"A fiatalabb korosztályban nem tudott kiválasztódni egy kreatív, alkotó, szakmai közgondolkodást és tudást erősítő réteg."
Neuralgikus pontok a szakkönyvtárügy működésében / Horváth Tibor. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (1989) 11 http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3152&issue_id=396

Bibliometriától a webmetriáig

BOSS 2001. november, p. 46 (Az információker-melléklet cikke)

“Tisztességes ember könyvet olvas. A könyvtáros azonban a könyvről készült leírásokat, a bibliográfiát. Sőt, vannak olyan könyvtárosok is, akik a bibliográfiákról készült bibliográfiákkal foglalkoznak…” – Heccelődött a könyvtár szakosokkal egy történész a bölcsészkaron. Meglátását a bibliomertia tevékenységre reagálva fejezte ki. A bibliometria ugyanis a bibliográfiai (egyszerűen szólva: könyvtári) tételek előfordulásának statisztikai elemzésén, mérésén alapszik. A bibliográfusok a talált adatokat vaskos kötetbe vagy CD-be zárt citációs indexekben listázzák.

A bibliometriai tevékenységet ma leginkább scientometriai megfontolásokból alkalmazzák. Ennek fő kérdése, hogy adott publikációra kik és hányan hivatkoztak. Eszerint az a kutató, vagy tudományos közlemény, aki vagy amely több hivatkozást gyűjt be – azaz magasabb az ún. impakt faktora -, jobb, mint az alacsonyabb értéket elérő. (Témánk szempontjából e feltevés minősítése messzire vezetne.) Kiterjedt bibliometriai elemzés esetén a kapott hálózatok kirajzolják bizonyos ismeretek vagy gondolatok térképét. Ez pedig igen hasznos lehet mind az innovációs, kutatási vagy éppen politikai szempontból.
Az írás folytatása, frissített változata a Magyar Információbrókerek Egyesülete 2006-ban megjelent könyvében olvasható.

Hozzászólás