Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 40 (1993) 6 p. 265-267

Mit értünk kommunikáción?

A comminucatio latin szó alapján: üzenetek vagy hírek közvetítése meghatározott célból meghatározott helyre, speciális közvetítő utak és eszközök segítségével ¹. A kommunikációs technikák pedig azok a nyelven alapuló rendszerek, amelyek a kommunikáció hatásosságát hivatottak növelni.

A kommunikációs technikák rendszeres gyakorlati alkalmazása az élet minden területén előnyökkel jár. A tervszerű használat meghatározza a különféle szellemi munkafolyamatok hatékonyságát.

A kommunikációs technikák haszna a könyvtárban

Számtalan könyv és cikk utalt és utal arra, hogy a mai társadalomban az információ értéke Keleten és Nyugaton egyaránt növekszik, pontosabban a megfelelően csomagolt, a vevő igényeinek eleget tevő információ lesz egyre keresettebb. Ebből következően az információt tároló és rendelkezésre bocsátó szervezetek értékének is nőnie kell. Ilyen intézmény például a könyvtár, melynek megbecsültsége viszont – úgy tűnik – általában csökken. Mit sem számítanak a könyvtár fontosságáról írt és mondott szónoklatok; ha ugyanis tényleg fontosnak tartanak egy intézményt, akkor ügyelnek működésének hatékonyságára, és anyagiakkal kifejezik helyét az elsőbbségi sorrendben.

A könyvtárfenntartókat mindazonáltal hiba lenne a fenti, látszólagos következetlenségért hibáztatni. Ha a könyvtárnak szolgáltatásaival sikerül bebizonyítani fontosságát, eredményesen léphet fel a jobb anyagi elismertségért. A bizonyítás feltétele a célirányos menedzsment, amely a kommunikáció megfelelő szintjével együtt válhat csak hatékonnyá. Érdemesnek látszik tehát a kommunikációt megfelelő szintre emelni. Ez az általános megállapítás a könyvtári munkára talán minden másnál inkább érvényes, hiszen a könyvtár lényegénél fogva információt szerez be, tárol és továbbít. A könyvtár működésének eredményességét a kommunikációs technikák hiánya vagy megléte alapvetően befolyásolja.

A könyvtár értékét, társadalmi hasznosságát döntően meghatározza a benne dolgozó munkatársak szaktudása és kommunikációs készségének szintje. Az alábbiakban a leendő könyvtárosok felkészítésére irányuló igyekezetet kívánjuk bemutatni a hollandiai Rijkshogeschool IJselland (szakfőiskola, Deventer) BID (Könyvtártudomány, Információtudomány és Dokumentáció) kara két szakának tanterveivel. (A leírás az 1991- 92-es tanév nappali tagozatos tantervei alapján készült.

A Rijkshogeschool IJselland BDI karának célja ²

Az 1989-90-es tanévtől kezdve – jól kitapintható hallgatói igényt követve – két tanulmányi irányt vezettek be: LIS/LS és LIS/BI, azaz a könyvtár- és információtudomány két kiválasztott ágát, a könyvtártudományt (LS = Library Science) és a üzleti információt (BI = Business Information). A hallgatók az információval való foglalkozáshoz ugyanis két, többé-kevésbé eltérő módon állnak hozzá. Az első irányt előnyben részesítő hallgatók a hagyományos könyvtári munka, a többieket inkább az üzleti információ összegyűjtése és visszakeresése érdekli. Mindkét irányt két különböző munkaerőpiac-szegmens alapján határozták meg. (Az 1989- 90-ben kezdett hallgatók még egy régebbi rendszer szerint tanulnak.)

Könyvtártudományi képzés (LS)

Ez a képzéstípus arra ad jogosítványt, hogy a végzett hallgatók a “hagyományos” könyvtárakban és dokumentációs központokban bármilyen feladatkört el tudjanak látni, így:

• a közművelődési könyvtárakban és azok részlegeiben;
• a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények könyvtáraiban;
• a vállalati, intézményi, intézeti és egyesületi könyvtárakban.

Üzleti információs képzés (BI)

A program a hallgatókat az üzleti élet információs szakembereivé képzi ki. A diploma megszerzése után dolgozhatnak például:

• nagy és közepes nagyságú cégeknél, ahol a menedzsment döntés-előkészítési folyamatában az információnak megkülönböztetett jelentősége van;
• ipari vállalatoknál, ahol létfontosságú, hogy a megfelelő információ folyamatosan és időben elérhető legyen;
• gazdasági kamarákban, ahol a tanácsadó és információs szolgáltatások naprakész adatokon nyugszanak;
• (gazdasági) információs szolgálatoknál, amelyek az információs források jó felhasználásán alapulnak;
• szervezési tanácsadó irodákban, amelyek információs szakembereket alkalmaznak projektjeik megvalósításához.

A végzett hallgatók természetesen önálló információs tanácsadóként vagy brókerekként is tevékenykedhetnek.

A tantervek felépítése ³

A fenti célok elérése érdekében a tantervek a következő részekből – tantárgyblokkokból – állnak össze:

a. LS: Az információszolgáltatás általános elmélete
BI: A döntés-előkészítés elmélete
LS: Kommunikáció
BI: Kommunikáció
b. LS: Információtárolás és visszakeresés
BI: Információtárolás és visszakeresés
c. LS: Menedzsment

BI: Gazdaság és üzlet
d. LS: Általános ismeretek
e. LS: Informatika

BI: Informatika
BI: más, a cél elérését segítő, kiegészítő tárgyak
LS és BI: szakmai gyakorlat.

A továbbiakban a kommunikáció tantárgyblokkot részletezzük.

A Rijkshogeschool IJselland LIS kara által felkínált kommunikációs modulok

Könyvtártudomány (LIS/LS)

1. év (bevezető szakasz)

2. év

3. év
Ebben az évben gyakorlaton vannak a hallgatók, kommunikációs óráik nincsenek.

4. év

Üzleti információ (LIS/BI)

1. év

2. év

3. év

4. év
Erre az évre szóló tanterv a vizsgálat időpontjában még nem készült el.

Az öt szabadon választható tantárgy közül kettő kommunikációs jellegű. Közülük mindkét kar hallgatója választhat:

Értékelés

A Rijkshogescholl IJselland létérdeke, hogy oktatási kapacitását minél jobban kihasználja. Ezért lényeges, hogy a munkaerőpiac elvárásaival összhangban a tanterveket a (jelenlegi és jövőbeli) hallgatói igények szerint alakítsa.

Összehasonlításul: pl. az ELTE Bölcsészkarának Könyvtártudományi és Informatika Tanszéke hagyományos nappali tantervében – melynek célja magasan képzett könyvtárosok, illetve potenciális könyvtárvezetők kibocsátása – a kommunikációs technikával valamilyen kapcsolatban álló órák száma összesen 112. Az alternatív tanterv valamivel nagyobb súlyt helyez a kommunikációs technikák oktatására. (vö.: Katsányi Sándor: Holland—magyar —német TEMPUS-szimpózium Budapesten. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 39 (1992) 9 p. 405.)

A holland főiskola nagyon fontosnak tartja, hogy a könyvtárban, vagy bármilyen információs intézményben vagy vállalkozásban elhelyezkedő végzett hallgató megfelelő szinten tudjon kommunikálni. A hallgatóknak elegendő idejük van a különböző tantárgykörök – a így a kommunikáció – alapos elsajátítására (LS – nyelv nélkül 1120 óra; a négy év összes óraszámának 16%-a) (összehasonlítás: ld. a keretben). E tárgykör fontosságát jól érzékelteti az alábbi összehasonlítás: például a dokumentum-beszerzés és visszakeresés tantárgyblokk (benne a katalogizálás, osztályozás, információforrások, gyűjteményszervezés, könyvtárautomatizálás, értékelési technikák stb.) 1200 órával (17%) részesedik az összóraszámból (LS). (A BI-ben 3 év alatt 760 órája van ebből.) A dokumentum-beszerzés és visszakeresés tehát kb. ugyanolyan fontosságú, mint a kommunikációs oktatás, és viszont. (Az óraszámokat nem a magyar oktatási rendszer gyakorlata szerint kell értelmezni: a holland felsőoktatásban – és sok más nyugat-európai főiskolán, egyetemen – az oktató nélkül, vagy az oktató “közelében” végzett egyéni munka is beszámít az órakeretbe.)

Megállapítható továbbá, hogy a Rijkshogeschool IJselland tantervében a modulok nagyrészt olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a magyar könyvtárosképzés gyakorlatában többnyire ismeretlenek, vagy csak elemeikben jelentkeznek: íráskészség, szóbeli nyelvi készség, kutatási módszerek, PR, információs igények analizálása, interjútechnikák, információszerzés analízise, üzleti angol.

A kommunikációs technikák elemeinek az ismertetett arányokban és méretekben való elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a későbbiekben bármely információs intézményben bármely beosztásban – beosztottként, vezetőként egyaránt(!) – munkát vállaljanak, és felelősen dolgozzanak. Ettől – sajnos – jelentősen eltér a magyar képzés filozófiája.

Személyes tapasztalatok

E cikk szerzői, akik Hollandiában, illetve Magyarországon könyvtáros szakon tanultak, együtt készítették el szakdolgozatukat ⁴. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazon a projekten különböző oktatási rendszerek “termékei” dolgoztak együtt. A különbözőség a gyakorlati munka során sok esetben rendkívül megnehezítette az együttműködést, és ez leginkább a kommunikációs technikák ismeretének különböző szintje miatt volt. A nehézséget a más-más anyanyelv csak tetézte. Az akadályokat azonban – igen jelentős erőfeszítések árán – le lehetett küzdeni.

A munka közben szerzett tapasztalatokat megosztottuk a magyar oktatókkal is. Meglepett bennünket, hogy problémafelvetésünk milyen értetlenségre és visszautasításra talált az ELTE könyvtárosképző intézeteiben.

Bízunk abban, hogy az eltérésekből adódó nehézségek nemcsak a személyes kapcsolatok szintjén, hanem az oktatási rendszerben is leküzdhetők. Ehhez azonban Magyarországon is az szükséges, hogy céljait a szakmával egyeztetve pontosan és reálisan határozzák meg, valamint biztosítsák a cél eléréséhez megkívánt szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket.

6. Deckers, M.- Mikulás G.: Management in Hungarian library education. Advisory report. Deventer / Budapest 1992. 131 p. (A cikkben szereplő tantervek és modulok leírása is megtalálható a szakdolgozat “E” mellékletében.)