Dán közkönyvtárban térítéses rendszert vezettek be. Az üzleti elemek megjelenésével a könyvtárak nagyobb felelősséget vállalnak a használókért.
Management and the management of information and library services / Patricia Layzell Ward. In: Library Management 22 (2001) 3 p. 131-155

Infobrókerek – titkolózik a közszféra a hatalom miatt

Szerző: Nagy P. Zoltán, Stop (2007. máj. 24.)

Lassan, de azért javul a titok-kultúra Magyarországon. Furcsamód, a gazdasági éra szereplői közlékenyebbek, bár akadnak alkalmazottak, akik azt sem tudják miről nem szabadna illetéktelenek előtt beszélniük. Hamarosan már nem kizárólag a politológusok beszédelemzéseivel, hanem az információbrókerek szövegértelmezésével is találkozhatunk.

– Ahogy a szervezeti kultúra változik Magyarországon, úgy változik a titokhoz való hozzáállás is, a hatalom-kultúrával összefüggésben – állítja Mikulás Gábor, a Magyar Információbrókerek Egyesületének elnöke. Mint mondja, meglepő eredményű felmérések szólnak arról, hogy a közszféra sokkal titkolózóbb, mint a profitorientált gazdasági éra, az egyébiránt nem nyilvános információk átadása tekintetében. Ennek kulcsa, a hatalmi távolság- és az individualizmus-indexben keresendő, véli Mikulás Gábor, tehát ahol az egyéneket a közösség, a munkahely részeként azonosítják, ott inkább “zárják a sorokat”. A kedvező változás már elkezdődött a fejekben, de nagyon lassan halad a magyar társadalom a titok-kultúra evolúciójának útján. Előfordul, hogy az alkalmazottak pontosan nem is tudják, hogy mi a titok, és mi az az információ, melyet saját munkakörükben megoszthatnak kívülállókkal. Így aztán, mindenről hallgatnak, és alkalmasint a legértékesebb, féltett információkat kotyogják ki avatatlan fülek hallatára. Igaz, az információbrókerek, kizárólag nyilvános adatokat gyűjtenek és rendszereznek, megbízásra.

Első látásra nem érthető, mivel tudnak ők többet, mint a Google, vagy más közismert keresőprogramok. – Az információknak csak töredéke érhető el az interneten “első csapásra”, a többit a “mélyweb” bugyraiból és a tudást hordozó szakemberek szürkeállományából kell előbányászni – feleli a specialista, aki az oknyomozó újságíró munkájához hasonlítja tevékenységüket.

Az angolszász nyelvterületen független információs tanácsadónak nevezik azt a szakembert, aki konkrét megbízásra, adott határidőn belül komplett információ-csomagot prezentál egy tárgykörben. Például, Mikulás Gábor egyik ügyfele azt kérte, szerezzen meg minden adatot a szlovéniai közvilágítás technológiai paramétereiről. Többnyire üzleti döntések előtt kérnek a magyar szakmai keresztségben információbróker nevet kapott szakemberektől adatokat a leendő partner referenciáiról, az általa közölt gazdasági információk hitelességéről. Ehhez az interneten elérhető, térítéses adatbázisokat használják, de időnként vendégeskednek köz-, és zártkörű, szakmai könyvtárakban is.

Az így megszerzett alapinformációk elemzése után kerítenek sort a témában autentikus szakember interjúvolására, mivel az információbrókerek szerint a legtöbb ismeret még mindig az emberi agyban található. Kiaknázása persze nem egyszerű feladat. Ilyenkor el kell mondaniuk, milyen célból tennének fel kérdéseket, de megbízójuk kilétét nem fedhetik fel. Igaz, erre az interjúalany megtagadhatja a válaszadást, amit a szakember dokumentál, helyt adva annak a lehetőségnek, hogy a megbízó maga tegyen kísérletet az adatgyűjtésre. Ha ez sem jár kellő eredménnyel, akkor vethetők be az üzleti hírszerzők, akik szintén legális információk gyűjtésével foglalkoznak, azonban nem íróasztal mellett, hanem a terepen, mint arról korábban már írtunk a STOP oldalain.

50 ezer forinttól, milliós nagyságrendig terjedhet az információbróker megbízásának díjazása. A megrendelők között multinacionális cégeket csakúgy találhatunk, mint hazai középvállalkozásokat és ügyvédi irodákat. Utóbbiak egyike, a külföldi és honi parkolási cégek jogi környezetéről kért elemzést. Egy infobróker megbízása, Mikulás Gábor szerint, olcsóbb, mint a belsős munkatársakat adatgyűjtésre utasítani, illetve szakmailag is hatékonyabb tud lenni egy elfogulatlan specialista. Őket, ugyanis nem kötik, nem befolyásolják a vállalat, a szakmaterület saját világának bejáratott szemléletmódja, tehát független szereplőként gondolkodhatnak a témáról.

Vezetői szövegek, beszédek rejtett, másodlagos tartalmainak elemzéséből írja PhD-disszertációját Mikulás Gábor. Ez is az információbrókerek eszköztárához tartozó módszer lehet. Hasonlóan a politológusokhoz, nyelvészeti mélységű, kulcskifejezésekre, hívószavakra koncentráló elemzést készítenek, melynek fókuszában nem annyira a politikai motivációk, hanem lélektani, illetve gazdasági aspektusokra. Adott esetben a laikus számára csaknem közömbös mondatszerkesztés, szófordulatok árulkodóak lehetnek az illető rejtett szándékairól, meggyőződéséről és személyiségéről.

Hozzászólás