A 2001. novemberi BOSS magazin mellékletének bevezető cikke (nyomtatott változata rövidítve jelent meg)
BOSS 2001. november, p. 33

Sokféle információ létezik, és sokféle elnevezése is van azoknak a szakembereknek, akik azt szolgáltatják. A helyzet azonban ennél is összetettebb: van, aki csak az információ építőköveit (az adatokat) szolgáltatja, van aki az abból felépített és intuícióval, tapasztalattal vegyített tudást. Ha tág értelemben vesszük az információszolgáltatást, akkor ebbe a körbe tartozhat a pedagógusi, az újságírói vagy akár a papi hivatás is. A mindennapi gyakorlatban azonban inkább a különféle tanácsadókat, könyvtárosokat, és más információcsomag-szolgáltatókat értünk a körbe.

E lapszám információbróker-melléklete az információbróker fogalmát olyan esernyőfogalomnak tekinti, amely alá tartozik többek között a tudásmenedzsment, a céginformáció, a versenytársfigyelés, a környezetfigyelés, issue management, trendfigyelés, piacfigyelés, irodalomkutatás, scientometria (nem keverendő a szcientológiával!), informetria, webmetria, dokumentumszolgáltatás, adatbányászat stb. E tevékenységek megvalósulhatnak részben a könyvtári információszolgáltatás keretében, a webes keresésekre alapulva, térítéses adatbázisokból, illetve a szakemberekkel folytatott interjúkból való információnyerés és -szolgáltatás és az adatbányászat által is. Vannak primer és szekunder-kutatások; ártükröt készíttethetünk marketingkutató vállalkozással, de magunk is kimehetünk a terepre.

Az információbróker esernyője – az információbrókerség mint számos információs tevékenységet lefedő esernyőfogalom) természetesen nem az egyetlen lehetséges feltérképezése az információs szolgáltatásoknak. Az eljárás ugyanakkor nem légből kapott, ugyanis az információbróker – aki megrendelője problémáinak megoldása érdekében testreszabott információcsomagot állít össze és értékesít számára – leginkább olyan, ha tetszik: tudáshálózatban dolgozik, amelyben az adott információ beszerzése érdekében az avatott szakember segítségét vagy beszállítói szolgáltatását veszi igénybe. A munkát tehát nem saját kútfőből vagy háttérkönyvtárára támaszkodva, hanem az ő segítségükkel végzi el. Az információbróker-hálózatban horizontális és vertikális tagolódás is megfigyelhető. Vannak, akik egy témakör információjában jártasak, vannak akik egy technológia keresésére összpontosítanak. Olyanok is vannak, akik inkább az információs igények felkutatásával foglalkoznak, míg mások a keresésben jeleskednek.

Az esernyő alatt felsorolt területek mindegyikének bemutatásához kis terjedelem lenne a lap melléklete, ezért abban válogatott cikkeket közlünk.

Az információbróker (külső) hálózatához nagyon hasonló elven működik a különféle szervezetek belső tudás hálózata, melyet a tudásmenedzsment tekint terepének. Magyarországon jelenleg a tudás szerepének felismerésénél tartunk. A szervezet a tudást tudásra alkalmazza, illetve arra, hogy a tudás kompetenciává váljon, majd ezek a belső szinergikus hatás által versenyelőnyhöz juttassák a szervezetet. A tudás elemek megszerzése történhet belső munkatársak által, de a munka – költség és időkímélés okán – gyakran információkeresésben jártas szakembert kíván. Nuridsány Judit cikkében meghatározza az információbróker lehetséges helyét a tudásmenedzsmentben.

A könyvtári szolgáltatások számára kihívást jelent az információbrókerek megjelenése. Az idegenkedés oka lehet, hogy sokan konkurenseiknek tartják őket, ráadásul olyannak, aki kizsákmányolja őket. Az információbróker eszerint a dolgok könnyebbik végét ragadja meg; és a keletkezett hasznot saját magának tartja meg, míg a könyvtáros a dokumentumfeltárás, osztályozás és szakozás nehéz feladatát végzi. Stabil piacgazdasági viszonyok között nehéz értelmezni a felsorolt vádakat, de tény, hogy a jelen hazai viszonyok között számolni kell ezekkel a gondolatokkal és valós érzésekkel. Mindezek ellenére akadnak könyvtárak, amelyek a hagyományos könyvtári szolgáltatások fenntartása mellett testre szabott, térítéses információszolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek, leginkább saját információs hátterükre és előfizetett adatbázisaikra támaszkodva. Hasonló nyugati intézményekben a kérdés évekkel ezelőtt úgy merült fel, hogy az elbocsátás elől menekülő munkatársak inkább megkeresték saját fizetésüket az üzleti alapú információs szolgáltatás megteremtésével. Ma a nagyobb köz- és szakkönyvtárak számosan tartanak fenn információbróker-részleget, vagy ilyen munkatársat. Igaz ugyan, hogy a hasonló hazai intézmények jellemzően még járatlanok az információ eladásában, de az információkeresés alapossága számos esetben felülmúlja a más szolgáltatók által nyújtottakét. Cserey Lászlóné a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának példáján mutatja be a könyvtári információs tevékenységeket.

Az Internet két módon is hozzájárulhat az információbróker munkájának sikerességéhez. Egyrészt közvetítőként, médiumként alkalmazza. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a döntően elektronikusan előállított nyersanyagot, főként elektronikusan feldolgozott dokumentumokat az infobróker offline módon továbbítsa. Elképzelhető természetesen, hogy a megrendelő nyomtatva kéri az anyagot, de a reprezentatív anyagok kivételével egyre kevesebbszer kérnek ilyet. Az információbróker a fizetős adatbázis-szolgáltatások jelentős részét (Dialog, DataStar, Creditreform, Derwent stb.) is az interneten keresztül veszi igénybe. Az Internet médiumként való alkalmazása esetén a biztonság jöhet szóba, mint kihívás, főként a bizalmas adatok továbbítása esetében. A normál elektronikus levél és csatolmánya könnyen kerülhet illetéktelen kezekbe. A weben alkalmazható kriptográfiai eljárások és rövidesen az elektronikus aláírás használata sokat segíthet ezen a téren.

Az Internet másrészt mint információs forrás is szóba kerülhet az információbróker eszköztárában. Érdemes azonban leszögezni, hogy az információs források ára és minősége között általában szignifikáns az összefüggés. Az interneten talált adatok tehát kritikával kezelendők, nem feledve, hogy oda elvileg bárki, bármit kirakhat. Veszélyt jelenthet még az adatok egy részének elavultsága, az oldalak feltörhetősége, s előfordulnak megtévesztő domainnevek is. Az Internet – növekvő mérete ellenére – nem tartalmaz olyan kritikus üzleti információkat, amelyek után a versenytársfigyelő szakemberek kutatnak. Ennek azonban részben ellentmond a bibliometriai adatbányászati elemeket webre alkalmazó webmetria térnyerése. Mindezek mellett hasznos ismerni a weben működő keresők használatának technikáit, ugyanis az ott talált adatok sok esetben kiváló kiindulópontot jelenthetnek a további, megbízható és részletesebb adatok utáni kutatásra. Perjés László webes infovadászatról szóló cikke szinte a keresőgépek lelkivilágát is bemutatja. Segít a célnak megfelelő keresőeszköz kiválasztásában és felhívja a figyelmet a hitelesség kérdéseire is.

Az információbrókerek megjelenése az üzleti környezetben több jogi kérdést is felvet. A megrendelt információ továbbadható-e a megrendelő konkurensének is? Az adatbázisból lekeresett információ üzleti céllal továbbadható-e? Hogyan szolgáltathat az információbróker teljes szövegű cikkeket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszol cikkében Mann Judit, az Artisjus munkatársa. Nem kerüli el az igen bizalmas információkkal üzletelő versenytársfigyelő szakember tevékenységét sem, aki titkos információkat ás elő legális módszerekkel.

S ha már versenytársfigyelés: a vállalkozások célja, hogy nagyobb bevételre tegyen szert. Ez a legtöbb esetben nem új piacok teremtésével, hanem a meglévők számukra előnyös megváltoztatásával jár. Ezért idehaza is növekszik a verseny-és versenytársfigyelés iránti igény. A hírszerzési munka – amelyről Harmados György számol be – nem azonos az illegális eszközöket is alkalmazó kémkedéssel. A cégfürkész a legtöbbször számos apró, önmagában jelentéktelennek tűnő adatot gyűjt be, majd hozza ezeket egymással összefüggésbe, hogy megkapja a megbízója számára kritikus, a versenytárs tevékenységének különböző paramétereit feltáró képet.

A munka alapadatait a céginformáció adja. Ennek szintjeit is tárgyalja Kiszl Péter: az alsóbb szinteken a bárki által hozzáférhető publikus adatok vannak, a felső szinteken pedig az egyedi igényeket kielégítő, minősített, speciálisan összeállított céginformációs csomagok. A cikk felsorolja a legismertebb céginformációs szolgáltatókat is.
Az információbróker – más néven független információszolgáltató szakember – nem lehet minden felsorolt szerterület és eljárás avatott ismerője. Ugyanakkor képes felkutatni a különböző dokumentumokban illetve fejekben lévő szakismeret és tudáselemeket, s kapcsolatot teremtve közöttük összeállítani a megrendelője számára fontos információs csomagot.

http://www.gmconsulting.hu/2011/10/
cegfurkeszek-a-versenytars-figyel-teged