A könyvtárban meglévő felesleges munkaerőt vagy el kell bocsátani, vagy le kell kötni.
Entrepreneurial library management / Maurice B. Line. Elhangzott Maurice Line 1990. november 7-ei előadásán az Országos Széchényi Könyvtárban

War gaming – versenymodellezés vállalatvezetőknek

Szerző: Ormosy Gábor László, vezető tanácsadó, business intelligence szakértő, G.L.O. Enterprise Hungary
Világgazdaság (2004. jún. 15.)

A szerző hozzájárulásával közölve

Mielőtt rátérnék a „War Gaming” bemutatására, fontosnak tartom bemutatni, mit is jelent az üzleti hírszerzés, és miért szükséges annak rendszerben történő értelmezése.

„Az üzleti hírszerzés a vállalat aktív és passzív gazdasági biztonságának (kialakításának és fenntartásának) eszköze stratégiai és operatív szinten egyaránt. Az üzleti hírszerzés a piaci környezet lehetőségeinek és fenyegetéseinek felismeréséhez, elemzéséhez és az e folyamatokhoz kapcsolódó döntések előkészítéséhez nyújt segítséget. Az üzleti hírszerzés egy modern vezetői, döntéshozói gondolkodást jelent a vállalat rugalmasságának növelése és a meglepetések, a kockázati tényezők iránti érzékenység csökkentése érdekében.”
— O. Gábor László, Jasenszky Nándor, Forró György, Harmados György: Üzleti hírszerzés tankönyv, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 2001. Budapest

Az üzleti hírszerzést a hazai vállalatok, vállalatvezetők még messze nem képesek teljesen kiaknázni, hatékonyan bevonni a döntéshozatalba. Főként versenytársfigyeléshez és esetenként az ipari kémkedés elleni eszközként használják. Ugyan mindkét tevékenység szerepel az üzleti hírszerzés rendeltetésében, ám jóval többről; komplex rendszerről van szó. Egyik legfontosabb, legnehezebb, és általában minden tekintetben a „leg”-ek közé sorolható döntéstámogató tevékenysége a war gaming, mely modellezési rendszerként egyszerre keret és modellezési forma, ugyanakkor önálló stratégiai tervező és kontroll eszköz is.

A Pacific Bell számára nem hozott kielégítő eredményt az IT-ra építő döntéstámogatás. Ezért az üzleti hírszerzés alkalmazása tűnt célszerűnek. A feladat a piaci folyamatok értékelése, előrejelzése és várható konkurencia-akciók, és azok hatásainak elemzése volt. Ehhez az üzleti hírszerzés a war gaming modellt alkalmazta egy új szoftverrel kombinálva. A számítógépes játékok világában közkedvelt SimCity szimulációs városépítő és üzemeltető játék alkotói fejlesztette ki a TeleSim szimulációs szoftvert, mely segítette a war gaming modellezést. Általa a Pacific Bell képes volt nagy mennyiségű adat gyors és hatékony feldolgozására. Emellett a szoftver lehetővé tette, hogy a modellezés során a változó helyzetnek megfelelően új adatinputokkal a modellezők, hogy a számítógépes program eredményeit bázisnak tekintve hozzanak döntéseket. Ezt humán elemzésekkel kiegészítve, feltételezésekkel kombinálva és helyzetek, akciók valósághű „lejátszásával” tökéletesítették. Az eredmény értékelhetőségét tekintve annyira volt jó, amennyire az üzleti hírszerzés hatékonysága. Tehát a játék attól függően lehet sikeres, hogy milyen gyors és pontos az üzleti hírszerzés adat és információs inputja, milyen eredményes az információelemzés szisztémája, és milyen hatékony a döntéselőkészítő tájékoztatója. A Pacific Bell számottevően tudta növelni piaci részesedését a war gaming alkalmazása után.

Az üzleti hírszerzés – melynek része a war gaming – maga is döntéstámogató rendszer, melynek szervezete az információs rendszert – információszerzés, elemzés, tájékoztatás, kezelés, védelem – szolgálja a vállalatvezetői igényeknek megfelelően. A war gaming arra a szervezetre épül, amely tervezi, koordinálja, irányítja a modellezési folyamatot, értékeli a részeredményeket, és a modellezés után következtetésekkel, előrejelzésekkel összeállítja a tájékoztatót. Ehhez szükséges a vállalatvezetők által megadott pontos igény, amely nem konkrét információkra, hanem egy feltételezett stratégia során elvárt optimális helyzetre, kölcsönhatásokra, akciók eredményére vonatkozik. Sok vállalat alkalmaz IT-megoldásokat, döntéstámogató szoftvereket, bár ezek eredményei könnyen statikussá válnak. A szoftver adat- és információigénye ugyanis adott pillanatra vonatkozik, és annak alapján – múltbeli információkra alapoz jelenképet. Így nem tud valódi előrejelzést, helyzetjellemezést, azaz a jövőre vonatkozó olyan fontos stratégiai döntéseket hatékonyan támogatni, melyben a piaci szereplők várható mozgása is figyelemmel kísérhető.

A war gaming valós szituációkat teremt, piaci mozgásokat, vállalati akciókat, reakciókat próbál a lehetőleg egyszerűsített formában modellezni az üzleti hírszerzés irányításával. Ebben komoly szerep jut a vállalat menedzsmentjének, melyből „red and blue team” összeállításban két csoport egymástól függetlenül, de egymás döntéseire, akcióira válaszolva alakítja, formálja azt a megcélzott állapotot, melyet a vállalatvezetés a stratégiájával szeretne megvalósítani. A legegyszerűbb változatban a játékelmélet alapján egyszerűsített win-win szituációt próbálnak elérni, illetve annak lehetőségét modellezni. A legújabb, legmodernebb változata a war gaming modellezéseknek az úgynevezett „war room” formátum, ahol már nem egy modell egyszeri futtatása történik, hanem folyamatos, a stratégiai tervezés során elindított, majd az implementációt követő kontrolra is lehetőséget biztosító modellsorozatot alkalmaznak. A Ford például, Detroitban, a Renaissance Centerben alakította ki war room irodáját, melyben folyamatosan modellezik az értékesítési változásokat, okait, trendjét, figyelembe véve az összes érintett szereplőt, így az értékesítési hálózat tagjaitól a bankokig minden vállalatot. Egy másik esetben a war room hatalmas vállalati egyesülést volt hivatott modellezni, a gyenge és erős pontjait előrejelezni az MCI és a British Telecommunication PLC egyesülési tárgyalásai során. Az MCI vezetése pontosan tudni akarta, mi fog történni, és milyen következményekkel.

A tapasztalatok a következő előnyöket emelték ki war gaming, vagy a bonyolultabb war room alkalmazása után:

  • Lehetőség az előre nem látható piaci mozgások feltérképezésére;
  • Pontosabb kép a konkurencia várható akcióiról;
  • A stratégiakészítés során a konkurensek reakcióinak felbecsülheti;
  • Az ágazati szereplők – beszállítók, partnerek, vevők, konkurensek – kapcsolatrendszerének, kölcsönös függőségének pontosabb megértése;
  • A meglepetések csökkentése;
  • Segítség a saját gyengeségek és erősségek pontosításában, sebezhetőség feltárásában.

A vállalatvezetőknek meg kell érteniük, hogy nincsen a döntéshozatalban közvetlen inputként használható adat, és bizonytalan feltételezésekre sem célszerű döntéseket alapozni. A cél tehát a helyzetértékelés optimalizálása és a bizonytalanság minimalizálása, eszköz pedig a hatékony modellezés, a war gamingnek, vagy formailag kiterjesztett változatának, a war roomnak alkalmazása. Barbara McCloskey, a British Airways egyik vezető menedzsere jegyezte meg egy war gaming modellezés után: „Rendkívül értékes segítség a stratégiakészítés és végrehajtása során, ha képesek vagyunk szimulálni akár az ügyfelek elvárásait, akár a konkurencia piaci szereplésünkkel kapcsolatos feltételezését. Olyan tényezőkkel is számolhatunk, melyeket egyébként észre sem vennénk.”

Hozzászólás