Szerzők: Mark Deckers, Mikulás Gábor. In: Vezetéstudomány, 24 (1993) 12 p. 41-46)

A tanulmány tizenhét vezető könyvtári szakember véleményére alapozva kísérel meg reális képet festeni a magyar könyvtárak helyzetéről, fejlesztésük lehetőségeiről és gátjairól.

A magyar könyvtári rendszer megújulás előtt áll. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás óta megnőtt az információ iránti igény; ez mennyiségi és minőségi növekedést jelent. Látványosan jelzi ezt az információsbróker-cégek számának növekedése. Ezek a gondosan, a vevő igényei szerint csomagolt információt piaci áron kínálják a vevőknek. Tapasztalható, hogy a megfelelően rendezett, a megfelelő időben és helyen kínált információ értéke folyamatosan növekszik, és ez a növekedés valószínűleg még jó ideig folytatódik.

Az információ piacán a könyvtár komoly hagyományokkal rendelkezik, nagy tartalékai és lehetőségei vannak, ezzel szemben társadalmi fontossága csökkenni látszik (például a költségvetés felől nézve). A könyvtár ugyan nem profitorientált intézmény, mégsem függetlenítheti magát a piaci hatásoktól – például a konkurensekkel vagy a költségvetésének csökkenésével kapcsolatban.

Hogy a könyvtárakban felhalmozott értékek ne vesszenek kárba, komoly változásokra van szükség az egész könyvtári rendszerben, a legnagyobb könyvtártól a legkisebbekig. Ahhoz, hogy egy kívánt helyzetet elérjünk, először meg kell határozni a legfontosabb célokat, majd fel kell mérni a jelenlegi helyzetet; azt az alapot, amelyből ki lehet indulni. Ez utóbbi volt a cél e tanulmány megírásakor.

SWOT analízis

Az interjúk a marketing-technikák területéről átvett, a könyvtári munka minősítésére átdolgozott ún. SWOT-analízis alapján készültek. Ez belső és külső elemzésből áll. Feltérképezi, hogy a szervezetben mi jelent biztos alapot (erősségek), mi szorul javításra (gyengeségek), melyek a környezet biztató jelei (lehetőségek) és mik jelentenek kihívást (veszélyek).

Az analízis készítésekor kiválasztott szakemberek3 kézhez kapták az analízis könyvtári munkával kapcsolatos címszavait, és az abban felsorolt címszavak kapcsán mondták el gondolataikar4. Az egyes címszavakra adott válaszokat dolgoztuk fel. A különösen figyelemre méltó válaszokat a továbbiakban (idézetek formájában) be is mutatjuk. A cikkben szereplő százalékarányokat úgy kaptuk, hogy az összes válasz közül kiválasztottuk, hogy a különféle kérdésekre (kérdéscsoportokra) hány választ kaptunk. Kértük, hogy csak arra válaszoljanak, amit fontosnak tartanak. (Például, ha a könyvtárak lehetőségei között a demográfiai változások címszóhoz ketten szóltak hozzá, akkor – összesen húsz válasz esetén – a válaszok 10%-a tartja lehetőségnek azt a területet.)

Belső elemzés

A SWOT-eljárás szerint a belső elemzés az erősségek és gyengeségek felsorolásából áll. Az erősségek és a gyengeségek címszavaira kapott 110 válasz közül mindössze 15 vonatkozott a magyar könyvtári munka erősségeire. (Tehát a tizenhét szakember hatszor több gyengeséget említett, mint erősséget.)

1. ábra A magyar könyvtári munka erősségeinek és gyengeségeinek megoszlása (n=110)

ERŐSSÉGEK

A szolgáltatáspolitika egyik alcsoportját, a könyvtárak szociális funkcióját emelték ki a legtöbben, tizenötből összesen négyen; így ez tűnik a magyar könyvtárak legnagyobb erősségének. A fentebb említett öt fő csoport közül csak a vezetés, részvétel a vezetésben nem szerepelt az erősségek között. Ebből az látszik, hogy ezen a területen a magyar könyvtári munka nem dicsekedhet számottevő vívmányokkal.

GYENGESÉGEK

A gyengeségek közül a legnagyobb gondot a tervezés, ellenőrzés, döntés-előkészítés és innováció okozza (a válaszok 38%-a ezzel volt kapcsolatban). A többi nagy gond a szervezésé. Az igazgatás és pénzügyek / fenntartás csoportba került a legkevesebb válasz, tehát ezek kevésbé jelentenek gondot. (2. ábra)

2. Ábra A magyar könyvtári munka gyengeségeinek megoszlása az öt fő csoport között (n=95)

·Szolgáltatáspolitika, tervezés

“A tervezés a magyar könyvtárakban nagyon gyenge. Nem neveznek meg célokat. Lehetetlen a fontossági sorrend felállítása, hogyha nincsenek vezérelvek. Az emberek nincsenek meggyőződve a tervezés szükségességéről. Az ötéves tervek emléke miatt vannak ezek a rossz érzések.” Kevesebb prioritást kell meghatározni. “A könyvtárosoknak fontolóra kellene venniük: mi is a céljuk? Ezen a területen a könyvtárosok nem mutatnak túl sok érdeklődést.” Pedig a manapság oly sokszor hallható gonddal, a kulturális szervezetek, köztük a könyvtárak, túlságosan alacsony költségvetésével kapcsolatban elmondható, hogy amikor hiányoznak az iránymutató hosszú távú célok, akkor bármekkora is a költségvetés, mindig túl alacsony, hiszen a tervezésben a prioritások meghatározása nélkül minden pénz kevés. Így a kis költségvetések esetében (még) nagyobb szükség van a menedzsmenten belül a tervezésre, mint a nagyobbaknál, hiszen jobb anyagi helyzetben a menedzsmentismeretek hiányát könnyű elrejteni.

Úgy tűnik: “A könyvtárosoknak ódivatú a gondolkodásmódjuk” és “Annak ellenére nem változtatnak, hogy egész környezetük változóban van.” A tervezésben a nehézségek (gondok) főleg két tényezőből következnek:

– A politikai / jogi bizonytalanság és a gazdaság erőteljes változása. A politikai változás megszabadította a könyvtárakat a mereven centralizált irányítástól, így most a helyi önkormányzattól függnek; ezáltal a könyvtári munkának sokkal nagyobb politikai tere nyílt, de ezzel a lehetőséggel még csak kevés könyvtár él.

– A politikatervezés problematikus voltát hangsúlyozza egy másik tényező, a szaktudás hiánya is. “Az automatizáláshoz az egész könyvtárnak meg kell változnia. A legtöbb könyvtárnak nincs elég pénze, szaktudása és szervezettsége hozzá. Megfelelő emberek kellenek, akik sokkal hatékonyabbá képesek tenni a munkát.” “Az innováció elég gyenge a könyvtárakban. Ez részben a gyenge technikai tudás, részben pedig a rossz menedzsment következménye.”

Nem meglepő, hogy jelenleg a politikatervezés a legnagyobb nehézség a magyar könyvtári munkában. “A nemzeti politika színpadán gyenge pozíciójuk van a könyvtáraknak. Ez azzal áll kapcsolatban, hogy az átlagos polgár nem érzi fontosnak a könyvtárat.” Erről azonban a könyvtár tehet, hiszen a szolgáltatások vannak a használóért, nem pedig fordítva.

Noha a kérdezettek nagy figyelmet szenteltek a politikatervezésnek, alig esett szó a marketingről, a (könyvtár)politikai információról és az ellenőrzésről. Amikor azt tapasztaljuk, hogy már az új politika kialakítása, a célok meghatározása, a prioritások megállapítása is nehézségeket jelent, nem csoda, hogy nem fordítanak megfelelő figyelmet egy másik fontos témára, az ellenőrzésre.

Annak ellenére, hogy hiányzik a könyvtári menedzsment, a megfelelő (friss) ismeretek és pénz, a könyvtáraknak meg kell mutatniuk, hogy hasznosak a társadalomnak, és hogy világos céljaik vannak. Ez nem lenne különösebb gond, de az új politika kialakításában szükséges két létfontosságú eleméhez szűkösen jutnak hozzá, nevezetesen:

– Jól képzett szakemberekhez. Kevés szakember van ugyanis, aki a magyar könyvtárak helyzetét jól át tudja látni.

– Nincsenek politikai irányelvek. Ennek kifejlődése, a kevés és alig hozzáférhető politikai információ miatt nehézségekbe ütközik. E munka készítői is szembekerültek ezzel a gonddal. A kérdezettek közül sokan elismerték, hogy van ilyen gond, de főként azok, akik bizonyos információs hálók közepén ültek, keményen elutasították a feltevést.

Szervezet

A könyvtárak és a könyvtári rendszer változás előtt áll. “A könyvtárak hagyományos szerkezete meglehetősen ósdi. Túlhangsúlyozott a háttérmunka.” “A könyvtárak szerkezetének sokkal érzékenyebbnek kellene lennie a változásra.” “A régi központosított rendszer túlságosan hierarchikus volt, de jól működött, mert a kisebb könyvtárakat segítették a nagyobbak. Manapság a közművelődési könyvtárak ügye teljesen az önkormányzatok alá tartozik.” Több vélemény szerint legjobban a megyei könyvtárak és az e könyvtárak által támogatott könyvtárak szenvednek az országos láncrendszer felbomlásától. Szintén sokan megjegyezték, hogy (a hatékonysághoz képest) a könyvtári személyzet túl nagy.

Látszik tehát, hogy a jelenlegi magyar könyvtári munka magán viseli a korábbi rendszer hatásait. Ezt legjobban a szervezeti felépítésen lehet megfigyelni: a működés egészen a legapróbb részletekig elő van írva. A könyvtárak hosszú évtizedekig dolgoztak így, és most nehezükre esik a változtatás. Annak ellenére, hogy szétesett a korábbi felépítés, évekbe telik, hogy a könyvtári munka országos szinten is hatékonnyá váljon.

A magyar könyvtáraknak két fő szervezeti gondja van:

– Alacsony a könyvtárak és információs központok hatékonysága, mert több mindennel foglalkoznak, mint amit a használói igények valóban megkívánnának. (Sokszor látszatigényeket elégítenek ki, a szolgáltatások keresettségét és a felhasználói igényeket csak elvétve vizsgálják.)

– A könyvtárak és információs központok felépítése túl van szabályozva. Sok esetben ez (ma már) nincsenek formailag meghatározva, de a több évtizedes megszokás miatt az egész könyvtári munkában “szokássá” vált. (Gyakori, hogy a lehetséges változtatásokkal szemben írott vagy íratlan szabályokat hoznak fel).

Szervezés, munkaerő

A könyvtárakban dolgozó munkatársak nagy részének újra kell gondolnia saját munkájával kapcsolatos felfogását, valamint munkájukkal mindannyiuknak felelősséget és autonómiát kell tanúsítaniuk. Figyelembe kell venni azt is, hogy majdnem lehetetlen kibújni az előző rendszer hatásai alól; mindenki beszennyeződött valamennyire annak sematikus gondolkodási stílusától. Jól látható, hogy van igény a változtatásra. Valószínű, hogy a túléléshez nagy horderejű döntésekre van szükség. A jövő eredményes formálása érdekében a könyvtárképzést is javítani kell.

A nyugat-európai országok rekrutációjával és szelekciójával ellentétben a magyar könyvtárakban meglehetősen idegen dolog hirdetések révén keresni munkát. “A munkaerő-piaci verseny némileg növekszik.”

Vezetés, részvétel a vezetésben, személyzeti menedzsment

“A vezetés még mindig meglehetősen autokratikus, mert a könyvtárvezetők pozíciójukat legtöbbször párttagságuk által kapták, nem pedig rátermettségük miatt, így megfelelő tudás nélkül kerültek a pozícióba, és – szerintem – a szaktudás hiányát az autokratikus vezetéssel próbálták kompenzálni.” A vezetést és általában a személyzeti vezetést hasonlóképpen lehet javítani, mint ahogyan a szervezeti gondokat és a felelősség kérdését lehet megoldani. Az autokratikus vezetési stílus és a gyakran szakmai tudás híjával levő vezetők működésének következménye a felelősség nélküli szervezet.

A jövőben a könyvtárak és információs központok vezetőinek feladata lesz a tervezés, felelősség és az autonómia biztosítása. Általános irányelvek mellett olyan képzettségre is szükségük van, amely képessé teszi őket, hogy kialakítsák saját irányelveiket és a munkatársakkal való hatékony együttműködés technikáit. Ezek a vezetők előbb igénylik az (át- vagy) továbbképzést, mint beosztottaik, mert munkatársaiknak őket kell követniük.

Pénzügyek

A nonprofit szféra (reálértékben) egyre kevesebb pénzzel gazdálkodhat (ld. maradékelv). A könyvtárak minél nagyobb támogatást kérnek. Úgy tűnik, hogy a finanszírozás számukra létkérdés. Ehhez azonban fel kell hagyniuk a kevésbé lényeges – ráfizetéses vagy nem valós igényt kielégítő – tevékenységekkel. Ezzel visszatérünk a tervezés kérdéséhez. Meg kell még jegyezni, hogy ez a terület is tiszta, határozott (könyvtár)politikáért kiált.

Külső elemzés

A lehetőségek és a veszélyek (a külső elemzés összetevői) az általános környezet változásaira utalnak. Ilyenek pl. a politikai élet átalakulása Magyarországon, vagy a technika fejlődése. Olyan fenyegetések és lehetőségek, amelyek a működés környezetének módosulásához vezethetnek, pl. új potenciális használói csoport jelentkezéséhez vagy az információpiaci verseny élesedéséhez.

A környezet e változásait a következő csoportokba oszthatjuk:

– demográfiai, – technológiai, – gazdasági,
– politikai / jogi és
– szociokulturális változások.

Az interjúkban 88 külső környezetre vonatkozó választ számoltunk meg, közülük 50 lehetőség, 38 pedig fenyegetés. Reménykeltő a magyar könyvtári munka szempontjából, hogy a szakemberek több lehetőséget, mint veszélyt látnak.

LEHETŐSÉGEK

Figyelemre méltó, hogyan oszlanak meg a lehetőségek-re vonatkozó válaszok az öt csoport között. Három csoport többé-kevés-bé azonos figyelmet kapott: a technológiai, a politikai és a szociokulturális lehetőségek. A megkérdezettek csak igen kevés demográfiai lehetőséget látnak. A 3. ábra mutatja, hogyan oszlanak meg a magyar könyvtárak lehetőségei az öt fő csoportban.

3. ábra A magyar könyvtárak lehetőségeinek megoszlása az öt fő csoportban (n=50)

Technológiai, műszaki lehetőségek: automatizálás

A magyar könyvtárak számára előnyös lehet az automatizálás. “Különösképpen a szakkönyvtárakban, mert a vállalatok számára a katalógus automatizálása közvetlen haszonnal kecsegtet. A közkönyvtárak is elkezdték ugyan katalógusaik automatizálását, de ez elég sokba kerül, és nem biztosak abban, hogy meg tudják-e szerezni az összes pénzt hozzá.” E megállapítás ellenére máris megfigyelték, milyen gondok merülhetnek fel az innovációval kapcsolatban: “A jó automatizálásnak a könyvtárak korábbi vívmányain kell alapulnia.” “Az automatizálás valódi lehetőség a könyvtár számára, de ezt lehetetlen egyedül, egyenként csinálniuk Az automatizáláshoz az egész könyvtárnak meg kell változnia. A legtöbb könyvtárnak kevés a pénze, szaktudása, és nem elég szervezett hozzá. Olyan emberek kellenek, akik a munkát sokkal hatékonyabbá képesek tenni.” Az automatizálásban, a munka racionalizálásában, ezáltal a működési kiadások csökkentésében is.

Politikai / jogi lehetőség: a könyvtár autonómiája

“Azzal, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztálya néhány fős hivatallá minősült vissza, és a könyvtárak a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek, mozgásterük nagyobb lett. A könyvtárak ügyét kis minisztériumi csoport képviseli. Az előző rendszerben a könyvtári felépítményt a legapróbb részletekig szabályozták. Ennek a bürokratikus szabályozásnak most vége van” “Az a kérdés, hogy a könyvtárosok képesek-e olyan aktív szerepet játszani, amilyet a jelen helyzet kíván tőlük. Meg tudnak-e változni a könyvtárosok? Ez az egyes könyvtárakon múlik. A könyvtár most működhet egészségesebben, de ugyanúgy rosszabbá is válhat a helyzete. Ez tehát az egyes könyvtárakon műlik.”

Szociokulturális lehetőség: több potenciális könyvtárhasználó / új igények

Hatan említették, hogy új igények támadtak, és több potenciális használó jelentkezik a könyvtáraknál. Egyik oldalról a vállalatokat említik sajátos információs igényeikkel. “Nő az igény bizonyos információk iránt. Ilyen a törvények, üzleti élet, vállalkozás.” Másik oldalról a munkanélkülieket, a kisebbségeket és a menekülteket nevezik meg új csoportként. Ezek a csoportok a könyvtárak szociális funkcióit helyezik előtérbe, ami a magyar könyvtárak egyik erőssége. Ha a könyvtár idejében tud válaszolni ezekre a kihívásokra, akkor megnövekedhet a könyvtárak helyi lobbijának eredményessége, ellenkező esetben tovább fog csökkenni presztízse.

VESZÉLYEK

Mint a 4. ábra mutatja, a megkérdezett személyek a veszélyeket leginkább a politika / jog területén, a szociokulturális és a gazdasági szférában látják. A demográfiai változásokat senki sem említi, és egyáltalán nem találják ezeket fenyegetőnek.

4. ábra A magyar könyvtárakat fenyegető veszélyek arányai az öt fő csoportban (n=38)

Gazdasági veszély: alacsony költségvetés

“A költségvetési támogatást tulajdonképpen nem csökkentették, hanem a korábbi szinten maradt. Reálértékben ez kb. harminc %-os csökkenést jelent. Ezért a könyvtáraknak az állami támogatáson kívül bevétel után is kell nézniük.” Ez a helyzet valószínűleg nem változik az elkövetkező néhány évben. Ez az inflációs ráta, amely egyben a gazdaság rátája is, arra készteti a magyar könyvtárakat, hogy gyors, fontos döntéseket hozzanak: rövid időn belül jelöljék ki a prioritásokat. Ezek a döntések a tervezéssel és az innovációval kapcsolatosak. Ugyanakkor menedzsment, ismeretek és pénz hiányában kell(ene) a könyvtáraknak bebizonyítaniuk, hogy hasznosak a társadalomnak. A magyar könyvtári szakirodalomban szó van a nonprofit ágazatban tapasztalható maradékelvről. Ezek szerint a pénzhiány oka, hogy a magyar kormány nem mutat határozott (könyvtár)politikai irányvonalat a könyvtáraknak.

“Együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a dokumentumok minden fajtáját továbbra is be lehessen szerezni. Tehát a költségvetési támogatás csökkentésének van jó oldala is: az együttműködés.”

Politikai / jogi veszély: a helyi önkormányzatok autonómiája

“A könyvtárak sosem válnak 100 %-ig profitorientálttá. Ezért továbbra is az önkormányzattól függenek. Kérdés, hogy a fenntartó milyen fontosnak tartja a kulturális ügyeket. Jól látható, hogy a gazdasági krízisben ez nem kap prioritást. Így a könyvtárnak lobbiznia kell. A külső és belső kommunikáció egyre fontosabbá válik.” Mindent összevetve: az autonómia az egyik feltétele a könyvtári költségvetés emelésének. A második az, vajon a könyvtárak által igényelt pénz rendelkezésre áll-e vagy sem; és hogy a helyi önkormányzat odaadja-e a könyvtárnak. Ezen a téren a használók megelégedettségén nyugvó lobbizásnak van nagy lehetősége.

Szociokulturális veszély: csökkenő szabadidő

Mivel a gazdaság újjáépítése nincs hatékonyan megszervezve, az a normálisnál több munkát igényel. “Az emberek heti negyven óránál jóval többet dolgoznak. Így egyre kevesebb és kevesebb idő jut a könyvtárhasználatra.”

***

Az interjúk során tisztázódtak a legfőbb veszélyek; ezek politikai / jogi és gazdasági természetűek. A könyvtárak lehetőségei: az automatizáció, a könyvtári munka autonómiája (amely megnőtt a rendszerváltás óta), a növekvő számú olvasó, valamint az újfajta felhasználói igények. A magyar könyvtárak a menedzsment, a technikai tudás és pénz hiányának következményeit mutatják; ezek gátolják az innovációt.

A jelen magyar könyvtári rendszer országosan és helyileg egyaránt a régi szervezetek és szokások lebontásának, valamint új politikai kidolgozásának időszakát éli. Ezt a váltózást a menedzsment és technikai tudás és (néha) anyagi javak hiánya hátráltatja, a decentralizáció és a gazdasági nyomás viszont a változás irányában hat. Mindezt egybevetve, a könyvtári rendszert önmagában aligha lehet megváltoztatni; ehhez a menedzsment-technikák bevezetése és kiterjesztése is kell. Ez lehet eszköz a fentebb említett lebontáshoz, illetve kidolgozáshoz. A megfelelő szintű menedzsment konkrét célokat és fontossági sorrendet határoz meg, megteremti a tudományos és anyagi alapot a könyvtárak fejlődéséhez és az innovációhoz, kijelöli a célok megvalósításának hatékony és eredményes módját.

A magyar könyvtári munka hatékonyságának javításával kapcsolatban tehát a menedzsmentre kell elsősorban figyelni, hogy a jelenlegi – és a megfelelő szintű könyvtárosképzés által a jövő – könyvtári szakemberek korszerű vezetési ismereteik segítségével saját maguk oldhassák meg a szakmai feladatokat úgy, hogy az olvasók, felhasználók minél elégedettebbek legyenek.

—————————

Jegyzetek

1. Ez az írás része a Management in the Hungarian Library Education. Advisory report c. dolgozatnak. (Mark Deckers–Mikulás Gábor. Deventer / Budapest, 1992). A munka az Európai Közösség TEMPUS ösztöndíjának támogatásával, az ELTE TFK és a hollandiai Rijkshogeschool IJselland közreműködésével készült.

2. SWOT-analízis (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats) – a könyvtár tevékenységi köre szerint J. F. A. Vervoorn módosította (Marketing voor de openbare bibliotheeksector: een planningsbenandering. Den Haag, Nederlands Bibliotheek en Lektuur Centrum,1983. 202 p.). Címszólista Vervoorn alapján, amelyet a szakemberek kézhez kaptak:
Belső környezet

Erősségek:
megfelelő költségvetés, jó hírnév, jártasság a menedzsmentben, megfelelő termékfejlesztés, önálló gondolkodásra képes munkatársak, elegendő (könyvtár) politikai információ

Gyengeségek:
romló versenypozíció, elavult tárgyi és személyi állomány, az igénybe vehető szolgáltatások korlátozott volta, autokratikus vezetőség, jelentős fluktuáció
Külső környezet

Lehetőségek:
a választék szélesedése (dokumentumok, szolgáltatások), a környezet, felhasználók szabadidejének növekedése, a felettes szervek pozitív hozzáállása, technológiai lehetőségek

Félelmek:
a piac növekedésének lassulása, új versenytársak, szolgáltatások kínálatának növekedése

A külső környezet vizsgálata közben felmerülhet:

demográfiai változások: a korfa változása, kisebbségek, új családformák
szociokulturális változások: szabad piac, könyvtáros munkaerő-piac, gazdasági növekedés v. recesszió
technológiai, műszaki változások: automatizáció, új típusú információ és -hordozó
politikai/jogi változások: csökkenő költségvetés, (de)centralizáció

A belső környezet vizsgálata közben felmerülhet:

szervezés: szervezeti felépítés, személyzeti autonómia menedzsment: döntés-előkészítés, részvétel a vezetésben, új eredmények a menedzsment terén, eredményesség, hatásosság, rendszeresség
adminisztráció és finanszírozás: ügyvitel, gazdasági mozgástér, gazdaságpolitikai információ
szolgáltatások: eredményesség és hatásosság, a kereslet és kínálat (termékek) összehangolása, kapacitás, termékinnováció
személyzeti politika: fluktuáció, belső munkaerő áramlás foglalkoztatási és munkavállalási feltételek
tervezés: rendszerszervezés (könyvtár)politikai tervezés

3. A megkérdezendő szakemberek listájának összeállításánál a legfontosabb kritérium az volt, hogy a különféle könyvtártípusok vezető szakemberei egyenlő arányban képviseltessék magukat. Figyelembe kellett azonban azt is venni, hogy a magyar könyvtárügy történelmi okokból kifolyólag közművelődési könyvtár-orientált. A felkértektől azt is megkérdeztük, hogy véleményük szerint ki hiányzik listánkról; a többszörösen ajánlott szakembereket végül pótlólag igyekeztünk felkeresni. Bizonyosak vagyunk abban, hogy túlnyomó többségben stratégiai menedzsment szintjén (is) dolgozó vezetőket kértünk fel a beszélgetésre. Ez azért volt kompromisszum, mert a középszintű menedzsment területéről kevesebb szakember volt számunkra elérhető.

4. Az interjúk teljes szövege az (1) pontban megjelölt dolgozat mellékletében olvasható.