[Az “olvasásnépszerűsítés” problémái és lehetőségei] – Porlepte könyvtárak
Az olvasói igényeket nem ismerik, a rosszul olvasókat nem tudják becsábítani, a népszerűsítő programok sokszor azokat nem érik el, akiket igazán el kellene, a kampányokat gyakran anyagi kényszerből indítják a könyvtárak – állítja a szakember.
A honi olvasás-népszerűsítési gyakorlatok hibáira hívja fel a figyelmet a Könyvtár, Információ, Társadalom hírlevél cikke. A meglepő írás részben Steklács János olvasáskutató, a Kecskeméti Főiskola tanítóképző kari dékánja észrevételeit összegzi, más megállapításai a KIT szerkesztőjétől, Mikulás Gábortól származnak. (…)
Mikulás Gábor úgy találja, hogy a könyvtári programok elsősorban a fikciós irodalomra koncentrálnak, miközben az ismeretterjesztő kínálat erősen alulreprezentált. Ez főként az iskolás fiúk esetében hátrányos, akiket talán inkább motiválhatna a technikai, állatokról szóló vagy természettudományos ismeretterjesztő irodalom. A gyerekek egy része ugyanis nem olvasni szeretne, hanem kisebb-nagyobb céljai elérése – hobbi kiélése, kedvtelés, trauma feldolgozása stb. – érdekében hajlandó könyvet venni a kezébe.