Menedzsment (könyv)
Bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával
- 1. fejezet: Menedzsment és könyvtári menedzsment [0,36 MB, PDF]
- 2. fejezet: Tervezés [0,7 MB, PDF]
- 3. fejezet: Irányítás [0,8 MB, PDF]
- 4. fejezet: Szervezés [0,9 MB, PDF]
- 5. fejezet: Emberierőforrás-gazdálkodás és vezetés [1 MB, PDF]
Mellékletek
- Közkönyvtári charta
- A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység
- Tesztmellékletek
1. A szervezeti kultúra felmérése
2. A tanuló környezet felmérése
3. Motiváció-kérdőív
4. Kérdőív a vezetési stílusokról
5. Változásmenedzsment-kérdőív
6. A változási készség felmérése
7. A konfliktuskezelési képesség felmérése - Angol–magyar kisszótár
- Menedzsment-kislexikon
E digitalizált kiadvány eredetijéül szolgáló könyv kiadója:
“Szabolcs—Szatmár—Bereg Megyei Könyvtárak” Egyesülés, 1999
Szeretné megvásárolni a könyvet?
“kimondottan hiánypótló mű. (…) Remélem, hogy a hazai könyvtárak és információs központok menedzserei nemcsak beszerzik és olvasóiknak kölcsönzik Mikulás Gábor új könyvét, hanem maguk is elolvassák. És persze munkájukban is alkalmazzák az olvasottakat. Megéri! Elolvasni is, alkalmazni is.” – Dr. Pataki Béla, Harvard Business Manager, 1/2000.
“…a könyv tartalma alapján igenis rászolgál a versenyszféra kezdő szakembereinek érdeklődésére is. A közszféra pedig akár olvasók tömegeit is adhatná, hisz nemcsak könyvtári területen, hanem másutt, például az iskolákban is szükség lenne a korszerű vezetési módszerek elterjedésére.” – Figyelő, 1999. július 8.
“A szerteágazó adatgyűjtés, a különböző tudományok ismeretanyagának egy tégelybe öntése, a német, holland, norvég és angol kollégák közreműködése, az elmélet és a gyakorlat ötvözése minőségi szakkönyvvé emelte Mikulás Gábor Menedzsment című könyvét.” – Agg Géza, Magyar Felsőoktatás, 2000/1-2.
“…könyvtári körülmények közé ültetett át egy olyan ismeretanyagot, amelynek táptalajául elsősorban a gazdálkodó szervezetek tevékenysége szolgált. (…) A képzés és továbbképzés nagyon jó hasznát veheti Mikulás könyvének” – Papp István, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. június
“…a magyar könyvtári szakirodalom gazdagabb lett egy jól megírt menedzsment-könyvvel, és talán a könyvtári felsőoktatás is profitál majd e mű megjelenéséből.” – Nusser Tamás, Vezetéstudomány, 1999. 12.
A könyv létrejöttét és kiadását támogatták: David Baker University of East Anglia, Norwich, Boda István Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, Sheila Corrall Library and Information Services, University of Reading, Koltay Tibor Gödöllői Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtára, Maurice B. Line információs és könyvtári tanácsadó, Harrogate, Francis Simon könyvtári és információs tanácsadó, London, Joan Welsby University of East Anglia, Norwich Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Alapítvány Kecskemét, Baustar Építőipari és Kereskedelmi Kft., Nemzeti Kulturális Alap
Lektorálták: Boda István egyetemi tanársegéd, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Matematikai Intézet, Könyvtárinformatikai Tanszék, Papp István nyugalmazott főigazgató-helyettes, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, Dr. Pataki Béla egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem, Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdálkodás Tanszék
Copyright: Mikulás Gábor, 2000
Előszó a nyomtatott kiadványhoz
Magyarországon a könyvtári és az információs szakmában is egyre nagyobb figyelem fordul a menedzsment felé. Ez együtt jár a menedzsment-ismeretek iránti kereslet növekedésével. Barátommal, Mark Deckerssel együtt így gondolkodtunk, amikor 1991-ben a hollandiai Deventerben egy-egy korsó sör mellett elhatároztuk, hogy együtt írunk szakdolgozatot a könyvtári menedzsmentről. Elhatározásunkat tett követte, és projektünket, amelyet a TEMPUS is támogatott, 1992-ben a legjobb szakdolgozatnak járó IJselland-díjjal jutalmazták. Ezen opuszra épült az 1995-ben, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadásában megjelent könyvünk a Bevezetés a könyvtári menedzsmentbe, amely a maga nemében egyedülálló volt a piacon. A mű tankönyvvé vált nem egy könyvtárosképző intézményben, és számos gyakorló könyvtáros kezébe is elkerült. Az elmúlt három évben a könyvet sikerült magyar és idegen nyelvű források, illetve hazai és külföldi könyvtárakban szerzett tapasztalatok alapján javítanom, átdolgoznom és jelentősen kibővítenem, olyannyira, hogy az már egy másik címet is kiérdemelt: Menedzsment — Bevezetés 7 vetetői teszttel és 222 információs és könyvtári példával. Korábban nem vagy csak alig tárgyalt részek is megjelentek, például a szolgáltatások szerződéses kiadása vagy az újjáalakítás.
A könyv használatáról…
A könyv egy Információs és könyvtári menedzsmentet bevezető fejezetből, továbbá a menedzsment illetékességi területei szerint külön tárgyalt Tervezés, Irányítás, Szervezés és Emberi erőforrás-gazdálkodás és vezetés fejezetekből áll. Régebbi szóhasználattal lehetett volna csupán a könyvtár menedzsmentjét írni, de tapasztaljuk, hogy az információs szolgáltatások előretörésével a hagyományos könyvtárból inkább információs és könyvtári szolgáltató válik; tehát a könyvben ennek a menedzsmentjéről esik szó. Az egyes fejezetek végén, az irodalomjegyzéket megelőző Feladatok, kutatási ötletek szintén a menedzsment gyakorlati oldalának fontosságára utalnak. Az öt fejezetet két melléklet követi a TQM használatát segítő minőségi egységek és az angol Közkönyvtári charta fordítása, majd a szöveghez lazán kapcsolódó 7 teszt-melléklet, amely a gyakorlati alkalmazást hivatott segíteni.
A szakirodalom számunkra legfrissebb és leghasznosabb része tapasztalatom szerint (amelyek ez esetben csak szerény véleménynek számít) angol nyelven érhető el. Ezzel párhuzamosan a hazai viszonyok tanulmányozása érdekében a hazai irodalom a legfontosabb. Az irodalomjegyzékben e forrásnyelvek mellett előfordul még német, holland, lengyel vagy francia forrás is. Az irodalom tételeinek megjelenési idejét tekintve és a témához alkalmazkodva a friss irodalmat veszi leginkább alapul, nem mellőzve természetesen néhány korábbi klasszikusat. Bizonyos idézetek alkalmasságuk és többrétegűségük miatt több helyen is előfordulnak, akár más-más fejezetben is. A jegyzetelés módja némileg szokatlan: a lapok alján lévő jegyzetek utalnak az egyes fejezetek végén lévő irodalomjegyzék tételeire. Ez a módszer ugyanakkor nem akasztja meg a befogadót az olvasás közben. Az idézetek jelentős része referálólapokban megjelent, tehát magyarul bárki számára hozzáférhető írásokra utal, ugyanakkor számos szöveg saját fordítású.
A gyakorlatra figyelve…
Ha tanulmányi okokból veszi kézbe a könyvet, elsősorban azon töprengjen, hogy a leírtak hogyan kapcsolódnak az Ön jelenlegi munkájához. A használó ugyanis – akinek szempontjai szerint kell nekünk is gondolkodnunk – nem az elméletekkel, hanem az általunk érvényesített gyakorlattal találkozik. Ilyen módon a szöveg feldolgozása is könnyebben megy: az emberekben ugyanis nem minden ragad meg egyformán. Mindössze 10%-a annak, amit olvasnak; 20%-a annak, amit hallanak; 30%-a annak, amit látnak; 50%-a annak, amiről mással is beszélnek; 80%-a annak, amit a mindennapi életben is tesznek, s végül 95%-a annak, amit másoknak tanítanak. Ha tehát a leírtak helyett saját gyakorlatára figyel, jobban megismeri a menedzsmentet. Handy pedig azt írja a Gods of management: the changing work of organization c. könyvében, s ez akár mottónk is lehet:
“A menedzsment sokkal élvezetesebb, sokkal kreatívabb, sokkal személyesebb,
jóval politikusabb és sokkal intuitívabb, mint bármelyik tankönyv.”
Tehát ahhoz, hogy Ön sikeresen használja a könyvet, s a könyvtári menedzsment kiváló szakembere legyen, két nagyon fontos dologra van szüksége: rendszeres gyakorlatra, valamint tudásának és ismereteinek állandó felülvizsgálatára: folyamatos önművelésre. Számosan vannak, akik egy-egy menedzsment-tanfolyam után úgy gondolják, hogy most már sok mindenhez értenek, ugyanakkor a valóban szép szlogenek és elvek csak az elindulás lehetőségét biztosítják a mindennapi munka folyamatos alakításához. A menedzsment aktuális irányzatai, mint a teljes körű minőség, a kultúra változása, az alapkompetenciák, a szervezeti karcsúsítás, a benchmarking, a munkák szerződéses kiadása, vagy a szervezet méretének csökkenése jönnek-mennek, és annak ellenére, hogy megtermékenyítőleg is hatnak, általában trivializálják a menedzsmentet. A kész menedzsment-módszerek ugyanis leépítik a kritikus gondolkodást. A munka során érdemes minden helyzetet egyedileg vizsgálni. Ez annál is fontosabb, mert a magyar könyvtáraknak, információs központoknak nem egyszerűen menedzserekre van szükségük, hanem csakis jó, sőt leginkább kiváló menedzserekre, akik kritikusan gondolkoznak – túllátnak a szlogeneken, képesek a gyorsan változó környezetben hatékonyan menedzselni a használói-olvasói igényeket, valamint szolgálni a beosztottaikat. Legyen Ön ilyen kiváló menedzser! E könyv segítséget ad az indulásban.
Mikulás Gábor
mikulasg@gmconsulting.hu
A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység