Kérdezzük meg a dolgozóktól, hogy mit szeretnének csinálni.
Entrepreneurial library management / Maurice B. Line. Elhangzott Maurice Line 1990. november 7-ei előadásán az Országos Széchényi Könyvtárban

Mártonffy Attila: Bróker infólesen

IT Business (2007. dec. 11.) p. 16-19 (a teljes interjúban Kiszl Péter, Kóródy Judit, Sebestyén György és Mikulás Gábor is megszólal) – a szerző engedélyével közölve

A magyar információpiacon is egyre inkább megmutatkoznak az üzleti szolgáltatást kiváltó igények. Kereslet a megrendelő számára minőségi, testre szabott információra mutatkozik.

cikkrészlet:

Külső és belső információk
A vállalkozások működtetői számára szervezeten belülről és azon kívülről egyaránt érkeznek információk. A szervezeten belüli információs (nem informatikai) feladatért leginkább az információmenedzserek, könyvtárosok felelősek – vázolja Mikulás Gábor, a Magyar Információbrókerek Egyesületének elnöke. Az utóbbiak a rendszerváltozás idejétől még inkább háttérbe kerültek idehaza, sok vállalati könyvtár be is zárt, bár az itt dolgozó szakemberek megfelelő elvárások támasztása esetén képesek lehetnek a vállalatok információs igényeinek jelentős hányadát lefedni.

A hazai gyakorlatban az információs menedzser talán a kelleténél gyakrabban kötődik az informatikai feladatkörökhöz. Némileg meglepő, hogy a tudásmenedzsment területén viszonylag kevés hazai sikertörténet hallható, ami mögött talán kulturális és szervezeti anomáliákat egyaránt érdemes keresni.

További megkülönböztetés lehet, hogy a szervezeti érték kevéssé az információ menedzselése, hanem sokkal inkább az információt, tudást igénylő munkatársak egyéni és közös igényeinek menedzselése, szolgálata. Ha innen, az ügyféligények felől közelítünk, többféle információs tevékenység is kirajzolódik. Ilyen lehet az adatbányász, hírszerző, elemző. Korábban ide sorolták még a profilszerkesztőt is, aki elektronikus adatbázisok számára fogalmazta meg a szakemberek által feltett kérdéseket, hogy a legmegfelelőbb találatokat tudja kiemelni a mágnesszalagos adattárolóból vagy a távoli számítógépről. Ez a tevékenység az internet hatására szintén visszaszorult, megmaradt azonban a térítéses adatbázisok esetében. Ezek ugyanis meglehetősen költséges források, és az ügyetlen kérdésfeltevés is nagyon sokba kerülhet.

Az információszerzést költségoldalról figyelve praktikus a vegyes forrásfelhasználás. Azaz keresés közben a kutató felváltva használja a telefont, az internetet, és néz bele regisztrációhoz vagy előfizetéshez kötött adatbázisokba (napilapok archívumaiba, marketingkutatási adatbázisokba, szakmai szervezetek hírportáljaiba), sőt amennyiben a szükség úgy hozza, ballag el könyvtárba, levéltárba.

Az infobróker mint tanácsadó

Egy építőipari vállalat például jellemzően gyorsan tájékozódik az építőipari szabványok között, de kevésbé tapasztalt, ha, mondjuk, gépjárműflotta-vásárlásban vagy külföldi befektetésben akar döntést hozni. Mivel önálló státuszú logisztikai és befektetési szakértőt nem mindig érdemes alkalmazni, érdemes olyan szakembert megbízni a projekt erejéig, aki feltérképezi, összegyűjti és a kívánt formában átnyújtja az aktuálisan fontos információt.

Az infobróker ellen hathat az a gyakori vélekedés, hogy az interneten – úgymond – minden megtalálható, tehát nem érdemes külön fizetni azért, hogy valaki meg is találja az aktuálisan fontos adatokat. Ám a sokak által használt Google vagy Yahoo! csak az internet felszínét (surface web) képes feltérképezni. A speciális fájltípusok, képek, regisztrációhoz kötött, túl friss vagy régi, ezért nem indexelt, négyszázszor nagyobb mélywebes (deep web) adattömeghez azonban nem férnek hozzá. Ide tehát már idő, jelszó, előfizetés és tapasztalat kell, s így már nem mindenki akar vagy tud foglalkozni a kereséssel. És akkor még nem beszéltünk az összetett keresés előnyeiről, a Boole-algebrai operátorokról, amelyeket az internethasználók túlnyomó többsége nem ismer.

A munkák jelentős részben szakemberek azonosításával és telefonos meginterjúvolásával járnak. A felkeresett szakemberek jellemzően készségesen válaszolnak a saját szakterületükre vonatkozó kérdésekre. Megbízójának kilétét azonban az információbróker nem árulhatja el. Így az információbróker feltérképezi a keresési projekt szerint fontos szakembereket, szervezeteket, adatbázisokat, sajtóorgánumokat, portálokat, szabályzókat, statisztikai forrásokat, elemzéseket – ha éppen arra van szükség –, és azokat le- és kijegyzetelve összegzi megbízója számára. Az általa szolgáltatott „termék” lehet előadható prezentáció, néhány oldalas dokumentum, mellékletként a forrásanyagokkal és a meginterjúvolt szakemberek listájával, továbbá telefonszám, térkép vagy multimédiás cd.

Hírszerzés, szövegbányászat

A keresési módszerek tekintetében kínál hatásos eszköztárat a hírszerző. Az üzleti hírszerzés a stratégiai tervezést szolgáló, speciális keresési eszköztárat felsorakoztató tevékenység. Le kell szögezni, hogy legális tevékenység, éppen ez különbözteti meg a kémkedéstől, amelynél nincsenek eszközbeli kötöttségek. Tevékenysége kétirányú. Egyrészt a „terepen” például megszámolja és lejegyzi megbízója konkurensének teherportáján a be- s kijáró teherautók adatait, szennyvízmintát vesz és feltérképezi a konkurens technológiát. Másrészt az elhárítás során igyekszik megbízója számára azonosítani például a vállalati titkok kiszivárogtatóját, előre jelzi az ellenséges felvásárlás célját, módját és idejét, segít a notebookok használatával kapcsolatos biztonsági előírások megfogalmazásában és ellenőrzésében.

Az adat- és szövegbányászok szintén speciális módszereikkel tűnnek ki. Elektronikus adathalmazokból és szövegekből olyan mintázatokat azonosítanak, amelyek többek között az eddigi vásárlások nyilvántartott adatai alapján utalnak az ügyfelek várható viselkedésére – például lemorzsolódására. Vagy szöveg alapján rámutatnak, hogy feltehetően mit is igyekszik eltitkolni a nyilatkozó (mondjuk, a szöveg szándéka és tartalma közötti mennyiségi arányokkal), milyen irányú az elfogultsága, vagy interjúalany esetén mely szakmai területekben mennyire lehet jártas (például a használt szakkifejezések megoszlásából).

A felsorolt információs szolgáltatások száma és elterjedtsége növekszik idehaza is. Mivel a szakma határai kiforratlanok, a testre szabott információ piacának nagyságát nehéz megbecsülni; 8 milliárdos és 20 milliárdos becslés egyaránt előfordul. Az viszont bizonyos, hogy más országokhoz képest lemaradásunk a versenyképességet csökkenti.

(a teljes interjúban Kiszl Péter, Kóródy Judit, Sebestyén György és Mikulás Gábor is megszólal)

Hozzászólás