Eszközök az olvasási motiváció letörésére – és növelésére

Előadás a HUNRA Neveléssel az olvasásért –  olvasással  a nevelésért c. konferenciáján; Kecskemét, 2019. nov. 28-29.

Absztrakt-kötet

Eszközök az olvasási motiváció letörésére – és növelésére

Nem egyedülálló eset, hogy egy cél elérésére való igyekezet kontraproduktív elemeket is magában hordoz. Így van ez az olvasásra nevelés területén is. Emögött részben tévképzetek – vagy legalábbis féligazságok állnak. Az előadásban négyről esik szó.

1. Az olvasás a legfontosabb ismeretszerzési forma (ezzel szemben eredményesebb pl. az eszközök kombinált használata vagy az interaktivitás).
2. Az olvasástanulásért meg kell szenvedni (ezzel szemben az inspirált gyerek maga törekszik a tanulásra).
3. Minél többet olvasunk, annál jobb lesz nekünk (ezzel szemben az átlag napi egy óra feletti olvasás visszaüthet).
4. A gyerek úgysem érti meg az olvasással kapcsolatos összefüggéseket (ezzel szemben a metakogníció eszközei javítják az olvasás eredményességét is).

Néhány, az olvasásra ösztönzés eredményességét és hatékonyságát csökkentő jelenség:

• Az „olvasásnépszerűsítés” nagyon gyakran a jól olvasókat jutalmazza, ami viszont csökkenti a jutalmazottak motivációját.
• A nem, vagy gyengén olvasókra ritkán figyelnek a kampányok; így sok olvasáskampány hozzájárul a közösség szétszakadásához, a vallott és gyakorlott értékek közötti űr növekedéséhez.
• Gyakran hiányos használó-ismeret (főként fikciós témák), fókuszban a mennyiség és a kitalálók szerinti minőség; kevés a kreativitás, szokatlan tartalom, váratlan kapcsolat.
• A célként (azaz nem eszközként) kezelt olvasás szintén a rövid távú érdekeket szolgálja.
• Nincs, vagy alig publikus eredményesség- és hatékonyságmérés.
• A projektek során gyakran kétes a szakmaiság, a hangsúly a pénzköltésen van.
• A projektekben a vallott értékeken a hangsúly (→mennyiség, látvány) – szemben a gyakorlati stratégiai előnyökkel.
• Gyakori kényszerkampányok: pl. a TÁMOP-ban vállalni kell valamit akkor is, ha a vizesblokkot kellene felújítani.

Viszont a hazai társadalmi értékrendben van hangoztatott értéke az olvasásnak.

1. Javaslatok hazai és külföldi példák alapján
2. Különböző intézmények közös kampányai hatékonyak
3. Az olvasásról való szép szöveg (push marketing) ne terelje el a figyelmet annak lényegéről (nyerő: push-pull)
4. Több inger együttes hatása tűnik nyerőnek; több, egymást kiegészítő tevékenység) N.b.: az Alzheimer-betegség hatásai is csökkenthetők; könyvtárosként foglalkozzunk kevesebbet a könyvekkel és többet az olvasókkal: több és színesebb foglalkozás, tevékenység kell
5. Olvasásmennyiség helyett -minőségre törekedj 8. Mérés, visszacsatolás: „amit nem tudsz mérni, nem tudod menedzselni!”
6. Gyürkőzz fel a gyengén olvasókra (módszertan megtanulása).

Az előadás részben a www.kithirlevel.hu 18 évének főként könyvtári témájú sajtószemléjén alapul.