„A világpiacon összesen körülbelül öt darab számítógép helyezhető el.” Thomas Watsin, IBM-elnök, 1954
Kétkedések története : pesszimista jóslatok, győztes technika / Schweitzer András. In: Heti Világgazdaság (2000. dec. 2.) p. 81-82

Infó-kuszban [az információbrókerségről]

BOSS, 2001. július, p. 58-60.

A Vadászat a Vörös Októberre című regény szerzője, Tom Clancy alaposan felkeltette könyvével a CIA érdeklődését. Az után érdeklődtek, hogy milyen forrásokból állította össze a majdnem valósághű technikai és katonai adatok halmazát. Az író kifejtette: csupán a bárki által elérhető, előfizethető, szakkönyvtárban megtalálható dokumentumokra támaszkodott, és ezekből vont le következtetéseket. Nos, az információbróker – vagy más néven független
információs szakember – is hasonlóképpen tesz: a megrendelő igényeire szabott információt állít elő térítés ellenében, általában önállóan, vagy laza kötöttségben dolgozva. Tevékenysége során:

Néhány példa információbrókereknek feltett kérdésekre

  • Üzemünkben melléktermékként márványpor keletkezik. Van-e olyan fizetőképes ipari vállalkozás, melynek tevékenysége esetében ez alapanyagul szolgálhat?
  • Közép-Európa mustárpiaca; az egyes országokban milyen az egyes szállítók piaci részesedése, és ez hogyan változott az elmúlt három évben?
  • Budapesti telkemre ifjúsági garzont vagy nyugdíjasházat szeretnék építeni. Milyen állami támogatást kaphatok vállalkozóként, milyet a majdani lakásbérlők illetve milyet a kerületi önkormányzat?
  • Szeretném megtudni, hogy lehetséges külföldi megrendelőm fizetőképes-e; volt-e az előző öt évben késedelmes fizetése?
  • Németországban mely termékek lesznek odaszállítandó gombakonzervem vetélytársai, és miért?
  • Gyorsan növekvő fiatal sütőipari vállalkozás szeretné jobban megismerni környezetét, figyeltetni az iparág sajtóját, konkurens vállalati és ügyvezetői profilokat, illetve pénzügyi elemzések elkészítését kéri.
  • Egy asszony eltörte lábát, mert egy járdán lévő csatornanyílásba lépett. – Kitől követelhet kártérítést, és mekkorát? A munka során választ kell találni arra, hogy miért törött el a csatornafedél? Vagy: precedensek keresése a jogi szakirodalomban.
  • Az óvoda alkalmazottainak múltjában szerepel-e gyerekek ellen elkövetett bűncselekmény, illetve az ott alkalmazott gépkocsivezetőnek tiszta-e a közlekedésrendészeti múltja? – bíztak meg egy tengerentúli infobrókert. (Az Egyesült Államokban a Public Open Records Act és a Freedom of Information Act biztosítja az állampolgárokról, vállalatokról és tulajdoni viszonyokról szóló adatok hozzáférését.
  1. felkutatja az információs igényeket
  2. beszerzi és elemzi a legszélesebb körű (online, offline) információt
  3. a következtetéseket célorientált módon prezentálja, értékesíti
  4. a meglévő területek ismereteit adott esetben ötvözi, kiegészíti új profilokkal, azaz új terméket, szolgáltatást állíthat elő.

Mikor és kinek éri meg alkalmazni?

Felmerülhet a kérdés, hogy miért érheti meg információbrókert megbízni, hiszen sokszor teljesen publikus adatokból bárki össze tud állítani egy információcsomagot. – A kétkedés jogos, de az idő és költségvonzatot is érdemes figyelembe venni: nem mindegy ugyanis, hogy a sohasem elég nagy költségvetésből a magas órabérű kutató vagy menedzser foglalkozik információkereséssel, vagy egy szakember. Ezért nem várható, hogy a jövőben a végfelhasználók tömegesen közvetlenül az információ-szolgáltatóhoz fognak fordulni. Az amerikai információbrókerek egyesületének (AIIP) tagjai körében végzett felmérés tanúsága szerint az ügyfelek a kis és középvállalatoktól a Fortune 500-as vállalatokig terjednek, köztük például biztosítási és befektető cégek, reklám- és PR-cégek, termelők és szolgáltatók. A megrendelők haszna, hogy az áhított információt gyorsabban, ezért olcsóbban kapják meg. Egy 1996-os angol felmérés más szempontból is szegmentálta az információs piacot: az eredmények azt mutatták, hogy a legsikeresebb kisvállalkozások az információszerzés költségeit nem tekintik nagy akadálynak – ellentétben a kevésbé sikeresekkel. Angliában és Skandináviában a megrendelések jelentősebb része (46%-a) a nagyvállalatoktól jön, Európa más részein a kis- és középvállalatoktól (56%), a nagyvállalatok csak 35%-kal képviseltetik magukat – írja Irene Wormell, a magyarul is olvasható Térítéses információszolgáltatás – A siker kulcsa című könyvében.

Információbróker-történet
Mások számára információt térítésért kínáló szolgáltatás már az 1930-as években is működött az Egyesült Államokban, de az információbrókerség mint szakma feltehetően az 1960-as években jelent meg. Ekkor néhány szabadúszó illetve könyvtár felfedezték, hogy a számítógép és a fénymásoló jelentős szerepet játszanak a szervezetek információellátásában. A tudományos, üzleti és szakmai szervezetek számára igény szerint kínált dokumentum-, cikk és adatszolgáltatás lehetőséget kínált azon előrelátók és vállalkozó szelleműek számára, akik az igény megjelenését szolgáltatás nyújtására tudták lefordítani. Az információbrókerek vagy más néven független információszolgáltató szakemberek (independent information professional) száma azóta megnövekedett, szervezeteik is alakultak; AIIP – Association of Independent Information Professionals, EIRENE – European Information Research Network, vagy éppen az idén megalakult MIBE – Magyar Információbrókerek Egyesülete.

A megrendelőkre jellemző, hogy általában nincs önálló kutatási részlegük. Bár vannak információbrókerek is, akik például szakkönyvtárak számára nyújtanak testreszabott szolgáltatásokat, úgymint dokumentum-beszerzés vagy -szolgáltatás, speciális kutatások.

Eszközök

Az információbróker legfőbb eszköze a telefon és az Internet. Ezek által készít interjút, gyűjti az elemzendő információt. Gyakori tevékenysége a sajtófigyelés, sajtószemle, adatbázisok, adattárak lekérdezése. Az interneten is honlapokat, adattárakat látogat, levelezőlistákat figyel és kérdez, fórumokban vesz részt stb. Az általa keresett információ jelentős részben nincs leírva, inkább a fejekben található, vagy még ott sem. Módszere ettől függően irodalomkutatás, interjú vagy “field research”, azaz primér információ előállítása. Az infobróker ezen felül használ offline elektronikus forrásokat (CD-adattárakat), papíralapú kiadványokat, cégbrosúrákat, kézikönyveket, melyek gyakran könyvtárakban találhatók. Munkájához sokszor igénybe veszi a megrendelő által biztosított információs forrásokat is.

Egy német információbróker írja: “Szerintem túl kell lépnünk a kapus vagy a szűrő szerepén. Az ügyfelek aktív információforrásaivá kell válnunk. Feladatunk, hogy ügyfeleink általunk gyorsabban tudjanak üzleti döntéseket hozni. Ezért ügyfeleink kimondott igényei mögé kell látnunk, s arra kell figyelnünk, hogyan szolgálhatjuk őket a legjobban. Ez néha azt is jelenti, hogy nemet mondunk, és jobb megoldást javaslunk. Mégegyszer mondom: ügyfeleink aktív forrásává kell válnunk.” (Forrás: Rugge—Glossbrenner: The information broker’s handbook)


Viszonya a szervezethez

Az információbróker “természetes előfordulási helyét” tekintve önálló vállalkozó, aki folyamatos és alkalmi megbízásokból él. Lehetnek azonban belső vállalkozók is, akik egy nagyobb szervezetbe integráltan működnek, de önálló profitcentrum (költségközpont) keretén belül.

Az információbróker tevékenységei

Az információbróker legjellemzőbb tevékenysége: megrendelésre információs csomagok összeállítása és értékesítése. A megrendelőjének ezzel számtalan célja lehet, például egy szervezet / ágazat jelen állapotának meghatározása, a stratégia előkészítése, az ügyfélkör igényeinek kutatása, a beszerzés megkönnyítése például a potenciális beszállítók felkutatásával vagy értékelésével, a K+F támogatása szakinformációval. E keresés eredményéből összefoglalót, szemlét készít elektronikus formátumban. Például egy HR-politikáját megújítani szándékozó állami képviselet más hasonló szervezetek sikeres HR-gyakorlatáról kért szemlét. Nagyobb megbízás esetén adatbázis-készítés is felmerülhet. Egy hazai Volán-társaság az elmúlt tíz évben róla megjelent sajtóanyagokat rendelte meg adatbázisban, elektronizált újságkivágatokkal, CD-n.

Nem ritka, hogy az információbróker tudásmenedzsment (KM – Knowledge Management) projektben kap helyet. E tevékenység célja a valós vagy virtuális szervezet tudásvagyonának optimalizálása. Megbízás esetén stratégiát dolgoz ki az adott szervezet tudásmenedzselési stratégiájának (kodifikációs vagy perszonalizációs) megfelelően. A munkába beletartozik a tudástérkép készítése, szervezeti és vezetési fejlesztések kimunkálása, adott esetben szervezeti portál (intranet) munkáinak koordinálása, karbantartása. A tanácsadáson túl a képzésben is részt szokott venni.

A céginformáció-kutatás célja a saját, megrendelői, partner- ill. versenytárs-adatok felkutatása, amely gyakorlatilag sajtó- és más adattárakra, adatbázisokra épül. Leggyakrabban likviditási, teljesítmény-, termék- / szolgáltatási, hirdetési adatok beszerzését célozza. A tevékenység során felmerülhet az adatok tárolása, karbantartása és szabályozott közzététele is. E munka szegmense a versenytársfigyelés (CI – Corporate Intelligence), amely a legmagasabb szintű szervezeti döntések előkészítését szolgálja. Itt már nem az általános piacfigyelés a szempont, hanem a konkurens kritikus tevékenységeinek – pl. fejlesztési irányok, technológia, árképzés, logisztika stb. jellemzőinek azonosítása. Fontos megjegyezni, hogy e tevékenység is szigorúan a legálisan hozzáférhető információkat veszi számba; azokat gyűjtögeti és elemzi. Ám ezt nem kell leértékelni; ettől függetlenül fontos információkkal szolgálhat a megrendelőnek. Módszereik sora a CI-audittal kezdődik, amely során feltérképezik, mit is tudnak jelenleg a versenytársról, és mik a jelentkező igények.

Egy cég tűzzel-vassal védte készülő beruházásának tervét, teljes titoktartást követelve munkatársaitól. Ugyanakkor saját nevében hirdetést adott fel, hogy a főváros közelében épülő létesítményébe dolgozókat keres. A szakértő néhány telefon után kiderítette, hogy a cég hol vásárolt ingatlant. Átnézte a helyi sajtót, és talált egy cikket arról, hogy az ingatlan miként került a vállalkozás birtokába. Az eladóval történt beszélgetés után már ismertté vált a nyitás időpontja is, így a hírszerző legális módszerekkel ismerte meg a féltve őrzött üzleti titkot.
(Forrás: Harmados György: Cégfürkészek, HVG, 1998. dec. 19.)

Ezt követi a CI-adatok gyűjtése, benne a saját eladások figyelése, a sajtóanyagoknak, a versenytárs szóróanyagainak elemzése, a konkurens termékeinek, szolgáltatásainak vagy éppen kiállításon való megjelenésének figyelése, állami források és üzleti adatbázisok lekérdezése, interjú a versenytárs termékeinek eladóival és vevőivel, helyi megfigyelés, piaci mozgások figyelése, defenzív CI, versenytárs-benchmarking, vagy éppen a termék-visszatervezés. Az összegyűlt adatok természetesen összegzendők, és az esetleges dezinformációk azonosítására vagy az anomáliák helyes magyarázatára is figyelmet kell fordítani.

Az általánosabb feladatokat a szervezetek önálló információbrókerekkel is megoldhatják, de az “érzékenyebb” ügyeket inkább belső szakembereknek adják. A szervezeti CI-egység feladata: nyers adatok gyűjtése, értékelése és elemzése, a CI előkészítése, bemutatása és terjesztése.

A témafigyelés (current awareness) nem jelent újdonságot a hagyományos könyvtári szolgáltatásokhoz képest. Szemléletbeli különbség azonban, hogy az infobróker konkrétan meghatározott igényből vezeti le a figyelés paramétereit, amely a megrendelő információmenedzsmentjét támogatja. Az IM (issues management)-tevékenység és projektek célja a megadott “ügy” figyelése, kutatása, az érdekcsoportok informálása, érdekharmonizáció “hadviselés”, stratégiai nyilvánosság-politikai terv megvalósítása. Ezt az információbróker optimális esetben a szervezet PR-esével együttműködve, mintegy alvállalkozóként végezheti.

Van-e összefüggés a táplálkozás és a kisgyermekek daganatos megbetegedései között? Hat-e a szociális környezet a rák kialakulására? – tették fel a kérdést miskolci informatikusok és orvosok (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány és a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ). Projektjük hosszú távon alkalmazva jelentős költségmegtakarítást eredményezhet az egészségügyben.
(Forrás: Figyelő Expressz 2001. május 11.)

A napjainkban egyre gyakrabban emlegetett adatbányászat (datamining) nem egyféle módszert, hanem egész eszköztárat takar. A statisztikai módszerek sorában megtalálható a diagnózis felállítása, a modellezés, szegmentáció, döntés-előkészítés, osztályozás, előrejelzés. A módszerek a könyvtárost a bibliometria eszköztárára vagy az alapjaiban arra épülő, manapság egyre fontosabbá váló infometriára emlékezteti. Az adatbányászat célja üzleti trendek, modellek és kapcsolatok feltárása adatbázisokból, melyeket legtöbbször a megbízó bocsát az információbróker rendelkezésére. Az adatbányászati projektek célja nemritkán a szervezet CRM-rendszerének (Customer Relationship Management) kiépítése.

Megbízás lehet például vonalkód-adatok elemzése direct mail projekt céljából. Vagy: új szegmens demográfiájának illetve lehetséges jövedelmezőségének meghatározása; vállalat kritikus üzleti fókuszának meghatározása, a legelőnyösebb cross-selling lehetőségek megtalálása érdekében.

A piac nagy, és növekszik. Nemegy információbróker foglalkozik oktatással, például hatékony Internetes keresés vagy térítéses adatbázisok keresési, stratégiai ismereteinek átadásával. További oktatási lehetőség a szakinformációs források megismerése, a keresés eredményének elemzése, vagy azok prezentálása.

Az ügyfeleknek sokszor a forrásdokumentum megszerzése a fontos, azért az infobróker vállalja a dokumentumszolgáltatást is. Ezalatt érthetünk cikket vagy jelentést, újságcikk-fénymásolatokat, szabványokat, piackutatási eredményeket, éves jelentéseket, de lehet vevőtájékoztató anyag, konferencia-előadások szövege, egyesületi kiadvány, vagy éppen szakkiállítások listája.

Kiből lesz az infobróker?
Az 1970-es években [az Egyesült Államokban] az információbrókerek általában könyvtári diplomával rendelkeztek. Manapság tudományos fokozattal rendelkező jogi, üzleti, orvostudományi és más szakemberek is bekerültek az információbrókerek sorába. Az utóbbiak a tanulmányaik során szerzett tudást ötvözték vállalkozási tapasztalataikkal, és nemritkán megrendelőként hozzák korábbi munkaadójukat. Ezek a szakemberek – a könyvtárosi diplomával rendelkezőkkel együtt – általánosabb és szakmai részletekbe menő kérdéseket és megbízásokat egyaránt el tudnak vállalni. Tapasztalati és intellektuális körükön kívülre eső projektek esetén más információbrókerek tanácsaira vagy alvállalkozói együttműködésére számíthatnak.
A nyugati könyvtárosképző felsőoktatási intézményekben a leendő könyvtárosok és az infobrókerek egymás mellett ülnek a padban. Idehaza üzleti infobróker-képzéssel a Benedict School foglalkozik. Az állami képzésben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola indít kétéves képzést elektronikus információmenedzsment címmel. A szegedi és debreceni könyvtárosképzésben is megtalálható az információbrókerség számos eleme.

Az információbróker munkájának jellegéből következik a jogszabályok ismerete és azok betartása. Ide tartozik a szerzői, személyiségi jog, az ipari titkok védelme, és az etikai megfontolások. Eladható például egy vállalat számára összeállított információs csomag a megrendelő versenytársának?

Az információbrókerség fiatal, gyorsan növekvő szakma Magyarországon. Emögött az áll, hogy a vállalkozások gyorsan szeretnének jó minőségű, feldolgozott adatokhoz, információhoz, tudáshoz jutni. A globalizációval az információs környezet is egyre összetettebb lesz; aki tehát információbrókerségre adja fejét s gyakorlatot szerez benne, változatos, újabb és újabb kihívásokkal teli munka várja.

Hozzászólás