Fizetni online tartalomért? – Ha szolgáltatás van mögötte!
IT Business (2007. okt. 9.) p. 15.
Természetesen igen, de csak egyes esetekben. A kérdés például, hogy a kínált tartalom megszerzése által mennyire közvetlenül mérhető a hasznom. És ez az én értékrendszeremen, aktuális helyzetemen, szervezeti kultúrához való tartozásomon, nem pedig a szolgáltató elképzelésén múlik. Petőfi születési időpontjának ismeretéért úgy általában nem adok semmit. De ha a Legyen ön is milliomosban az egymilliós kérdés válaszának tisztázásához erre van szükség, feltehetően sokat megadnék a bizonyosságért, akár adatbázisból, akár ismerőstől, telefonon érkezik a válasz.
Hasznos, ha a szolgáltató lehetőséget ad a megrendelői ráfordítás és haszon közötti összevetésére. Ám ez — ritka kivételtől eltekintve — testre szabott információs csomag esetén lehetséges. Például, ha az információ-szolgátató ügyfele profilja szerint leválogatja, feldolgozza az egyébként ezresével érkező, és így negatív értékű(!) sajtóhíreket. Ekkor igazából már nem a tartalomért, hanem a válogatásért, (idő, szakértelem, továbbá aktualitás, relevancia, teljesség stb.) fizet a megrendelő.
A fő kérdéssé — a rászorultság mértékén túl — a hitelesség válik, s kevéssé az ár. Ki keresi le számomra az anyagot, mennyire megbízható? Ezért az információs üzletben nagy a szerepe a bizalomnak az értékesítő és a vásárló között. A rámenősség határozottan visszaüt. Jó esetben a megrendelő nemcsak dokumentumot, hanem tanácsadói szolgáltatás kap. Ez ugyan költségesebb, de nagyobb hasznos is jelent.
