A könyvtárosoknak felelősséget kell vállalniuk az általuk szolgáltatott információért.
Management and the management of information and library services / Patricia Layzell Ward. In: Library Management 22 (2001) 3 p. 131-155

Minőségügyi tréning – mint maci az almásban

Nyomtatásban: Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban. Könyvtárosok Egyesülete, Flaccus : Budapest, 2004 p. 182-84

Tisztelt hallgatóim első kérdése lehet, hogy vajon honnan szedtem ezt a fura alcímet. Nos, a választás részben véletlen, részben tudatos. A közkeletű szólás nyilván “mint maci a málnásban” – szól, de én csak almásról találtam képet. Legalábbis olyat, amelyet sok szempontból érdemes figyelembe venni.

Lássuk csak:

  • Az almás sorköze kisebb a megszokottnál; pontosan a traktorok szélességéhez vannak beállítva. Ok: takarékoskodás a földterülettel, illetve olcsóbb a gépi kezelés.
  • A fák magassága sem a megszokott: azt egy felnőtt kézzel is tudja szüretelni. Ok: létrával foglalatoskodni sokkal időigényesebb és ezért magasabb a szedési költség.
  • A fák köze gyeppel borított. Ok: védekezés a szél- és vízerózió ellen – talajtakaró növényzettel. Ráadásul a permetszer sem ivódik a talajba, veszélyeztetve a talajvíz minőségét. A kaszált fű humuszként szolgál a fáknak.
  • Erdősáv az ültetvény mellett. Ok: az alma kártevőinek pusztító madarai nem kis hányadban a fákon fészkelnek. A biodiverzitás fenntartása mellett ily módon kevesebb permetszert kell használni, és nem marad annyi káros kemikália a gyümölcsben.

E példa első hallásra talán idegen az iskolai könyvtárak ügyétől, de talán az előadás során sikerül megtalálni a párhuzamokat. Az almáskert tulajdonosának – akár az (iskolai) könyvtárosnak – számos elvárását kell kielégítenie. Nemcsak tetszetős gyümölcsöt kell kínálnia, hanem megfelelő áron, minél alacsonyabb károsanyag-tartalommal, s mindezt olyan művelési móddal, amely környezetkímélő és kellemes az arrajáróknak és az ottlakóknak egyaránt. A könyvtárban pedig: megfelelő szakirodalom, tetszetős, szép könyvek és más információhordozók, mosolygós és módszertanilag kiképzett könyvtáros, portalan polcok, mérsékelt működési költség, az iskolai tanulás és oktatás messzemenő támogatása stb. A megrendelők – vásárlók és gyermeküket oda írató szülők tehát nem egy, hanem több elvárással jelentkeznek. A siker kulcsa tehát egyértelműen a szolgáltatók kezében van.

Mindkét csoportra jellemző, hogy igényeik az időben változnak. A tegnap még megfelelő kínálat, szolgáltatás mára már nem biztos, hogy lázba hozza. Ez a szolgáltatót – optimális esetben – folyamatos fejlesztésre ösztönzi. (Mellékesen megjegyzem, hogy nem elég a kínálatot megfelelővé tenni; azt megfelelően is kell prezentálni, tehát az arculat nem azonos az imázzsal.) S ha már a megrendelőnek való megfelelésnél tartunk, akkor el is értük a minőség definícióját.

A minőség ügye tehát nem elvont diszciplína, amelyről a szakemberek íróasztal mellett és elméleti előadásaikban értekeznek, hanem a mindennapi, a megrendelő illetve használó igényeit folyamatosan szem előtt tartó tevékenység gondolkodásban és cselekedetben. S hogy a minőség ügye mennyire hétköznapi, triviális lehet? – Lássunk néhány példát.

  • Előadás tartásához – mint látszik is – fekete nadrághoz fekete zoknit húzok. Ez most, nappal logikus, de nem így például egy téli hajnalon, mikor a tapintatból fel nem kapcsolt villany miatt minden zokni fekete, tehát nagy a veszély, hogy sötétkéket húzok – ami ugye, nem megfelelő. Ha azonban sorokba rendezem őket; kék, fehér, barna és fekete zoknik, akkor elhelyezkedésük alapján is biztosan megtalálom a megfelelőt.
  • Az olvasók a könyvtárban túlnyomó többségben országok, tájegységek szerint keresik az útikönyveket. Nem pedig a könyvtárosi logika (és katalógus) szerint mondjuk Bakosnál meg Kovalcsiknál (ti. ha ők írtak útikönyvet az adott országról). A könyvtáros logikája tehát nem a megrendelő, hanem az eladó szempontjait testesíti meg, ami ellenkezik a minőség fogalmával.
  • Tegnap hivatalos, oktatási programokat tartalmazó dokumentumot böngésztem a minisztérium honlapján. Az iratnak nem volt aláírója, és nem tartalmazta a készítés időpontját. Így nem tudtam eldönteni, hogy mennyire aktuális az anyag, és hogy kitől kérhetek felvilágosítást.

Hogy megrendelőinek ki-ki minőségi szolgáltatást tudjon nyújtani érdemes a következő – szakirodalomból ismerős – lépéseket figyelembe vennie:

  • A vevő (minőségellenőr) azonosítása (lehet szervezeten kívüli és belső egyaránt)
  • Tevékenység-azonosítás (egyértelmű elnevezés; feljegyzésen és készített dokumentumon dátum, aláírás, adott esetben határidő)
  • Teljesítménymérés (nem általában, hanem a célok függvényében)
  • Folyamatos fejlesztés a vevő szempontjai szerint (az eljárás és a munkaerő egyaránt)
  • A folyamatokban résztvevők tudásának, gyakorlatának bevonása a minőségügybe

E munka eszközei – folyamatelemzés, adatlapok, oknyomozás, felmérés és ellenőrzés, Pareto-elv alkalmazása stb. – megtalálhatók a szakirodalomban.

S végül lássuk tréningünk célját:

Feladatuk, hogy készítsenek munkatervet az alább megadott helyzetekre, a mellékelt táblázat rubrikáit használva:

Projektcél: …………………………………………………….
(Rész)cél Tevékenység Eszköz (felsorolását ld. feljebb)
1.
2.

A projektcél helyére helyettesítsék be a három csoport egymástól eltérő feladatát:

  1. A most bezárt szomszéd iskola könyvtárának megöröklése
  2. A pedagógusok megnyerése az iskolai könyvtár használatára
  3. A diákok információ-keresési jártasságának fejlesztése

Jó munkát kívánok! Úgy dolgozzanak, hogy megrendelőjük és vevőjük – a diákok, szüleik és az oktatók úgy érezzék magukat könyvtárukban, mint maci a málnásban. Akarom mondani; mint az almásban.

Hozzászólás