Entrepreneurial library management / Maurice B. Line. Elhangzott Maurice Line 1990. november 7-ei előadásán az Országos Széchényi Könyvtárban
A nemzeti könyvtár sok mindent csinál, amire nincs szükség; és sok olyat nem csinál, amire szükség lenne. A nemzeti bibliográfiát Hollandiában egy vállalkozás adja ki. Az Egyesült Államokban ki sem adják.

Gondolatok a pénzszerzésről és a hatékonyságról

Könyvtári Figyelő (2007) 2 p. 311-316

A könyvtári gazdálkodás egyensúlyának megteremtése több módon érhető el. A források növekedését alapesetben a kiadások megugrása követi, az ellenkezőjét pedig költséglefaragások. Az utóbbi két évtizedben és a várható következőkben is inkább az utóbbi lehet a diskurzusok tárgya. Az egyensúly megteremtésének eszköztárát a szervezeti kultúra, és a döntéshozók tudásszintje, tapasztalatai egyaránt befolyásolják. Irene Wormell1 kedvenc példája szerint a harminc évvel ezelőtti dániai közkönyvtári megszorítások hatására sok könyvtáros a saját bér kitermelésével válaszolt — amiért is Dániában gyakorivá vált a könyvtáron belüli térítéses információszolgáltatás. Hazai köz- és szakkönyvtári tapasztalataim szerint a helyi vezetők döntései alapján hasonló helyzetben inkább a munkatársak juttatásainak elvonása (pl. nyelvpótlék) illetve a munkakörülmények rontása (pl. telefonhasználat korlátozása) volt gyakorlat — jellemzően a beosztottak szintjén. Ami a kontraszelekciót és a demoralizáltságot fokozta, egyúttal a könyvtárügy versenyképességét csökkentette, illetve csökkenti a mai napig.

Nem mindegy tehát, hogy az egyensúly többletforrás-bevonással vagy hatékonyság-növeléssel, vagy azok mely fajtájával teremtődik meg. Tekintsük át a lehetséges eszközöket (1. táblázat).

lehetséges bevétel, előnyök nehézségek, árnyoldalak
1. Szponzorálás
– egyszeri / többszöri anyagi javak
– származtatott imázs[2]
– könyvtár figyelmét nem a használók felé fordítja
– a támogató brandjének képviselete
– a függetlenség kockára kerülhet
– kevés tapasztalat benne
– gyenge könyvtár-imázs (kevés hajlandóság a szponzorban)
2. Mecenatúra[3]
– egyszeri / többszöri anyagi javak
– gyámolításra szoruló intézmény-imázs
– támogatásra érdemesség imázsa
a könyvtár figyelmét nem a használók felé fordítja
3. Lobbizás költségvetési pénzekért, pályázás
– a költségvetési bázis növekedése[4]
– egyszeri pályázati pénz
– a könyvtár figyelmét nem a használók felé fordítja
– a pályázati pénz a tevékenység fenntartására nem elegendő
– adott esetben imázsromboló összefonódások a pályázatok elbírálóival
4. Térítéses szolgáltatások
– tudás- ügyfél- és pénztőke-növekedés
– a szolgáltatások értéke növekszik a használók és fenntartók szemében
– a fenntartó bevételarányosan csökkentheti a fenntartási összeget
– a hozzá bevezetendő teljesítményértékelés belső feszültségeket eredményezhet
– kevés tapasztalat benne
5. Belső hatékonyság növelése
– szervezeti és tudástőke-növekedés
– a feltárt belső pénzügyi források hasznosabb célra felhasználhatók
– a fenntartó és a használók elismerését kiválthatja
– belső, munkatársi ellenállást válthat ki, előjogokat sérthet
– kevés tapasztalat benne
– a fenntartó forráselvonását kiválthatja

1. táblázat A gazdálkodási egyensúly megteremtésének főbb eszközei.

A táblázat lehetséges elemek oszlopában emlegetett tőkefajták rövid kifejtése indokolttá válhat. A szervezet piaci értékét a különböző tőkefajták összértéke adja. Szervezetek, cégek értékesítése esetén ezt vesztik alapul. Tehát a tőkefajták (2. táblázat):

tárgyiasuló (megfogható) tőke pénzügyi tőke (pénz, épület, értékpapír, vagyontárgyak stb.)
nem tárgyiasuló tőke tudástőke (a munkatársak tudása és munkatapasztalata)
szervezeti tőke (szervezeti kultúra, belső rutinok, szervezési gyakorlat)
ügyféltőke (a potenciális piacból megnyert hányad; imázs, ügyfélérték

2. táblázat A tőkefajták2

A várható bevétel értékelése

Az első három esetben (szponzorálás, mecenatúra, lobbizás és pályázati pénzek) csak a pénzügyi tőkét növelik. A térítéses szolgáltatások és a belső hatékonyság növelése viszont a stratégiailag fontosabb, megfoghatatlan tőkeelemeket (tudás-, szervezeti és ügyféltőke) is gyarapítják.

A kiadások értékelése

Kérdés lehet, hogy a fent felsorolt eszközök közül melyikhez mekkora arányban forduljon a könyvtár. A mérlegeléshez érdemes átgondolni, hogy a remélt nyereség érdekében mekkora és milyen befektetésre (pénz, munka, idő stb.) van szükség. Nyilván azok kerülhetnek a fontossági sorrendben az élre, amelyek 100 forint bevételhez 30 és nem pl. 80 Ft befektetést kívánnak. Ám a könyvtári kontrolling, azaz a tervek megvalósításának menet közbeni pénzügyi és egyéb szempontú figyelemmel kísérése még jelentős fejlődés előtt áll.3 „A nonprofit szervezetek az üzleti szektorhoz képest túl sokat költenek a pénzszerzésre. Ráadásul ezt a költséget gyakran nem mérik, vagy alábecsülik (1/3-nyira). Kb. a bevétel 18%-át adják ki magáért a bevételszerzésért. Az üzleti szektorban ugyanakkor csak kb. 10%-ot.”4 A „kiadás” azonban lehet érték is; például a pályázati vagy jobb szolgáltatást eredményező tudás megszerzése is. Ha ez a tudás konvertálható, akkor lényegében szintén bevételt jelent. Például egy szponzor konzervgyárral való jó kapcsolat a szponzorálás, esetleg a lobbizás tekintetében használható fel, miközben aligha konvertálható a könyvtár lényegi, szolgáltató tevékenységére. A hatékonyságnövelés attitűdje ugyanakkor a munkaszervezésben és a tájékoztatásban egyaránt kívánatos.

Az eszközök ismételt áttekintése

Ad.1 Szponzorálás5 esetén az intézmény használóinak figyelmét bocsátja áruba6. Hogy e figyelem minősége felkeltse a lehetséges szponzor figyelmét, kellő szinten feltárandó és megismerendő a célcsoport7. Pl. a motoros könyvek kölcsönzői feltehetően érdeklődnek a motoros szakbolt kínálata után is. Ám egyelőre nincsenek, vagy nem ismertek a könyvtárhasználók fogyasztási szokásait feltáró részletes mérések. A szponzorok emellett hagyományosan a látványos sportok támogatását kedvelik8, mert azok nagy és fogyasztásra hajlamos célcsoport figyelmét ragadják meg. Idehaza még kevéssé figyelnek a kisebb, de jól behatárolható közösségekre (pl. a felsővárosi óvodások szülei, vagy gyümölcstermelők). Másik oldalról: a könyvtár is egyelőre csak kivételes esetekben használja ki a kölcsönzési statisztikában rejlő használói adatokat9. A könyvtárak használói táborával kapcsolatban egymásnak ellentmondó vélekedések is vannak, ami szintén elbizonytalanítja a támogatókat.

Ad.2 A mecenatúra kultúrája még kevésbé elterjedt idehaza, mint a szponzorálás. E tevékenység kiváltása leginkább a mecénás oldaláról történik. Az utóbbi időben a vállalati felelősségvállalás (CSR, corporate social responsibility) iránti figyelem azonban élénkülni látszik idehaza is.

Ad.3 A költségvetési pénzekért való lobbizás hagyományosan népszerű a hatalomkultúrában, de igazán eredményesen kevés könyvtár műveli. Megítélése irigységet és ellenszenvet egyaránt kivált — szakmán belül és kívül egyaránt. A pályázati pénzekért folyó harc az utóbbi évtizedben megteremtette a könyvtári pályázatírói ismeret-halmazt — ami azonban tágabb összefüggésben fokozza az állami emlőkön lógást — ahogyan azt egy gazdasági napilap fogalmazta. A költségvetési megszorítások csökkentették a lobbizás mozgásterét, és az is, hogy a kormányzaton belül egyre gyakrabban kerül szóba az állami szerepvállalás csökkentése, a racionálisabb gazdálkodás elvárása. A lobbizási tevékenység hazai körvonalazatlansága és a pártállami beidegződések nemritkán gyanússá teszik a szakmai és tágabb környezetben a pénzosztó szervek munkatársaival való szorosabb kapcsolatokat, vagy akár személyi egyezéseket, a pályázatok kiírásának adott érdekcsoportok szempontjainak megfelelő artikulálásával kapcsolatban.

Lehet, hogy a polgárosodás előrehaladottabb szakaszában hátrébb sorolódik a költségvetési pénzek megszerzéséért való közvetlen törekvés: „Egy könyvtárigazgatónak, -vezetőnek, választott hivatalnoknak és bizottsági tagnak sem szabad hinnie azt, hogy a könyvtáraknak megkérdőjelezhetetlen joguk van a közpénzekre. Lehet, hogy ez így volt az amerikai és kanadai történelem korábbi századában, de ez már a múlt.”10 (Mindez nem jelenti, hogy a könyvtár ne kapjon költségvetési pénzeket, azt viszont igen, hogy azok ne automatizmusként, hanem a használók által tapasztalt teljesítménytől és potenciáltól függenek.) A könyvtáraknak kevesebb pénzből többet kell nyújtaniuk.11

Ad.4 A térítéses szolgáltatások12 bevezetése iránti érdeklődés a kilencvenes évek közepétől csökken a hazai könyvtárakban13, pedig időközben megtörtént a kötelezően ingyen nyújtandó alapszolgáltatások meghatározása is. Vonatkozó felmérés híján csak feltételezhető, hogy emögött

  • a piacképes szolgáltatások hiánya,
  • a gyorsabban aktivizálódó versenytársak,
  • a szükséges szakmai ismeretek hiánya és
  • a szervezeti kultúrából adódó tartózkodás áll.

A térítéses szolgáltatások kiépítése azonban megteremthetné a használói elégedettségen alapuló(!) szakmai büszkeséget14, növelve a szakmai önállóságot.15 / [ref.] Simon András. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 43 (1996) 4-5 p. 193-195. Eredeti: Three years experience with fee-based services in corporate library / P. Ratliff, T. J. Weeks. In: Special Libraries 86 (1995) 1 p. 21-27]. A szolgáltatások bevezetése mellett sok érv szól, de indítás előtt érdemes áttekinteni a buktatókat is.16. In: Könyvtári Figyelő 41 (1996) 4 p. 750-751. Forrás: Revista Espaňola de Documentación Científica 19 (1996) 1 p. 50-58; Mit ili real’nost? / Tat’ana Vladislavovna Ivanova. In: Biblioteka. (2002) 9 p. 24-25. Ref.: Mítosz vagy realitás? A térítéses szolgáltatásokról / ref.: Hangodi Á. In: Könyvtári Figyelő (2003) 3]

Ad.5 A belső (könyvtáron vagy könyvtári rendszeren belüli) hatékonyság (a kimeneti értékek és a bemeneti források hányadosa) növelésének célja az ugyanannyi forrásból több érték, vagy azonos érték előállítása kevesebb ráfordítással. (Értéknek tekinthetjük pl. a használói szempontból eredményes tájékoztatói ügyfélkontaktot, a könyvtári blogba tett olvasói megjegyzések, vagy éppen a kölcsönzések számát — a növekvő megfoghatatlan tőkevagyont.) A hatékonyságnövelés terjedését nehezíti a hazai könyvtárakban elterjedt vélekedés, mely szerint

  • nem lehet mérni a könyvtári teljesítményt (ez már visszaszorulóban van) — pedig amit nem tudsz mérni, azt nem tudod menedzselni
  • nem lehet tovább növelni a hatékonyságot, csökkenteni a párhuzamos szolgáltatásokat stb. (ez még erősen tartja magát
  • a hazai minőségirányítási erőfeszítések eredményei sem a használókat, sem a fenntartókat nem győzték meg (vö.: használószám-csökkenés17 és költségvetési restrikciók)

az önellátás fontosságában való hit (még nagyon tartja magát18; a munka racionalizálása ugyanis kiválthatja a kiszervezést is, melynek eredményes végrehajtásához hiányzik a szakértelem.

A hatékonyságnövelés a restrikciótól való félelem miatt ritka téma a szakmán belül. Pedig a hatékonyságnövelésnek és a minőségirányításnak van elérhető jó gyakorlata 19/?07/046*58251″ target=”_blank”>Többet, jobban, kevesebbért. Minőségfejlesztési program egy nagyvárosi könyvtári hálózatban / ref.: Hegyközi I. In: Könyvtári Figyelő (2007) 1]. Kitapintható továbbá a továbbélő mennyiségi szemlélet (a karcsú, izmos szervezet ellenében), mely szorosan összefügghet a nagyobb egzisztenciális biztonság iránti vággyal.20.

A felsorolt és röviden elemzett módszerek közül feltehetően egy több elemet tartalmazó kosarat érdemes létrehozni. A könyvtárak hosszabb távú versenyképességét is a teljesítményorientáció, a bizonytalanságkerülés, a jövőorientáció optimálisan magasabb szintje, a hatalomorientáltságnak és a csoportkollektivizmusnak a visszaszorulása segíti elő21. Ezt figyelembe véve a térítéses szolgáltatások fejlesztése és a belső hatékonyság növelése minden bizonnyal nagyobb előnyt biztosít.

  1. Hazai kiadású könyve: Térítéses információ szolgáltatás : a siker titka / Irene Wormell. – Budapest : Informatikai és Könyvtári Szövetség, 1998. – 134 p. Ismertetése.
  2. vö.: Szervezetek új gazdaságtana: a menedzselt tudás / Karl Erik Sveiby. – Budapest : KJK-KERSZÖV, 2001
  3. A könyvtári ráfordítás és a hozam közötti összefüggést vizsgáló cikk pl.: Haszon, nyereség és hozam a könyvtárban / Mikulás Gábor. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros 16 (2007) p. 16-23.
  4. Nonprofits and the $100 billion opportunity / Bill Bradley, Paul Jansen, Les Silverman. In: Harvard Business School Working Knowledge Jun. 16, 2003
  5. Szponzorálásról bővebben pl.: A szponzorálás, mint lehetőség – szempontok mindkét oldalról / Mikulás Gábor. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros 11 (2002) 5 p. 20-25
  6. Pl.: Selling your message without selling out / Vincent Macdonald. In: Public Library Journal 15 (2000) 3 p. 79-82. Referálva: Hogyan nyerhetünk meg egy vállalatot könyvtárunk támogatására : Suffolk-i sikertörténet / ref. Fazokas E.
  7. Pl.: Forrásteremtés másként / Hinsenkampné Fehér Mária. In: Magyar Távközlés (1999) 10 p. 53-57
  8. vö. pl.: Szponzorálás az építőiparban : sport az élen / Mikulás Gábor. In: Szponzorlap, 1999
  9. ‘ Az ügyfél nem fél ügy’ : szakdolgozat / Nagy Nikolett. ELTE BTK, 2007; The bibliomining process: data warehousing and data mining for library decision making / Scott Nicholson. In: Information Technology for Libraries (2003) December p. 146-151. Referálva: Adatbányászat a könyvtárban / ref.: Mikulás G. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (2004) 12. p. 564-565
  10. Getting beyond the pain: understanding and dealing with declining library funding / Glen E. Holt. In: The Bottom Line: Managing Library Finances 18 (2005) 4 p. 185 – 190 Az amerikai könyvtáros egyesület (ALA) nem is tekinti céljának a könyvtártámogatásokért való országos lobbizást: a fenntartók használói elégedettségen keresztüli meggyőzését szorgalmazzák(!)[14. Ld. Holt, 2005
  11. Libraries and the decline of public purposes / John Buschman. In: Public Library Quarterly 24 (2005) 1 p. 1-12
  12. Ld. pl.: Entrepreneurs in the public library: reinventing an institution / Edvin S. Clay, Patricia C. Bangs. In: Library Trends 48 (2000) 3 p. 606-618. Referálva: Vállalkozás a közkönyvtárban: egy intézmény újra-felfedezése / ref. Papp I. In: Könyvtári Figyelő 11 (2001) 1 p. 186-187
  13. Hogyan tovább? Üzleti információszolgáltatás magyarországi könyvtárakban / Kiszl Péter. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 51 (2004) p. 371-78
  14. Ha a könyvtárban pénzért adnak üzleti szolgáltatásokat, jól kezdenek el dolgozni a munkatársak, büszkék a használói elégedettséget egyértelműen jelző pénzkitermelésre, és az egész könyvtári szolgáltatás színvonala emelkedik. Ld.: Entrepreneurial library management / Maurice B. Line. Elhangzott Maurice Line 1990. november 7-ei előadásán az Országos Széchényi Könyvtárban
  15.  Egy vállalati könyvtár hároméves tapasztalata a térítéses szolgáltatásokkal : [referátum
  16. Ld. pl.: i. m. Wormell, 1998; Országos Széchényi Könyvtár: megoldandó feladatok és intézkedési javaslatok / Maurice B. Line. In: OSZK Híradó 39 (1996) 9-10 p. 16-33; Törekedjen-e profitra a nonprofit? / William Foster, Jeffery Bradach. In: Harvard Businessmanager (2005. június) p. 16-25; Térítéses könyvtári szolgáltatások: trendek az Egyesült Királyságban / [ref. Mohor J.
  17. Szakemberek helyett gépek? : Változási tendenciák a könyvtárhasználati szokásokban / Nagy Attila. In: Könyvtári Figyelő 52 (2006) 4 p. 457-467
  18. Lehetőség-e a kiszervezés a magyar megyei könyvtárak számára? Mikulás Gábor, Köntös Nelli. In: Vezetéstudomány 38 (2007) 2 p. 48-52)
  19. Kivétel pl.: Több milliós könyvtári hatékonyságnövelés Nagykanizsán In: KIT Hírlevél, 2004/8., vagy Számítógépes kölcsönzési rendszer az Év könyvtárában. In: Népszabadság (2003. okt. 9.) ; Do more, better for less / Shaunessy Everett. In: Library Journal 131 (2006) 15 p. 28-31 Referálva: A hatékonyságról és a költségvetésről / Mikulás Gábor. In: Könyvtári Levelező/lap 5 (1993) 8 p. 3-4
  20. vö.: Kultúra és gazda(g)ság — A gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltozóinak összefüggései / Bakacsi Gyula. In: Vezetéstudomány 38 (2007) Különszám p. 35-45

Hozzászólás