Az amputálás jobb, mint a lassú rohadás.
Maurice’s management maxims / Mauriuce B. Line. In: Library Management 20 (1999) 1

Elképesztő méreteket öltött az álhírek terjedése

In: PrusiBlog 2017. 09. 02.

Dr. Mikulás Gábor információs tanácsadó, a Magyar Információbrókerek Egyesületének elnöke, a KIT Hírlevél alapító szerkesztője személyes érdeklődési körén belül olvassa a napi közéleti híreket és a magyar könyvtári szaksajtót, ezekből szemléz olyan információkat, amelyekről úgy gondolja, hogy a könyvtárosok számára is érdekesek lehetnek. „Bármilyen triviálisan hangzik, de az álhírek felismeréséhez egészséges kétely, józan paraszti ész kell egy polgári családból. Egy értelmiségi nyugodtan megengedheti, hogy adott értesülésre azt mondja, bizonytalannak vagy szokatlannak tartja, eddigi ismereteivel nem fér össze, ezért inkább tartózkodik a véleménynyilvánítástól, vagy csak alapos utánajárást követően nyilvánít véleményt. Nálam gyermekkori attitűd – de nyilván tanulható is –, hogy legyen óvatos az ember, ha bizonytalan forrásból jut információhoz. Magyarországon nagyon magas szinten megfigyelhető a dezinformálási tevékenység, és gyakran a – rendszerrel függelmi viszonyban lévő – könyvtárosok sem mernek tisztán véleményt nyilvánítani bizonyos témákban, így sok esetben maguk is hozzájárulnak a homályban maradáshoz vagy a homály növekedéséhez.” A közelmúltban a KIT Hírlevélben is szerepelt kérdés arra vonatkozóan, hivatott-e a könyvtáros az álhírek minősítésére, a nem reprezentatív válaszokból – kérdőíves kutatásomhoz hasonlóan – meglehetősen bizonytalan eredményeket lehetett leszűrni. Mikulás Gábor hasznos alapnak tartja az IFLA által összeállított infografikát, és véleménye szerint további előremutató lépést jelentene, ha a témát fontosnak tartó szakemberek szakmai megbeszélés kezdeményezésével vagy önálló blog indításával folytatnák az álhírek elleni küzdelmet. A tudományos eredmények hitelességének ellenőrzésével kapcsolatban újdonságként említette, hogy az Elsevier mostantól az adatforrásokat is letölthetővé teszi a tudományos publikációk mellett. „Ez azt jelenti, hogy a kutató nemcsak a szakcikk szövegét adja le, hanem a felhasznált adatforrásokat is csatolja hozzá, így ha bárki kételkedik az eredmény láttán, letöltheti az adatbázist és lefuttathatja rajta a saját algoritmusait. Ezzel egyrészt ellenőrizheti a publikáló kutatót és adott esetben felülbírálhatja a lektorokat, másrészt tovább is gondolhatja az eredményt, és más módszerrel akár más tudományos eredményre is juthat.”

Hozzászólás