Line törvényei: A könyvtár lényege, hogy információforrásokat menedzsel emberek számára.
Line’s five laws of librarianship : …and all embracing law. / Maurice Line. In: Library Association Record 98 (1996) 3

A könyvtárosok közötti ismeretmegosztás újabb technikái – Előadásvázlat

Az előadás elhangzott Miskolcon (1999. okt. 29.)

Az információs és könyvtári szolgáltatás missziója:
célcsoportunk információs igényeinek hatékony kielégítése
(hatékonyság: a ráfordítás és az eredmények hányadosa)

1. Ismeretmegosztás

A szolgáltatás sikerességében…
nem számít: a szolgáltatás kora, fizikai méretek
ami számít: tudásfelhasználás hatékonysága (vö.: a piaci elvárások)

Kritikus sikertényező:
a szolgáltatás (termék) hasznos információhányada
(80% tudásár, 20% nyersanyagár)

Értelmiségi ember:

  • tud
  • tudni akar
  • tudását át akarja adni

Kommunikáció az ismeretmegosztás érdekében
Az ember nem tud nem kommunikálni – ha már kommunikál, tegye jól
A folyamatosan és tudatosan fejlesztett kommunikáció a hatékony

Az ismeretmegosztás célja:
A legfőbb erőforrás fenntartása és fejlesztése
– a szolgáltatás hatékonysága érdekében(!)

2. Az ismeretmegosztás eszközei

Belső, formális eszközök

  • Heti értekezlet (provokálva: mi az, amit az elmúlt héten kitaláltak, és kinek mondták el?)
  • Hírlevél
  • Új belépők fogadása
  • Munkatársak belső (és külső) rotálása
  • Mentorálás
  • Shadowing

Elektronikus eszközök:

  • Kliens—szerver architektúra (az ügyviteli dokumentumokat és a munkatársak munkával kapcsolatos információit a szerveren tárolják)
  • Belső hírlevél (naptár, programterv, emlékeztető stb.)
  • Belső portál
  • Belső fórum (pl. misszió megalkotására)
  • Belső levelezőlista (pl.: OSZK)
  • Belső, informális eszközök
  • Informális csatornák támogatása (büfé, közös helyiségek, kirándulások stb.)
  • Mátrix-szervezet, projektcsoportok
  • Minőségbiztosítási rendszer (ISO 9000)
  • Elektronikus levelezés

Külső ismeret-megosztási eszközök

  • Formális oktatás (még döntően nem interaktív)
  • Konferenciák, szemináriumok
  • Interaktív honlap hasznos információkkal
  • Levelezőlista (Katalist, MEK-list stb.)
  • “Átjárás” a külső és belső ismeretmegosztás között
  • Beszámolási lehetőség / kötelezettség a többi munkatárs számára
  • Ágazati / területi együttműködés
  • Extranet

3. Új irányzatok

  • Információalapú tanuló szervezet
  • A menedzser mint pedagógus
  • Knowledge management – KM (a munkatársak tudásának menedzselése)

4. Lépések

  • A tudásszerzési szokások kutatása
  • Folyamatok, és nem különálló egységek támogatása
  • Motiváció az ismeretmegosztásra
  • Participáció, meghatalmazás

5. Veszélyek

  • Disszonancia a verbális és nonverbális kommunikáció, illetve a tárgyi szint és viszonyszint közötti
  • Nincs motiválás az ismeretmegosztásra
  • A hangsúly a technológiára és nem a munkatársak informálódási szokásaira helyeződik.

Példák:

“Ha azt szeretnénk, hogy az emberek maguktól megosszák egymással ismereteiket, mindenekelőtt meg kell jutalmaznunk őket ezért”. Csupán ennek segítségével lehetséges, hogy a tudás megosztása viszonylag egyszerűen a szokásos munkamenet részévé váljék. (Kaisa Kautto-Koivula, a finn Nokia Telecommunications egyik magas beosztású vezetője)

Az Ernst and Young vezetési tanácsadó cég tudásmegosztási tevékenységében az egyes tanácsadók javadalmazása részben a tudás megosztásán alapul. Hasonló rendszert alkalmaz a Lotus Development nevű számítástechnikai és kommunikációs cég is, ahol az ügyfélszolgálati munkatársak teljesítményének értékelésekor 25%-ban az ismeretek megosztását veszik alapul. E programok végső célja természetesen az, hogy a tudásmegosztás egyszerűen beépüljön a cég mindennapi életébe.

Nagyon fontos, hogy a fejlesztést elősegítő műveleti és technológiai struktúrák azonnal a helyükre kerüljenek. Ez alatt az ismeretek rögzítésére szolgáló eljárások végrehajtását, az ismeretek rendszerezését és strukturálását, elosztását és megosztását, alkalmazását és hasznosítását kell érteni.

Az eljárások alkalmazásának módját leginkább működés közben lehet elmagyarázni. A Texas Instruments például híres arról, hogy megosztja a szakszerű munkavégzéssel kapcsolatos ismereteit – a szervezeten belül és a hasonló cégekkel egyaránt -, s “ismeretmegosztó üléseken” terjeszti az ismereteket, vagy pedig úgy, hogy dolgozóit áthelyezi a cég más részlegeibe.

A Genentech orvosi és biotechnológiai cég azzal vonzza magához a kimagasló tehetségeket, hogy tudósai számára lehetővé teszi megfigyeléseik azonnali közzétételét a fontosabb szakfolyóiratokban. Régebben a kétéves várakozási idő lehetetlenné tette a tudósok számára, hogy elsőként rukkoljanak ki eredményeikkel, pedig ez rendkívül fontos szakmai karrierjük szempontjából. Az új szabályok bevezetése óta a Genentech a negyedik helyre küzdötte fel magát a molekuláris biológia és a genetika területén működő kutatóintézetek között.

Hozzászólás