„Ki a fene akarja hallani a színészek beszédét?” 1927., a hangosfilm kapcsán
Kétkedések története : pesszimista jóslatok, győztes technika / Schweitzer András. In: Heti Világgazdaság (2000. dec. 2.) p. 81-82

Kommunikációs technikák oktatása a deventeri Rijkshogeschool IJsellandon

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 40 (1993) 6 p. 265-267

Mit értünk kommunikáción?

A comminucatio latin szó alapján: üzenetek vagy hírek közvetítése meghatározott célból meghatározott helyre, speciális közvetítő utak és eszközök segítségével 1. A kommunikációs technikák pedig azok a nyelven alapuló rendszerek, amelyek a kommunikáció hatásosságát hivatottak növelni.

A kommunikációs technikák rendszeres gyakorlati alkalmazása az élet minden területén előnyökkel jár. A tervszerű használat meghatározza a különféle szellemi munkafolyamatok hatékonyságát.

A kommunikációs technikák haszna a könyvtárban

Számtalan könyv és cikk utalt és utal arra, hogy a mai társadalomban az információ értéke Keleten és Nyugaton egyaránt növekszik, pontosabban a megfelelően csomagolt, a vevő igényeinek eleget tevő információ lesz egyre keresettebb. Ebből következően az információt tároló és rendelkezésre bocsátó szervezetek értékének is nőnie kell. Ilyen intézmény például a könyvtár, melynek megbecsültsége viszont – úgy tűnik – általában csökken. Mit sem számítanak a könyvtár fontosságáról írt és mondott szónoklatok; ha ugyanis tényleg fontosnak tartanak egy intézményt, akkor ügyelnek működésének hatékonyságára, és anyagiakkal kifejezik helyét az elsőbbségi sorrendben.

A könyvtárfenntartókat mindazonáltal hiba lenne a fenti, látszólagos következetlenségért hibáztatni. Ha a könyvtárnak szolgáltatásaival sikerül bebizonyítani fontosságát, eredményesen léphet fel a jobb anyagi elismertségért. A bizonyítás feltétele a célirányos menedzsment, amely a kommunikáció megfelelő szintjével együtt válhat csak hatékonnyá. Érdemesnek látszik tehát a kommunikációt megfelelő szintre emelni. Ez az általános megállapítás a könyvtári munkára talán minden másnál inkább érvényes, hiszen a könyvtár lényegénél fogva információt szerez be, tárol és továbbít. A könyvtár működésének eredményességét a kommunikációs technikák hiánya vagy megléte alapvetően befolyásolja.

A könyvtár értékét, társadalmi hasznosságát döntően meghatározza a benne dolgozó munkatársak szaktudása és kommunikációs készségének szintje. Az alábbiakban a leendő könyvtárosok felkészítésére irányuló igyekezetet kívánjuk bemutatni a hollandiai Rijkshogeschool IJselland (szakfőiskola, Deventer) BID (Könyvtártudomány, Információtudomány és Dokumentáció) kara két szakának tanterveivel. (A leírás az 1991- 92-es tanév nappali tagozatos tantervei alapján készült.

A Rijkshogeschool IJselland BDI karának célja 2

Az 1989-90-es tanévtől kezdve – jól kitapintható hallgatói igényt követve – két tanulmányi irányt vezettek be: LIS/LS és LIS/BI, azaz a könyvtár- és információtudomány két kiválasztott ágát, a könyvtártudományt (LS = Library Science) és a üzleti információt (BI = Business Information). A hallgatók az információval való foglalkozáshoz ugyanis két, többé-kevésbé eltérő módon állnak hozzá. Az első irányt előnyben részesítő hallgatók a hagyományos könyvtári munka, a többieket inkább az üzleti információ összegyűjtése és visszakeresése érdekli. Mindkét irányt két különböző munkaerőpiac-szegmens alapján határozták meg. (Az 1989- 90-ben kezdett hallgatók még egy régebbi rendszer szerint tanulnak.)

Könyvtártudományi képzés (LS)

Ez a képzéstípus arra ad jogosítványt, hogy a végzett hallgatók a “hagyományos” könyvtárakban és dokumentációs központokban bármilyen feladatkört el tudjanak látni, így:

  • a közművelődési könyvtárakban és azok részlegeiben;
  • a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények könyvtáraiban;
  • a vállalati, intézményi, intézeti és egyesületi könyvtárakban.

Üzleti információs képzés (BI)

A program a hallgatókat az üzleti élet információs szakembereivé képzi ki. A diploma megszerzése után dolgozhatnak például:

  • nagy és közepes nagyságú cégeknél, ahol a menedzsment döntés-előkészítési folyamatában az információnak megkülönböztetett jelentősége van;
  • ipari vállalatoknál, ahol létfontosságú, hogy a megfelelő információ folyamatosan és időben elérhető legyen;
  • gazdasági kamarákban, ahol a tanácsadó és információs szolgáltatások naprakész adatokon nyugszanak;
  • (gazdasági) információs szolgálatoknál, amelyek az információs források jó felhasználásán alapulnak;
  • szervezési tanácsadó irodákban, amelyek információs szakembereket alkalmaznak projektjeik megvalósításához.

A végzett hallgatók természetesen önálló információs tanácsadóként vagy brókerekként is tevékenykedhetnek.

A tantervek felépítése 3

A fenti célok elérése érdekében a tantervek a következő részekből – tantárgyblokkokból – állnak össze:

a. LS: Az információszolgáltatás általános elmélete
BI: A döntés-előkészítés elmélete
LS: Kommunikáció
BI: Kommunikáció
b. LS: Információtárolás és visszakeresés
BI: Információtárolás és visszakeresés
c. LS: Menedzsment

BI: Gazdaság és üzlet
d. LS: Általános ismeretek
e. LS: Informatika

BI: Informatika
BI: más, a cél elérését segítő, kiegészítő tárgyak
LS és BI: szakmai gyakorlat.

A továbbiakban a kommunikáció tantárgyblokkot részletezzük.

A Rijkshogeschool IJselland LIS kara által felkínált kommunikációs modulok

Könyvtártudomány (LIS/LS)

1. év (bevezető szakasz)

Kommunikációelmélet 1 . 80 óra
Íráskészség 1 .: jelentés készítése 80 óra
Íráskészség 2.: levelezés és jegyzetkészítés 80 óra
Szóbeli nyelvi készség 1 . 80 óra
Angol 80 óra

2. év

Íráskészség 3.: esszé és jelentés fogalmazása 80 óra
Íráskészség 5.: kivonatolás, jegyzetkészítés 80 óra
Szóbeli nyelvi készség 2.: részvétel értekezleten, tárgyaláson 80 óra
Kutatási módszerek 1. 80 óra
Kutatási módszerek 2. 80 óra
PR, kívülállók tájékoztatása 1 . 80 óra

3. év
Ebben az évben gyakorlaton vannak a hallgatók, kommunikációs óráik nincsenek.

4. év

Íráskészség 4. 80 óra
Szóbeli nyelvi készség 3. 80 óra
PR, kívülállók tájékoztatása 2. 80 óra
PR, kívülállók tájékoztatása 3. 80 óra
Az összes kommunikációs tárgy a 4 év alatt 1200 óra
Idegen nyelv nélkül összesen 1120 óra

 

Üzleti információ (LIS/BI)

1. év

Kommunikációelmélet 1. 80 óra
Íráskészség 1 .: jelentés készítése 80 óra
Íráskészség 2.: levelezés és jegyzetkészítés 80 óra
Információs igények analízise 1.: interjútechnikák, az információszerzés analízise 80 óra
Angol 80 óra

2. év

Szóbeli nyelvi készség 2.: részvétel értekezleten, tárgyaláson 80 óra
Információs igények analízise 2.: kutatási módszerek 80 óra
Üzleti angol 1 20 óra

3. év

Szóbeli nyelvi készség 3. 80 óra
Íráskészség 3. 80 óra

4. év
Erre az évre szóló tanterv a vizsgálat időpontjában még nem készült el.

Az összes kommunikációs tárgy 3 év alatt 840 óra
Idegen nyelv nélkül összesen 840 óra

Az öt szabadon választható tantárgy közül kettő kommunikációs jellegű. Közülük mindkét kar hallgatója választhat:

 Orosz nyelv  80 óra
 Kommunikációelmélet  80 óra

 

Értékelés

A Rijkshogescholl IJselland létérdeke, hogy oktatási kapacitását minél jobban kihasználja. Ezért lényeges, hogy a munkaerőpiac elvárásaival összhangban a tanterveket a (jelenlegi és jövőbeli) hallgatói igények szerint alakítsa.

Összehasonlításul: pl. az ELTE Bölcsészkarának Könyvtártudományi és Informatika Tanszéke hagyományos nappali tantervében – melynek célja magasan képzett könyvtárosok, illetve potenciális könyvtárvezetők kibocsátása – a kommunikációs technikával valamilyen kapcsolatban álló órák száma összesen 112. Az alternatív tanterv valamivel nagyobb súlyt helyez a kommunikációs technikák oktatására. (vö.: Katsányi Sándor: Holland—magyar —német TEMPUS-szimpózium Budapesten. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 39 (1992) 9 p. 405.)

A holland főiskola nagyon fontosnak tartja, hogy a könyvtárban, vagy bármilyen információs intézményben vagy vállalkozásban elhelyezkedő végzett hallgató megfelelő szinten tudjon kommunikálni. A hallgatóknak elegendő idejük van a különböző tantárgykörök – a így a kommunikáció – alapos elsajátítására (LS – nyelv nélkül 1120 óra; a négy év összes óraszámának 16%-a) (összehasonlítás: ld. a keretben). E tárgykör fontosságát jól érzékelteti az alábbi összehasonlítás: például a dokumentum-beszerzés és visszakeresés tantárgyblokk (benne a katalogizálás, osztályozás, információforrások, gyűjteményszervezés, könyvtárautomatizálás, értékelési technikák stb.) 1200 órával (17%) részesedik az összóraszámból (LS). (A BI-ben 3 év alatt 760 órája van ebből.) A dokumentum-beszerzés és visszakeresés tehát kb. ugyanolyan fontosságú, mint a kommunikációs oktatás, és viszont. (Az óraszámokat nem a magyar oktatási rendszer gyakorlata szerint kell értelmezni: a holland felsőoktatásban – és sok más nyugat-európai főiskolán, egyetemen – az oktató nélkül, vagy az oktató “közelében” végzett egyéni munka is beszámít az órakeretbe.)

Megállapítható továbbá, hogy a Rijkshogeschool IJselland tantervében a modulok nagyrészt olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a magyar könyvtárosképzés gyakorlatában többnyire ismeretlenek, vagy csak elemeikben jelentkeznek: íráskészség, szóbeli nyelvi készség, kutatási módszerek, PR, információs igények analizálása, interjútechnikák, információszerzés analízise, üzleti angol.

A kommunikációs technikák elemeinek az ismertetett arányokban és méretekben való elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a későbbiekben bármely információs intézményben bármely beosztásban – beosztottként, vezetőként egyaránt(!) – munkát vállaljanak, és felelősen dolgozzanak. Ettől – sajnos – jelentősen eltér a magyar képzés filozófiája.

Személyes tapasztalatok

E cikk szerzői, akik Hollandiában, illetve Magyarországon könyvtáros szakon tanultak, együtt készítették el szakdolgozatukat 4. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazon a projekten különböző oktatási rendszerek “termékei” dolgoztak együtt. A különbözőség a gyakorlati munka során sok esetben rendkívül megnehezítette az együttműködést, és ez leginkább a kommunikációs technikák ismeretének különböző szintje miatt volt. A nehézséget a más-más anyanyelv csak tetézte. Az akadályokat azonban – igen jelentős erőfeszítések árán – le lehetett küzdeni.

A munka közben szerzett tapasztalatokat megosztottuk a magyar oktatókkal is. Meglepett bennünket, hogy problémafelvetésünk milyen értetlenségre és visszautasításra talált az ELTE könyvtárosképző intézeteiben.

Bízunk abban, hogy az eltérésekből adódó nehézségek nemcsak a személyes kapcsolatok szintjén, hanem az oktatási rendszerben is leküzdhetők. Ehhez azonban Magyarországon is az szükséges, hogy céljait a szakmával egyeztetve pontosan és reálisan határozzák meg, valamint biztosítsák a cél eléréséhez megkívánt szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket.

6. Deckers, M.- Mikulás G.: Management in Hungarian library education. Advisory report. Deventer / Budapest 1992. 131 p. (A cikkben szereplő tantervek és modulok leírása is megtalálható a szakdolgozat “E” mellékletében.)

  1. Sándor I.: Marketingkommunikáció. Budapest, 1992. p. 11. ISBN 7916 032
  2. A célok leírása a Riek Oxenerrel (a főiskola BDI karának vezetőjével) készített interjú alapján készült
  3. Study Guide 1990- 1991 Department of Library and Information Science (LIS): Programme in library science (LIS/LS): Programme in business information (LIS/BI) Full lime course. – Deventer: State Polytechnic IJselland, Faculty of Higher Economic Education, 1990. 56 p. Studiegids 1991-92: BDI Bibliotheek opleiding / Business Information Voltijd. Deventer, Rijkshogeschool IJselland Afdeling Hoger Economish Onderwijs, 1991. 107 p
  4. Deckers, M.- Mikulás G.: Management in Hungarian library education. Advisory report. Deventer / Budapest 1992. 131 p. (A cikkben szereplő tantervek és modulok leírása is megtalálható a szakdolgozat “E” mellékletében.)

Hozzászólás