“Infobűnök”
Szerző: Dr. Horváth Sándor Domonkos
BOSS, 2002. november, p. 34-36
Az információk megszerzésének, felhasználásának korlátja: a jogilag védett érdek. Ez lehet egyebek mellett erkölcsi alapon, a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásán alapuló érdek, de lehet vagyoni, üzleti érdek, sőt az állam biztonságához, esetleg egy katonai szövetség megfelelő működéséhez fűződő igény is.
A modern társadalmak egyik nagy és feszítő dilemmája egyfelől az egyén szabadságának biztosítása, másfelől a közigazgatás hatékonyságának növelése közötti kívánalmak összeegyeztethetősége. Néhány példával illusztrálva: egyrészt természetes és akceptálható igény részemről, hogy a kereseti, vagyoni viszonyaim kérdései a legbelső magánügyemet képezzék, másfelől jogosnak elismerhető igény a jövedelemarányos közteherviselés, és az ennek megvalósítását elősegítő eszközök biztosítása. Így rögvest kettős mérce jelenhet meg számunkra: ha az adóhatóság a saját vagyoni viszonyaink körül vizsgálódik, a jogosítványait sokallhatjuk, ha viszont másoknál látunk adózási anomáliákat, kirívó kibújókat az efféle kötelezettség teljesítése alól, azonnal jogosnak érezzük az állami hatóság cselekvési mozgásterének bővítését is. Ugyanez a helyzet például a büntetőeljárással is, ha rendőri túlkapásról hallunk, akkor az emberi jogok biztosításának fokozottabb igénye ötlik az eszünkbe, ha azonban egy súlyos, brutális bűncselekménnyel szembesülünk, máris hajlanánk a büntetési tételek súlyosbítására, és elnézőbbek lennénk az erélyesebb fellépések megítélésekor.
Az írás folytatása, frissített változata a Magyar Információbrókerek Egyesülete 2006-ban megjelent könyvében olvasható.
