"A fiatalabb korosztályban nem tudott kiválasztódni egy kreatív, alkotó, szakmai közgondolkodást és tudást erősítő réteg."
Neuralgikus pontok a szakkönyvtárügy működésében / Horváth Tibor. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (1989) 11 http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3152&issue_id=396

Hogyan szerezhet bizalmat az információszolgáltató?

2008. június. Nyomtatásban nem jelent meg.

A testre szabott információt szolgáltató szakember szolgáltatása bizalmi viszonyt feltételez. A nem testre szabott információszolgáltatásokkal – pl. sajtó, internetes tartalomszolgáltatás – ellentétben a reklámmódszerek nem működnek, sőt, bizalmatlanságot kelthet a rámenősség. Az ügyfelek ugyanis jellemzően olyan kérdésekben keresnek tanácsot, információt, mely gyakran önmagában is bizonyos diszkréciót igényel – legalábbis a versenytársak irányában. A pr (public relations) módszerei ugyanakkor – melyek a bizalomkeltés és -fenntartás eszközei – működnek. Az információbróker esetében a pr alapvetően a (potenciális) megrendelők köre felé irányul, de van értelme versenytársak és partnerek, vagy éppen információforrások felé irányulónak is.

1. Az ügyfelek felé irányuló pr célja: a saját kompetencia kommunikálása, azaz hogy képesek vagyunk a megrendelő szempontjainak és céljainak megfelelő tartalmú és formájú szolgáltatást, terméket kínálni. Eszközei:

  • Mivel a célcsoport döntően nem tudja, mivel foglalkozik a független információs tanácsadó, magát a szakmai tevékenységet érdemes röviden és hatékonyan kommunikálni (ezt hívják liftes szövegnek is)
  • A professzionális megjelenés kialakítása és fenntartása (vizuális arculati elemek: logó, név, névjegy, honlap, emailcím, doménnév, öltözködés stb.)
  • Megjelenés az ügyfelek számára fontos elektronikus fórumokon (levelezőlisták, fórumok, blogok stb.)
  • Saját elektronikus eszközök használata (blog, hírlevél ügyfelek számára)
  • Megjelenés és előadás rendezvényeken, kapcsolatépítés ugyanezeken
  • Szakcikkek írása, szereplés rádióban, tévében – a megrendelők által is figyelt orgánumokban
  • A megrendelők „nyelvének” elsajátítása, felkészülés környezetükből
  • Kapcsolattartás a projekt során, a feladat pontosítása, jelentés megállapodás szerint
  • A termék összeállítása: az ügyfélelvárás szerinti minőség és forma biztosítása
  • Kapcsolatfenntartás a projekt után, rendszeres – de tapintatos – jelenlét.

2. Az információforrások felé irányuló bizalomépítés (akiket az információs tanácsadó információszerzés céljából felkeres, általában nem tudják, hogy milyen szakma képviselője is hívja). A bizalomkeltő bemutatkozás és légkör nagyban segíti a válaszadást és növeli annak minőségét. Eszközei:

  • Felkészülés, kivel fogunk beszélni (titulus, mit írt vagy adott elő korábban)
  • Felkészülés, hogyan kérjük az információt
  • A válaszadás elutasítási lehetőségének csökkentése, felkészülés a helyzet kezelésére (a megrendelő neve jellemzően nem adható ki)
  • A szakzsargon ismerete
  • A segítséget megköszönni

(Sikeres bizalom-kialakítás esetén előfordulhat, hogy információforrásunk később megrendelőnkké válik.)

3. Más információszolgáltatókkal kapcsolatban. Céljai: tudásszerzés, majdani projektek lehetséges partnereinek becserkészése, általános imázsformálás (a megrendelők hajlamosak kérdezősködni felőlünk). Eszközök:

  • szakmai hírlevél készítése
  • részvétel szakmai konferencián, publikálás
  • szerepvállalás szakmai szervezetben. (Nem tudható, hogy ki mikor válik megrendelővé, partnerré vagy konkurenssé, az önbecsülés mellett ezért is hasznos a tisztelet és respekt.)

A témáról bővebben: a Magyar Információbrókerek Egyesületének (www.mibe.info) 8. konferenciáján – Pr az információszolgáltatásban.

Hozzászólás