Szóra érdemes [A névmások titkos élete és versenyképesség]
HVG (2015. jan. 24.) 4, p. 2
Szeretnéd-e megtudni, hogy a szünetben kapott szerelmeslevél küldője igazat mond-e? – kérdezhetné nyelvtan órán a diákot a tanár, ha a Szóra érdemes cikkükben Pennebaker kutatási eredményei az osztálytermekbe kerülhetnének. A mai magyar leíró grammatika iskolai oktatása helyett a funkcionális grammatika a beszéd, szöveg mindennapi jelentésére koncentrál. Ez által sokkal inkább fel lehet(ne) kelteni a diákok érdeklődését a jellemzően elég unalmasnak tartott nyelvtan iránt. [Az amerikai professzor kutatásában alkalmazása egyenesen izgalmas a könyvének címe: A névmások titkos élete. S valóban, ez a felfedezés, hírszerzés; akár az üzleti, politikai, gazdasági titkok megszerzésének egyik lehetséges eszköze. Magyarországon pl. Ehmann Bea és Varjú Zoltán tesznek a tartalomelemzés ezen eredményeinek megismertetéséért.] A szövegekben, élő nyilatkozatokban használt szavak számolgatása, feldúsulásának vagy éppen hiányának figyelemmel követés segítségével – a cikkben idézettek mellett – a cselekvést kifejező igék arányaiból kimutathatók, mely korszakok tárgyalásakor elfogultak gimnáziumi történelem tankönyveink, szóhasználati gyakoriságból elég jól megjósolható a választások eredménye, személyes névmásokból előre jelezhető az öngyilkossági szándék, de a majdani versenyképességet előrejelző attitűdök megléte is azonosítható. Mindez – akár a „jövendőmondás” – feltehetően elég nagy motivációt jelentene pedagógusnak és diáknak egyaránt.
[A kapcsos zárójelben lévő szöveg nem jelent meg nyomtatásban.]
