Könyv Könyvtár Könyvtáros 13 (2003) 2 p. 48-50

Majd’ egy hónapja Bánhegyi Zsolt a Katalisten felhívta a figyelmet a New Library World (kb.: Új Könyvtárvilág) folyóirat éppen térítésmentesen letölthető cikkeire. – Köszönet érte, és más hasonló közszolgálati információ-megosztó munkájáért! (Érdekes, hogy a civil szakmai kezdeményezések mennyire hatékonyak lehetnek.) Kapva a lehetőségen, igyekeztem megismerni a lapot. S mivel tetszett, Zsolt lektoráló segítségével le is fordítottam a legutóbbi évfolyam cikkeinek címét. Tekintsünk bele. (A sorrend fordított, hiszen a használók többsége is a legfrissebb után érdeklődik először).

A New Library World folyóirat 2003. évi számainak cikkei (recenziók és egyéb írások nélkül)

 

2003. 11-12. Tematikus szám: a változás befogadása: az információs szakember szerepe és fejlődése
– Az információs szakember készségei
– A könyvtárvezetők munkaelégedettsége: a stressz, szabadság, és munkakörülmények felmérése az egyes szervezeti kultúrák képviselői között
– Kőépületek, kibertér és a könyvtárhasználó
– A bevételszerzés vállalkozási modelljei a University of Queensland Cybrary-ban (Ausztrália)
– Képzés különböző habitusú vezetők számára
– A könyvtár- és információtudományi szakmai továbbképzés kilátásai Nigériában
2003. 10.
– Itt az idő változásra: együttműködésen alapuló használóképzés Anglia észak-nyugati részén
– A sinológia elektronikus forrásai a Kelet-ázsiai könyvtárakban
– Az e-learninggel kapcsolatos munkatársi attitűdök
– Hallgatói tapasztalatok a web-alapú távoktatás hatékonyságáról
2003. 9.
– Egy tajvani felsőoktatási intézet felmérése a használóképzésről
– Az olvasás- és írási készség fejlesztési projektek forrásai
– “Életstílus-váltás?” — projekt felnőtt hallgatók számára, Gosport Library, Hampshire
– A birminghami könyvtárak változó imázsa: marketingstratégia a gyakorlatban
2003. 7-8.
– Egyetemi és közkönyvtár egy fedél alatt — egy kaliforniai tapasztalat
– Inspiráló! – Könyvtári marketing-díj
– Attitűdök a könyvtárak nemzetközivé válásával összefüggésben: dán könyvtárosok és könyvtárvezetők esete
– MARC formátum és könyvkatalogizálás nem-héber nyelveken a Haifa Egyetemen
– Németország esete: jelentés a nemzetközi diplomák és kreditpont-rendszerek státuszáról
– A látáskárosultak számára kínált egyetemi információs és könyvtári szolgáltatások Kenyában

2003. 6.
– A mindentudó könyvtáros — idejétmúlt faj? Információs és könyvtári szolgáltatások két tűz között: szakma és a diszciplínák
– Koncepciók, valóság és javaslatok a könyvtári menedzsment-oktatásban Görögországban
– Határon átnyúló partnerség a nemzetközi könyvtár- és információtudományi oktatásban
– Az információ- és könyvtártudományi tanterv szétforgácsolódása — Horvátország tapasztalatai
2003. 4-5.
– Referensz-gyűjtemények, -szolgáltatások és váltás szövegről a technológiára
– Napster-klónok az akadémiai szféra e-könyvei felé fordulnak
– Kulturális komplikációk: a globális adatgyűjtés problémái a különbözőségek világában
– Könyvtár- és információtudományi képzés: váltás információs vállalkozóra vagy értékalapú készségek támogatása?
– A könyvtár-informatikai szakemberek fizetésének és státusának kérdései
2003. 3.
– Könyvek kistelepülések olvasóinak: közkönyvtári ellátás távoli közösségek számára
– Helyes, etikus dolgot tenni: az információmunkások szakmai etikája Britanniában
– A PULMAN szemüvegén keresztül: a könyvtárak jövője Európában
2003. 1-2.
– Könyvtári portálok: a szemantikus web irányába
– Lojalitás és szkepticizmus a szakmai szövetségekben: a dán Union of Librarians esete
– Az e-könyvek kérdései: bevezetés
– A humán tőke információs rendszere szolgáltató szervezetekben
– Készség-elvárások diplomás könyvtárosokkal szemben

1. A magam részéről szívesen olvasnék a hazai szakfolyóiratainkban is ilyen témákat (is), vagy látnék ilyen téma-arányokat. Annak ellenére, hogy tudom, hogy angolul sokkal több folyóirat van, így könnyebben specializálódnak, és ez a lap éppen az „új könyvtári világ”. Ám talán mindannyian ennek szebbítésén fáradozunk – ki-ki saját elképzelése szerint. Elképzelem a vonzó címeket magyarul: Magyar könyvtári marketing-díj; Könyvtári szakemberek fizetésének és státusának kérdései; Lojalitás és szkepticizmus a magyar könyvtári szakmai szövetségekben; A humán tőke információs rendszere a hazai könyvtárakban; Magyar könyvtárvezetők attitűd-vizsgálata.

2. Természetesen tudománytalan dolog egy folyóirat egy évfolyamának címeiből messzemenő következtetéseket levonni, de azért érdekes, hogy harminchét cikkből minden negyedik a szakmai képzés kérdéseit feszegeti. Hét cikk szól a technológiáról (köztük olyan kurrens, lehetőségeket rejtő témák, mint a portál és szemantikus web, adatvédelem, Napster-klónok, távtanulás, vagy a könyvtár „távhasználata”). A szakmával szembeni elvárások, a használóképzés és a menedzsment szintén hangsúlyos témák. Három írás is szól a könyvtárvezető személyiségéről, talán nem véletlenül: a szervezet sikere vagy hanyatlása 80%-ban múlik rajta(!).

3. A New Library World honlapján már a tartalomjegyzéknél tárgyszavakkal látják el a cikkeket, sőt, minősítik is őket cikktípus, tartalom alapján, pl. mennyiben kutatás vagy gyakorlati jellegű, mennyire eredeti vagy olvasható — mind-mind a használó kényelmét szolgálva. A cikkek pdf- és html-formátumban egyaránt letölthetők, az absztrakt is könnyen elérhető — bár ez sokhelyütt standard már.

4. Sok könyvtáros-hallgató töpreng a témaválasztáson, és sajnos túl sokszor megesik, hogy a végeredményt — minőségi okok, esetleg publicitási igény hiányában — csak a bíráló olvassa el. Úgy látom, hogy a felsorolt cikkcímek — hazai, és persze nívós valóság-tartalommal — méltán válnának a szakma hasznára. Tehát témaválasztásnál nem szégyen innen (is) címet, témát koppintani. (Ugyan innen nem tudom eldönteni, de feltételezem, hogy a lapnak nem szükséges a felettes szervek kedvében járó reprezentatív interjúkat közölnie, illetve reprezentatív személyiségek írásait pusztán a pozíció miatt közölni. Így olyan témákról írhat, ami az olvasói tábort valóban érdekli.)

5. A nívós külföldi könyvtári szakfolyóiratok kihasználtsági mutatója – mondják az ilyeneket tartó könyvtárak munkatársai — többnyire messze van a kívánatostól. A könyvtáros szakma közös érdeke lehet, hogy a cikkeikből készülő referátumok a lehető leggyorsabban, legkényelmesebben és a legjobban kezelhető formátumban jussanak el az arra kíváncsiak legszélesebb táborába.

(A KIT Hírlevél számaiban rendszeresen közöl rövid cikkismertetéseket az említett évfolyamból.)