vagy egy könyv beszerzése. A bróker feljegyzi a keresés menetét, ami egyben adatminőséget is jelez. További értéknövelt szolgáltatása lehet a szövegelemzés, amely például interjúkban, sajtóközleményekben a közölni nem akart, rejtett információk előbányászását végzi. Ez az egyre érdekesebb szakterület részben pszichológiai alapokon, részben diskurzuselemzési módszerrel történik, megvizsgálva például, hogy ki milyen érveket használ, azokat hogyan kombinálja, illetve mit hallgat el, vagy éppen mikor használ egyes- illetve többes szám első személyt mondataiban. Mindkét módszert segíthetik szoftverek is; például a német ATLAS.ti, vagy a hazai Morphologic Kft. fejlesztései.