„Ki a fene akarja hallani a színészek beszédét?” 1927., a hangosfilm kapcsán
Kétkedések története : pesszimista jóslatok, győztes technika / Schweitzer András. In: Heti Világgazdaság (2000. dec. 2.) p. 81-82

Személyiségi jogok a könyvtárban

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 52 (2005) 3 p. 148-149

Eredeti: Privacy in libraries / Howard Falk. In: The Electronic Library 22 (2003) 3 p. 281-4

Az ALA (American Library Association) a személyiségi jogokat alapvetőnek tartja a szólás, gondolkodás és szabad egyesülés szabadsága kapcsán. Számos könyvtár írott irányelvekkel rendelkezik ügyfelei és használói személyiségi jogainak védelme érdekében. Az e jogokra vonatkozó nyilatkozatok és szabályzatok fontos támpontokat jelentenek a könyvtár munkatársai számára. A cikk a személyiségi jogokkal kapcsolatos problémákat veszi sorra.

Sok könyvtár teszi elérhetővé a használóik és látogatóik személyiségi jogokat támogató írott irányelveket honlapukon. Ezek általános tartalma:

  • A könyvtár nem gyűjt adatokat a honlap meglátogatásáról.
  • A használó által megadott adatokat a könyvtár bírói végzés esetét leszámítva nem adja ki harmadik személynek.
  • Nem gyűjtenek és adnak el információt üzleti céllal.
  • A használói adatokat bizalmasan kezelik.

A számítógép képernyője és a személyiségi jog akkor találkozik, ha a géphasználó számára nem kívánatos, ha másvalaki is megfigyelheti gépes tevékenységét. (Ugyanez másik oldalról: az amerikai legfelsőbb bíróság jóváhagyta, hogy szövetségi költségvetésből a könyvtárak pornográf tartalmakat szűrő szoftvert vásároljanak.) Lehetnek ezen kívül más kényes tartalmak is, például arab nyelvű oldalak látogatása. A cikk szerzője azt a megoldást javasolja, hogy legyen a könyvtárban a személyiségi jogokat jobban támogató, azaz külső szemlélő által nem látható képernyő is. Másik lehetséges megoldás a fejre szerelhető szemüvegszerű képernyő, melyet hagyományosan a virtuális valóság kedvelői használnak.

Az Egyesült Államokban rohamosan terjedő rádiófrekvenciás dukumentum-azonosító és -nyomonkövető rendszerek szintén sérthetik a személyiségi jogokat. Ugyanis az olvasó egyidejű azonosítása által meghatározható, hogy ki mit olvas, s az ilyen adat illetéktelen kezekbe – hackerek vagy szövetségi kormányzat – is kerülhet. Így – mint az Elektronikus Határok Alapítvány kifejti – azonosíthatóvá válik az emberek függősége, érdeklődése, ami pedig magánügy.

A vakok személyiségi jogai csökkennek azáltal, ha számukra valaki felolvas vagy Braille-írássá alakítja számára az illető személyes iratait: a felolvasó személy természetszerűleg tudomást szerez a látáskárosodott informálódási szokásairól. E kérdés megoldódni látszik az elektronikus dokumentumok, szövegfelismerő szoftverek és felolvasógépek által.

A Hazafias törvény alkalmazásával a kormányzat betekinthet a könyvtárakban keletkező elérhető személyes adatokba is. Főként a felsőoktatási könyvtárak utasítják el az informális adatok kiadását. Ők az illetékes egyetemi jogi bizottság felhatalmazásával hajlandók adatokat kiszolgáltatni. Az ALA vonatkozó irányelveit átvevő könyvtárak a törvény által előírtakon túl azt is szorgalmazzák, hogy a könyvtár törölje az adminisztrációhoz nem szükséges adatokat, és tájékoztassa a használókat a Hazafias törvény által felvetett problémákról. A tájékoztatás az aktuális jogi helyzetről mindazonáltal nem egyszerű; a cikk hátralévő részében felsorolja a Hazafias törvénnyel szembeni illetve azok rendelkezéseit bővíteni szándékozó beterjesztések, polgári kezdeményezések sorát.

A törvényre reagálva gyakorlat az is, hogy könyvtárak a dokumentum visszaérkezése után törlik a kölcsönzés adatát. Az ALA-irányelv szerint a könyvtári számítógépek automatikusan rögzített használati adatait szintén úgy kell kezelni, hogy az semmiképpen ne csorbítsa a személyiségi jogokat.

(ref.: Mikulás Gábor)

Hozzászólás