„Nincs olyan ok, amiért valaki számítógépet akarna otthonába” - DEC-elnök, 1968
Kétkedések története : pesszimista jóslatok, győztes technika / Schweitzer András. In: Heti Világgazdaság (2000. dec. 2.) p. 81-82

Az Alsószászországi Parlamenti Könyvtár – és az újrahasznosított papír

Könyvtári Levelező/lap 4 (1992) 9 p. 31-33

A Bibliothek des Niedersächsischen Landtages Hannoverben, a Leine folyócska mellett lévő parlament épületén belül található. Elhelyezése nem a legelőnyösebb: az olvasóterem, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló részlegek és az igazgatói iroda a bejárati szinten van, a raktár alatta. A feldolgozás, az információs rendszer központja viszont az épület egészen más részében kapott helyet. Itt dolgozik a munkatársak többsége. Az állományában csaknem százezer kötet található, valamint kb. ezer kurrens periodikum. (A könyvállomány 1990-ben 1304 kötettel gyarapodott.)

A könyvtár feladata irodalomkeresés, -szolgáltatás és -összeállítás, valamint kölcsönzés a 155 főből álló képviselői testület számára, más látogatók azonban csak bizonyos szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Kiemelt feladat a parlamenti munka dokumentumainak megőrzése, rendszerezése és visszakereshetővé tétele is.

A visszakereshetőséget lényegében öt, hagyományos katalógus biztosítja: név, cím, intézménynév, tárgyszó és helynév szerintiek. Ezek feltárják a könyveket, a folyóiratok tanulmányait és az újságok kiválasztott cikkeit is. A katalógusrendszert a Német Szövetségi Parlament Könyvtárának katalógusrendszerével, a Gühlig-rendszerrel hasonló módon alakították ki.

Az elektronikus adatfeldolgozás ténye alig tűnik fel az olvasótérben. Az olvasói szinten egyetlen számítógép található, ezt csak a könyvtárosok vehetik igénybe. Ott-tartózkodásom egy hete alatt kétszer láttam a gépet használni. Kérdésemre kiderült, hogy hetente csupán 2-3 órát használják a számítógépet, mégpedig leginkább a bibliográfiai leírások pontosítása céljából. Az NMN-ben (Niedersächsischer Monographiennachweis = Alsószászországi Monográfia-nyilvántartás), illetve a ZHB-ben (Zeitschriftenverzeichnis Hannoverscher Behördenbibliotheken = Hannoveri Hatósági Könyvtárak Folyóiratjegyzéke) való keresés is előfordul. Ezeket a szolgáltatásokat minden érdeklődő kérheti, ellentétben a könyvtárközi kölcsönzéssel, amelyet anyagi okok miatt csak a képviselők vehetnek igénybe. (Az NMN-ben a kereső- és a kölcsönzőprogram egybe van építve, a kért könyvről kiállított kis kártyát a kölcsönkérő és a kölcsönadó könyvtár sornyomtatója azonnal nyomtatja. Ezeket azonban a leghagyományosabb módon osztályozzák és tárolják.)

A számítógépet is alkalmazó parlamenti “lnfosystem” felelőse a következő adatbázisokhoz fér hozzá: BIBLIODATA, JURIS (CD-a is), a DIP (Dokumentations- und Informationssystem für Parlamentsmaterialien), valamint a helyben készített NILAS (Alsószászországi Tartományigyűlés-információk Rendszere). Ez utóbbiban egyelőre csak az utolsó három választási periódus dokumentumai vannak, a korábbiak – és természetesen az aktuális adatok – beírása folyamatosan történik. A képviselőket deszkriptor-számokkal különböztetik meg, s ezeket a felszólalásokhoz, interpellációkhoz stb. rendelik hozzá. (A képviselő-számok “feloldását’ csak arra illetékes személyek kapják meg egy listán. Ezen a titkosságon elcsodálkoztam.) A NILAS természetesen tartalmaira az érvényben levő törvényeket is, ezek mind teljes szöveggel állnak az adatbázisban. De nemcsak számítógéppel lehet keresni, hanem mikrofilmlapokon is. (A fotómásolat-készítés díjtalan.) A NILAS-t az olvasószinten nem lehet használni, hozzá kacskaringós folyosókon és liften kell eljutni. Viszonylag rendszeresen 4-5 személy számara keresnek. Ezen az elmondottak után nem is csodálkozhatunk. Az adatbázis viszont össze van kötve a göttingeni székhelyű Bibliotheksrechen-zentrum für Niedersachsennel; “kívülről” is lehet keresni benne.

A könyvtárhasználók a 24 személyes olvasóteremben hétezer ajánlóművet, törvénymagyarázatot és határozatgyűjteményt, valamint 278 kiállított periodikumot találhatnak az általános kézikönyvtár mellett. Állománya politikai, jogi és bölcsészeti irodalom. A meglehetősen barátságtalan olvasóteremben a NILAS mikrofilmlapja( mellett megtalálhatók a szintén helyi szerkesztésű Pressespiegel (sajtótükör) kiadvánnyal.

A Niedersächsischer Landtag Pressespiegel Immáron a 63. évfolyamában van, hetente kétszer jelenik meg azzal a céllal, hogy a könyvtárigazgató és néhány munkatársa által fontosnak ítélt témákról összegyűjtse a könyvtárnak járó napilapokban és folyóiratokban megjelent cikkeket, és róluk fénymásolat formájában tájékoztassa a képviselőket. Egy szám kb.15 oldalból áll, és 25-30 cikket tartalmaz. Érdekes, hogy ökológiai szempontokat is figyelembe vesznek: a környezetkímélő eljárással előállított, újrahasznosított papír mindkét oldatára fénymásolnak.

Az archiválás a könyvtár másik fontos feladata. A gyűjtőkörébe tartozó választási dokumentumok, parlamenti jegyzőkönyvek, sztenogramok, gyorsírási feljegyzések, parlamenti posta, ügyrend stb. eredetijeit részben légkondicionált tömörraktárakban őrzi. A dokumentumokról anyagi okok miatt visszamenőleg nem készítenek mikrofilm-felvételeket sem, csak azokról, amelyek a NILAS-adatbázisba szükségesek. A raktározás választási periódusok szerint történik. Gondosan ügyelnek arra, hogy a papír ne érintkezzen fémmel, mert ez károsítja a savassága miatt egyébként is gyorsan romló dokumentum anyagát. Ezért a fémkapcsokat műanyagokkal helyettesítik.

A könyvtárigazgató nem panaszkodott a költségvetésre, amikor a könyvtárvezetésről kérdeztem. A munkatársak közül hat hivatalnoki, hat pedig alkalmazotti minőségben dolgozik.

Akad azonban néhány gond is: katalogizálási rendszerük, a Gühlig-system elavult, és nem illeszkedik a többi alsószászországi könyvtár jelenlegi vagy leendő rendszeréhez, a PICA-hoz.

Gondot szokott okozni az is, hogy a magasabb beosztású képviselők visszaélnek rangjukkal, és a kikölcsönzött könyvet határidőn túl is maguknál tartják. Ez nagyon kellemetlen; főleg, ha másoknak is szükségük volna a keresett munkára. Ha a tapintatos figyelmeztetés után sem hozzák vissza a dokumentumot, akkor ezt törlik az állományból.

Hetente egy napot minden dolgozónak az olvasószolgálatban kell töltenie. A munkatársak létszáma alacsony. Ez főleg akkor okoz gondot, amikor valaki megbetegszik, de akkor is, amikor például valamelyik miniszter sürgősen kér bizonyos adatot, információt, mert ilyen esetben az olvasószolgálatost a keresés teljesen leköti.

Személyzeti kérdésekről beszélgetve Tessmer igazgató úr elárulta, hogy amikor igazgatóként munkába állt, megdöbbentették a dossziékon a személyek neve helyett írt számok, a munkatársak számai. (Hiába – gondoltam magamban beszámolóját hallgatva – ez Poroszország továbbélő hatása.)

A munkatársak közötti viszony jó; az igazgató havonta tart megbeszélést, de ő is tudja, hogy ez nem elegendő. Ilyenkor mindig elmondja, hogy milyen feladatokat kapott, másra pedig már nem jut idő. Az ott dolgozók általában félnek az elektronikus adatfeldolgozás jövőbeli terjedésétől, mert háttérbe szorítja a személyes tanácsadó-szolgálatot. Egyébként szeretnek itt dolgozni, mindegyiküknek ez az első munkahelye.

A könyvtárlátogatók számáról, érdeklődéséről, igényeiről nem készült felmérés (!). Az olvasóteremben elvétve látni egy-egy olvasót. A könyvtárosok a Pressespiegel kivételével nem mennek az igények elé. Nem tájékozódnak előre a közeljövőben várható parlamenti témákról sem. Az éppen folyó ülésről viszont azonnal értesülhetnek a hangszórón keresztül, amely minden helyiségben el van helyezve, és hangosan szól. (Létét a könyvtárosok nem tudták indokolni, de nem zavarta őket. A hangszórókat a helyiségekben nem lehetett kikapcsolni.)

A látottakat összegezve megállapítottam, hogy ez a könyvtár lényegesen “álmosabb”, mint az addig általam Németországban látottak. Itt is tetszettek viszont a Börsenblatt c. magazinból fénymásolt karikatúrák, melyek közül néhányat a kölcsönzőpulton láttam kiragasztva. Íme közülük egyet bemutatok az előző oldalon!

Hozzászólás