Egyetlen hét sem múlhat el úgy, hogy a Virgin szóvivője ne jelentene be valamilyen újdonságot.
Kiváló vezetők : rövidítve. In: Korszerű Vezetés 29 (1997) 3 p. 48-56.

Szakember-hallgatók véleménye az informatikus könyvtáros képzésről

Könyvtári Figyelő 45 (1999) 1 p. 46-59

Part time students on the training of librarian information specialists
— The study contains the results of two surveys and their analysis. Several groups have graduated from the five-term, part-time further training course in librarianship and information science held by the Department of Librarianship and Computer Graphics, Mathematical Institute, Faculty of Sciences, Lajos Kossuth University, Debrecen. Students were interviewed first during their first year, then at the end of their studies. Students were satisfied with the course altogether, however, they felt there were possibilities still unused. The main motivation of students to participate in the course, was the development of their professional knowledge, and the achievement of a higher status on the payroll. So far as subjects are concerned, those related to information science and technology (lnternet, information systems, database management, system organisation and development, programming, mathematics) were found more interesting that traditional ones (librarianship, bibliographic description, communication theory). Students would expect more practical training and less of a historical approach. Students did not mind paying high tuition fees, but poor organisation did bother them (e.g.: poor administration, slow flow of information, uneven level of lecturers). Since the analysis aimed at examining the teaching process as a marketed service, opinions help organisers to rethink the training from the point of view of efficacy.

A tanulmány két felmérés eredményét és a szerző által levont következtetéseket közli. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának Matematikai Intézetében a Könyvtártudományi és Komputergrafikai Tanszék által szervezett, az Országos Széchényi Könyvtár—Könyvtártudományi és Módszertani Központ által támogatott öt féléves informatikus könyvtáros levelező továbbképzésből már több évfolyam került ki.

A jelen felmérés az 1997. januárjában diplomázott (főiskolai könyvtáros diplomával már korábban rendelkező) hallgatók véleményét kérdezte két alkalommal. Első ízben a képzés közben (1995. március), két elvégzett szemesztert követően, majd a diploma átvétele után egy—másfél évvel (1998. április). Az első felmérés célja az volt, hogy a képzésért felelős személyeknek, pl. a tanszékvezetőnek, rektornak átadott felmérési eredmények még a hallgatók ’ottléte idejében’ segítsenek a képzés alakításában. A hallgatók részéről az is szempont volt, hogy a véleményük által már az ő ottlétükkor is változhasson a képzés milyensége. Gyakorlati haszna ennek az volt, hogy az internet – ha nem is ’rendes’ tantárgyként, de speciálkollégium keretében választható lett.

Az első felmérést eljuttattam az érintett felelősöknek, akik – rektor, tanszékvezető és néhány oktató – köszönettel fogadták a lejegyzett véleményeket.

Az első felméréssel kapcsolatban jogosan vetődött fel, hogy a mintasokaság túl kicsi, illetve hogy aki még a képzési folyamatban benne van, nem tud véleményt mondani az egész kurzusról. Nos, a második ellenvetés mostanra okafogyottá vált, az első ügyében pedig azt remélem, hogy születik még hasonló hazai felmérés – ugyanis tőlünk Nyugatabbra, illetve a hazai vállalkozási alapon működő képzési formákban ilyen felméréseket rendszeresen végeznek maguk a szolgáltatók – saját jól felfogott érdekükben.

E sorok írója – a felmérések készítője – válaszadóként is jelen van ebben a beszámolóban. Mindazonáltal a képzésről alkotott egyéni és csoportvéleményt igyekeztem nem egybemosni.

A felmérés adatai

Az első felmérésben 12 hallgatóból 10 válaszolt, a második alkalommal 12-ből 8. Ez 83 illetve 66%-ot jelent, ami önmagában nem rossz arány. A hallgatók kétoldalas kérdőívet töltöttek ki mindkét alkalommal (ld. a mellékletet), amelyet név nélkül adtak le. A válaszadók többsége 30 és 45 év körüli, és főiskolai tanárképzős képesítéssel rendelkezik. A csoport munkahely és munkakör szempontjából egyaránt változatos: iskolai, felsőoktatási, tudományos szakkönyvtár képviselői; feldolgozó, tájékoztató, egyszemélyes könyvtárt vezető és szakkönyvtár-vezető egyaránt van köztük.

A kérdőív három részre tagolódott.

  • Válaszadás képzéssel kapcsolatos kilenc kérdésre a következő értékelésekkel: 6 – teljes egészében, 5—többnyire igen, 4 – inkább igen, 3 – inkább nem, 2 – többnyire nem, 1 – egyáltalán nem. Minden kérdésre bővebb kifejtést is lehetett adni.
  • Tantárgyak értékelése: ’Mennyire tartja fontosnak szakmai továbbjutása szempontjából?’ 1-től 6-ig lehetett osztályozni az 1. pontban leírtak szerint. A második felméréskor a válaszadók kommentárt is fűzhettek a tantárgyak kérdésköréhez.
  • Végül két kérdésre adtak még választ: ha most kezdenének, mit tanulnának szívesen, illetve hogy milyen változtatásokat javasolnak a képzésben. E két kérdés csak a második alkalommal volt benne a kérdőívben. Az első felmérésben pedig azt a kérdést kapták, hogy mi a motivációjuk a képzésben való részvételben.

A gyakorló szakemberek – hallgatók – véleménye a képzésről

Először tekintsük át, hogy a gyakorló könyvtárosokból álló hallgatók mit mondtak a képzésről. (A kérdések melletti bal oszlop az első, 1996-os felmérés megjegyzéseit tartalmazza, a vastagabb, jobb oszlop pedig az 1998-asokat.) A későbbi felmérőlap jobban motiválta a kitöltőket válaszaik kifejtésében, ezért ekkor több válasz született. A két felmérés eredménye közötti átlagok változását nyilak formájában jelezzük: az egy nyíl 3 tizednél kisebb változást jelez, a három nyíl egy egész számnyi eltérést jelez. A szórás négyzetében a válaszként kapott szélső értékeket olvashatjuk.

1. Megérte-e a részvétel a képzésben?

válto-
zás
kép-
zés közben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
ì ì 4,41-6 4,84-6 – Szerve-zetlen. – Ha könyvtáros maradok, ezzel a végzettséggel könnyebb elhelyezkednem.
– Egyetemi diploma presztízse (sajnos!), magasabb besorolás, néhány használható ismeret.
– Jó ’szakmai találkozók’ voltak a konzultációk.
– Besorolás, béremelés, szakmai előrelépés lehetősége.
– 1. Egyetemi végzettség. 2. Magasabb fizetés, 3. Szakmai többlet.
– A számítástechnika terén több ismeretre tettem szert, magasabb bérkategóriába kerültem.
– Igen. Rendezetlen, szakfolyóiratokból szerzett ismereteimet megalapozta, rendszerbe szervezte.

 

2. Mennyire volt kielégítő a képzés megszervezése?

válto-
zás
képzés közben kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
ì ì ì 2,21-4 3,83-5 – A rossz szervezés a kurzus hitelét veszélyezteti. – Az órabeosztást, a konzultációk időpontját nem közölték mindig időben. Az egyes informatikai tárgyakat, pl. matematikai informatika alapjai nem egy tömbben 2 nap alatt, hanem több alkalommal kellene leadni, hogy könnyebben felfoghassuk.
– Ahhoz képest, hogy a mi pénzünkből tartották fenn a képzést, lehetett volna jobb a tájékoztatás – ez is az informatika része!
– Az első év nehézségei miatt inkább nem.
– Amit magunknak nem szerveztünk meg, az többnyire nem jött létre. A teremproblémák és a tanulmányi osztály szervezetlen hozzáállása gondot okozott.
– Hátrányos volt, hogy az első évben két helyszínen (OSZK, KLTE) folyt a képzés, később előnyös volt, hogy egyszerre több napot töltöttünk a KLTE-n.
– Visszaemlékezve inkább csak a jó dolgok jutnak az eszembe.
– Korai volt az augusztusi kezdés, sok volt a fűtetlen és eldugott terem, nem talált indexek és egyéb kisebb adminisztratív hibák, kérésre (egy nappal előbb) kiküldött tájékoztatók a konzultációkról.
– Jó társaság, korábban szerzett ismeretek rendszerezése, új ismeretek szerzése (ez kevésbé)

 

3. Mennyire volt megfelelő az oktatói gárda oktatás-módszertani szempontból

válto-
zás
kép-
zés közben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
 î î 5,43-6 8,42-6 – Sok a felesleges tanulnivaló. A várható haszonhoz képest gyakran sokat kell tanulni. – Általában nem tudták megbecsülni a hallgatók szakmai igényét, így a képzés 2/3-a nem volt releváns számukra.
– Juhász Pici – 6, Boda – 6-5
– A rendelkezésre álló minimális idő alatt igyekeztek a legteljesebb képet adni.
– Változó. Néhány kitűnő szakember mellett sok szürke oktató és néhány olyan, aki egészen rossz előadó és szakmailag is gyenge.
– Végülis mindannyian igyekeztek a maguk módján, nekem nincs különösebb kifogásom.
– Változó színvonalú a könyvtári tárgyak oldaláról, kiegyenlítettebben magasabb színvonalú az informatikai tárgyaknál.
– Szélsőséges (a kiválótól az alkalmatlanságig mindenre volt példa), de általában megfelelt.

 

4. A szervezett ismeretek mennyiben szolgálják szakmai céljait?

válto-
zás
kép-
zés közben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
 î î 4,71, 6 4,13, 5 – A nagyarányú számítógépes kurzus miatt, ami a főiskolai könyvtáros-képzésből hiányzott. – Sok nagyon hasznos és ’hiánycikknek számító’ ismeretet lehetett volna átadni a leadott anyag helyett / mellett.
– A könyvtári tájékoztatást szívesebben tanultam volna elmélyültebben. A számítástechnikai vonal tetszett. A gyakorlatot hiányolom.
– A számítógépes ismeretek nélkül a feldolgozói munka átszervezésében (új adatbázis-kezelő stb.) nem tudnék tevékenyen részt venni.
– A munkahelyemen a rossz hatásfokkal működő iskolai könyvtár gépesítése a feladatom, tehát igen.
– Ugyanúgy végzem munkámat, mint azelőtt.
– Közvetve teljesen, mert a nem mindennap alkalmazott tudásanyag elsajátítása is hasznos volt szakmai tájékozottságom emelése szempontjából.
– Az utóbbi időben főleg az informatikai vonatkozás dominál munkámban, de az egyéb korábbi ismeret sem felesleges számomra.

 

5. A képzés mennyiben szolgálta munkaadója érdekeit?

válto-
zás
kép-
zés közben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
 î î 4,02-5 3,51-6 – Nem kérdeztem, de a jelenlegi helyzethez, fejlődéshez felhasználhatja. – Személyes ellentétek miatt munkámban szinte egyáltalán nem tudom hasznosítani az egyetemen szerzett új ismereteimet.
– Többet kell a munkámért fizetni, de igazából nem ezek az ismeretek által jut előbbre a könyvtár.
– A munkáltatót kellene erről kérdezni.
– Többet kell ugyan fizetnie munkámért, de magasabb színvonalú szolgáltatást kap.
– 1. Egyetemi végzettségű munkatársra volt szüksége, 2. Szándékai szerint a könyvtári a könyvtári munkafolyamatok számítógépesítésére van szükség.
– Csak a kategória miatt iskoláztak be. Elő volt írva az egyetemi végzettség.
– A munkaadóm is célzottan azokat az ismereteket kérte számon, és alkalmaztatta velem, melyeket a tantárgyak értékelésénél hatosra értékeltem.
– Azt mondják, teljes egészében.

 

6. A felkínált tantárgyak mennyire egyeznek meg szakmai érdeklődési körével?

válto-
zás
kép-
zés közben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
 i 4,02-6 4,22-5  – – Elsősorban az informatikai tárgyak; de a könyvtári tárgyak közül az osztályozás keretében tanult tezauruszkészítéssel csak érintőlegesen foglalkoztunk a főiskolán.
– A könyvtáros tárgyak nem, az informatikaiak valamelyest, a menedzsment- és kommunikációs ismeretek leadott mennyiségét pedig túl kevésnek tartom.
– Számítástechnikai, informatikai ismeretekre ’volt’ szükségem. Egyes tanároknál szerencsére jó volt! (Juhász, Boda).
– A hagyományos könyvtári tárgyak oktatását megpróbálták a szükséges szintre szorítani. A ’speckoll’-választás idejére kialakult az egyensúly.
– Elsősorban azok, melyek az informatikai eszközök használatával foglalkoznak.
* Részben igen, részben nem.

 

7. A felkínált ismeretek mennyiben adtak újat a főiskolában kapotthoz képest?

válto-
zás
kép-
zés közben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
 î î 4,74-6 4,33-5 5 – A könyvtáros tárgyakból azt frissíti fel, amit évek során – mivel nem használtunk – elfelejtettünk. Az informatikai ismeretek teljesen újak.
– Mivel koromnál fogva a régi címleírást tanultam stb.
– Sokkal több menedzsmentre lenne szükség.
– Az informatikaiak igen, a többi alig.
– Tájékoztatás témakörben a főiskola talán erősebb volt!
– Az informatikai tárgyak teljes egészében, a könyvtári tárgyak többnyire nem.
– Elsősorban a számítógépes ismeretek és a menedzsment. (Néhány tárgy, pl. dokleírás, könyvtártörténet, könyvtártan már a főiskolán is tárgyunk volt.)
– Az informatikai része újakat adott, a tisztán könyvtári rész nem sokat.
– A könyvtári tárgyak esetén a dokumentum-leírás volt új (még a régi szabványt tanultam), informatikai oktatás pedig egyáltalán nem volt, tehát mindenben újat adott.
– Mivel 20 éve végeztem a főiskolát, zömmel újat adott az egyetem, kivéve: osztályozás, könyvtártan, könyvtártörténet.

 

 

8. Mennyiben hasznosíthatók a képzés során felkínált ismeretek?

változás kép-
zés köz-ben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
 î î 4,84-6 4,33-5  – Az informatikaiak talán. – Napmintnap alkalmazom, de a ’dokleírást’ pl. nem.
– Folyamatos önképzéssel és elmélyedve az adott témában.
– Ugyanúgy dolgozom, mint az egyetem előtt.
– Kevés gyakorlati ismeretet ad (bár az egyetem elsősorban elméletet oktat).

 

9. Mindent összevetve megérte-e a képzés mint szolgáltatás a kifizetett költségeket?

változás kép-
zés köz-ben
kép-
zés után
Kérdések és megjegyzések, kifejtések
átlag, szórás Megjegyzés a képzés közben Megjegyzés a képzés után
î 4,43-6 4,33-6 – A könyvtáros tárgyak ritkításával lehetne spórolni.
– Nincsenek róla információim.
– ’Semmilyen’ 3-4 hetes tanfolyamok (bemondó, szépség, manöken) kerülnek 40.000-50.000-be.
– Semmiképpen, mert nem szolgáltatásképpen működik. Bár a piaci viszonyokat nézve az árért magas szintű képzésben részesülünk.
– A fizetésemelést tekintve a kifizetett költségek csak évek múlva térülnek meg, más területen (pl. az informatikai) pedig ezzel a diplomával nem lehet elhelyezkedni.
– Ennyi pénzért lehetett volna jó külsősöket is megbízni, más képző(intézmények)kel együttműködni.
– Nem annyira az ismertetett anyag visszaadására, mint végzendő munkára, s abban a megfelelő konzultációra tenném a hangsúlyt. Azért nem volt annyira drága, de a fizetésemhez viszonyítva egy kicsit sok volt!
– A képzés megérte, de a költségek nem álltak arányban a szerzett ismeretekkel.
– Megérte, mivel nekem a munkaadóm fizette.
– Teljesen haszonelvűen nézve a képzést, ha az egyes tárgyakat külön tanfolyamok keretében végeztem volna el, többe került volna, és az egymásra épülés, az ismeretek rendszerbe szervezése nem lett volna biztosított.
– Megtérül az új besorolás által.

A szórás mutatja, hogy az adott kérdésre milyen válaszok jelentették a szélső értékeket. A válaszadók magyarázatot is fűzhettek az egyes kérdésekhez. Az első felméréshez képest nagyobb késztetést kaptak a kitöltők a kifejtésre, ezért a megjegyzések közötti számbeli aránytalanság. Az alapsokaság és a válaszadók viszonylag kis száma nem teszi lehetővé merészebb vagy részletekbe menő következtetések levonását. Ennek ellenére megállapítható, hogy a hallgatók nincsenek sem elragadtatva, sem elkeseredve a képzéstől.

Képzés egésze

A kurzus egészével a válaszadók többnyire meg vannak elégedve. A válaszok megoszlanak a képzés költséghatékonyságának megítélésében. Ha a képzésben rejlő lehetőséget tekintik, akkor még sokat lehet fejlődni. Ha más, egyéb posztgraduális képzéssel hasonlítják, akkor kitűnnek a kurzus erősségei.

Szervezés

A képzés megszervezésével a válaszadók nincsenek megelégedve. Ezek az oktatást csak közvetetten érintő tapasztalatok nagyban meghatározhatják a képzésről kialakított képet. Lássunk egy táblázatot, amelyben a szervezés lehetőségei és hiányosságai találhatók meg – általánosságban.

Szerződéskötés (benne az oktatási szolgáltatás részletei és a hallgató fizetési kötelessége) Nincs szerződéskötés
Reklám és más PR-anyagok a képzés ismertetésére (mappa, prospektus, honlap stb.) Esetlegesen hozzáférhető adatok
Megfelelő információk csomagja időben (mappa, órarend) Nehezen csordogáló információ
Értesítés faxon, telefonon Értesítés levélben
A képző fél által megbízott csoportfelelős adminisztrátor Névleges felelős
Jó minőségű tájékoztató anyagok Igénytelen tájékoztatóanyagok
Hallgató elégedettségére törekszik, ügyfélként kezelik Látszólag öncélú
Kevésbé vizsgára orientált képzés, cél a gondolkodásmód alakítása Erősen vizsgára orientált
Magas tudású, válogatott előadók Esetlegesen válogatott előadók
Magas tandíj Alacsonyabb tandíj
A hallgatókat főleg a tudásszerzés haszna motiválja A hallgatót leginkább a diploma megszerzése motiválja
’Ajánlott’ irodalom ’Kötelező’ irodalom
Gyakorlatra irányuló képzés Elméletre irányuló képzés
Korszerű oktatástechnikai berendezések használata Egyhangúbb, kevésbé látványos előadások
Igény szerint ingyen fénymásolt oktatási segédletek A hallgató a saját jegyzetekre utalt, előadások alatt a figyelem jelentős része a jegyzetelésre megy el
Segítség a szakirodalom beszerzésében (könyvügynök által) Szaladgálás könyvesboltok és könyvtárak között
A hallgatók és végzett hallgatók és oktatók számára szervezett klub az informális tapasztalatszerzést segítendő Esetleges és csak a hallgató rámenősségén múló kapcsolatok szerveződése
A gyakorlati képességek fejlesztésére a képzésbe beépített intenzív tréningek szervezése Szinte kizárólag elméleti ismeretek, a gyakorlatnak csupán illusztrációs szerep
Az oktatók rendszeres minősíttetése a hallgatók által az oktatókiválasztási folyamat részeként Viszonylagos esetlegesség a visszajelzésben és az oktatók oktatási képességét tekintve

A táblázat két oszlopa viszonylag éles különbséget tesz a profitérdekelt és a hagyományosan állami ’jellegű’ képzés között. A tárgyalt egyetemi posztgraduális képzés tandíjköteles ugyan, de magán viseli az ’ingyenes’ oktatás bélyegeit. Nem állítható, hogy a hallgatók által minősített képzés jellemzőit tételesen mutatja a második oszlop, de kétségtelenül sok az egyezés – legalábbis e sorok írója szerint. A táblázat első oszlopát tekintve a képzés szervezői lehetséges irányt láthatnak a fejlődés tekintetében.

Az oktatás

Az oktatók módszertani hozzáállásának szempontjából vegyes tapasztalatokat szereztek a válaszadók, a tanári felkészültség tehát még fokozható. Ugyanakkor van olyan előadó is, akire bizonnyal szívesen emlékeznek vissza évekkel ezután is. Az oktatók kommunikációs képessége az oktatásban kritikus sikertényező. A szemléletes példák, a jó ábrák és vázlatok, az élvezetes előadásmód és a mondatok között megcsillanó komoly tapasztalatok éppenúgy meghatározták a képzés eredményességét, mint a nyelvhelyesség szempontjából is kifogásolható, értelemet megzavaró mondatformálás, a szakzsargon túlzott használata, vagy éppen a pongyola fogalmazás.

Elégedettség és elégedetlenség – csoportszegmentálás

Az informatikai ismeretek gyakorolnak nagyobb hatást a hallgatókra, a régebben végzettek ugyanakkor a dokumentum-leírás új szabványainak megtanulását is előnynek tartják. Munkaadóik egy része viszonylag kevés tudatossággal iskolázta be / engedte el, a főbb motívum inkább csak formalitás. Más munkaadók valószínűleg megtalálták számításaikat. A hallgatók szívesen elhagyták volna a főiskolán már tanultakat az informatikai ismeretek javára. A gyakorlati ismeretekre nagyobb hangsúlyt helyeztek volna.

Korcsoportok szerint is megoszlanak a válaszok. Azok a hallgatók, akik az újabb szabványokat nem tanulták, most volt alkalmuk a pótlásra. A nem túl régen végzettek ugyanakkor a képzési idő nem elhanyagolható hányadában az egyszer mér megtanult anyagrészeket tanulták újból. Komikusabb a helyzet akkor, amikor a hallgatóknak újra kellett tanulniuk az egyszer már megtanult – és elfelejtett – anyagot. Ugyanis éppen azért felejtették el. mert munkájuk közben nem alkalmazták azokat az ismereteket. Nemegy hallgató esetében fordult elő az, hogy ugyanazok az oktatók ugyanazon a szinten tanították ugyanazt (az egyébként jó) anyagot, amit már korábban a ’főiskolai szinten’ már végighallgattak. Ez egyetemen tehát ugyanazt kapták, csak jóval magasabb tandíjért.

A fentiek miatt a képzést szervezők talán érdemes azon gondolkodniuk, hogy a felzárkóztatás-jellegű anyagrészeket rövid – pl. osztályozás és dokumentumleírás – intenzív tanfolyamok keretében kínálnák, megkímélve ezektől a posztgraduális képzésben résztvevő hallgatókat. Mellesleg ebben a képzésben a másik táborhoz képest csak növekedni fog azoknak a száma, akik az említett ismereteket már nem igénylik.

Az egyes tantárgyak értékelése

A felmérés második szakaszában került sor a tantárgyak osztályozására. A tárgyak táblázati sorrendje a második felmérés szerinti rangsorolást mutatja. Az első felmérés idején a hallgatók több tantárggyal még nem találkoztak, tehát akkori ítéletük ilyen esetekben a tantárgy nevéből adódó várakozást, feltételezést jelentett. Ekkor még a speciálkollégiumok sem voltak meghirdetve, így azok nem is szerepeltek az első felmérésben. A második felmérésben már szereplő speciálkollégiumok mindegyikén a hallgatók nem vehettek részt, ugyanakkor értékelték azokat. Ez a tény torzíthat a tantárgy megítélésén, ugyanakkor a szórások tanulmányozása adhat némi eligazítást.

(Az első felmérés során az egyik válaszadó e pont kérdéseire nem adott választ, másvalaki pedig csak az adatfelvétel idejében csak a már ismert tárgyakat osztályozta.)

tantárgyak
(az informatikai tárgyak vastaggal szedve)
változás képzés közben képzés után
átlag szórás átlag szórás
internet* 5,9 5-6
könyvtári információs rendszerek î  5,6  6-4  5,5  6-4
 multimédia*  5,5  6-4
 informatika gyakorlat  î  5,6  6-5  5,4  6-4
 adatbázis-kezelés  î  5,9  6-5  5,3  6-4
 könyvtárvezetés (menedzsment)  î î  5,5  6-4  4,9  6-1
 rendszerszervezés  î î î  5,9  6-5  4,8  6-1
 rendszerfejlesztés  î  5,4  6-4  4,6  6-1
MS-projekt* 4,5 6-3
Oracle libraries* 4,3 5-4
programozás alapjai î î î 5,5 6-4 4,3 6-2
dokumentum-leírás î î 4,8 6-1 4,1 6-2
programozási nyelvek î î î 5,5 6-4 4,1 6-2
tájékoztatás î î î 4,8 6-4 3,6 6-3
informatikai matematika alapjai  î î î  4,5  6-2  3,4  5-1
 kommunikációelmélet  î î  4,2  6-3  3,4  6-1
 könyvtártan  î î î  4,5  6-3  3,3  4-1
 osztályozás  î î î  4,9  6-4  2,9  4-4
 szövegfeldolgozás  î î î  4,5  6-2  2,9  4-1
könyvtártörténet î  2,9  5-1  2,6  6-1
 gyermekkönyvtári ismeretek*  1,9  4-1
* speciálkollégiumok

Feltűnő, hogy a hallgatók a képzés végeztével mindegyik tárgyat alacsonyabbra értékeltek, mint korábban. Erre talán az lehet a magyarázat, hogy a legyőzött oroszlánt már nem tartja olyan nagyra a vadász, mint megmérettetés előtt. A tantárgyak megítélésében ezért inkább az egymáshoz képest számított hasznosságuk adhat támpontot. A táblázatból kitűnik, hogy az informatikai tárgyaknak és a könyvtárvezetésnek (menedzsment) nagyobb hasznosságot tulajdonítanak a hallgatók, mint a hagyományosoknak, illetve a gyakorlatot hasznosabbnak tartják az elméletnél, és az alapokkal való foglalkozásnál.

1. diagram A tanított tantárgyak hasznossága a gyakorló szakember—hallgatók számára (emlékeztetésképpen: 6 – teljes egészében, 5—többnyire igen, 4 – inkább igen, 3 – inkább nem, 2 – többnyire nem, 1 – egyáltalán nem).
* speciálkollégiumi tárgy

A diagram adataihoz a második felmérés során a válaszadók kommentárt is fűztek:

Megjegyzések az egyes tantárgyakkal kapcsolatban
(csak a második felmérésben)

 

A 6-ra értékelt tárgyak által nyújtott ismereteket [ld. internet, könyvtári információs rendszerek, multimédia, adatbázis-kezelés, könyvtárvezetés (menedzsment), rendszerszervezés, rendszerfejlesztés, dokumentum-leírás, könyvtártörténet] mindennapi munkámban használom. A könyvtártörténetet pedig azért jelöltem meg, mert ebből írt szakdolgozatom, ’Az orvostudományi információs szolgáltatások fejlődése’ módot adott arra, hogy fejlődésben szintetizáljam szakinformációs ismereteimet.

Rendszerfejlesztés, rendszerszervezés oktatása levelező tagozaton felesleges, valamint a programozási tárgyaknál nincs lehetőség a gyakorlásra.

A rendszerfejlesztés, rendszerszervezés tárgyak fontosak lennének mint szakterület, ám e tanított tárgyak nem fedtek le kívánt ismereteket. A hogyan kérdésre kellene választ kapnia a gyakorló könyvtárosnak.
Azokat a tárgyakat, amelyek mellé 2-t, 3-t írtam [ld. dokumentum-leírás, tájékoztatás, osztályozás, könyvtártörténet, gyermekkönyvtári ismeretek], általában már tanultam a főiskolán, illetve a szövegfeldolgozást és a gyermekkönyvtári ismereteket – részben egyáltalán nem tudom hasznosítani, részben évek óta ez a szakmám (dokumentum-leírás). Az informatikai ismereteket a munkámban jelenleg kevésbé tudom hasznosítani, de érdekel a terület.
A történelmet általában el lehetett volna hagyni a tantárgy-bevezetésekből. Lényegesen gyakorlatiasabb szemléltetések, magyarázatok kellettek volna, egymás idejét, energiáját kímélendő. Az oktatókon segítene egy oktatás-módszertani kurzus.

A kommentárok alapján ismét elmondható, hogy az informatikai magasabb, a hagyományos tárgyak pedig alacsonyabb érdeklődést váltottak ki. Felmerül a gyakorlat és az informatikai gyakorlat hiánya. Megjelenik egy történeti jellegű szakdolgozat is. Ez – ha a válaszokból nem is derül ki – gyakori téma volt. E sorok írója szerint azért választ a hallgatók jelentős része ’retrospektív’ témát, mert a jövőre és jelenre vonatkozó ismeretekből a kelleténél kevesebbet kap a képzésben. E mögött meghúzódik a menedzsment aránytalanul kis súlya a képzésben, a friss technikai, technológiai és tudományos eredmények esetleges bemutatása.

Javasolt változtatások és motiváció

A képzés befejezése után végzett felmérés alkalmával a kérdőív harmadik részében a megkérdezettek javaslataikat fejezhették ki a jövőben tanítandó ismeretekkel és a képzés egészével kapcsolatban:

Ha most kezdene, milyen fel nem sorolt szakterületeket / tantárgyakat tanulna szívesen?

Elektronikus kommunikáció, operációs- és hálózatkezelő rendszerek, könyvtári szolgáltatások jogi szabályozása, adatvédelem, adatbiztonság.
Módszertant a korszerű könyvtárhasználati—irodalomkutatási ismeretek oktatásához.
Nincs olyan.
WWW, web-site készítése, Excel táblázatkezelő
Kommunikációs gyakorlat a könyvtárban, információs brókerség

A másik feltett kérdés és válaszai:

Ha most kezdené az egyetemet, a tapasztaltakhoz képest milyen konkrét változtatásokat javasolna a képzéssel kapcsolatban?
Képzés közben Képzés után
  • Speciálkollégiumok, kredit-rendszer és projekt-munka kellene; így jóval nagyobb lehetne a hallgatói motiváció.
  • Gyorsabb, pontosabb tájékoztatás. Átgondoltabb szervezés.
  • A két intézmény [OSZK-KMK és a KLTE] kapcsolata javulhatna, a képzés szervezését átgondolhatnák!
  • A tárgyak összhangban vannak egymással, egymásra épülnek. Egy inf-kvt. szakon az informatikára kell helyezni a hangsúlyt, ugyanakkor a többi tantárgyat is meg kell tanulni és ismerni. Ugyanis ez posztgraduális, és nem részképzés, ahol már csak ez egyik vagy másik területet célom speciálisan, mélységében megismernem. Ez egyetemi képzés, és nem lehet csak azonnali felhasználásra szóló, pillanatnyi munkakörhöz passzoló tárgyakat megismerni.
  • Rendszerezettebb információ a képzésről, összehangoltabb konzultációs időbeosztás, a képzés követelményeinek felállítása.
  • Már a képzés meghirdetésekor tájékoztassanak részletesen arról, hogy az egyes tárgyak milyem témaköröket ölelnek fel. Nagyobb lehessen a választható tárgyak köre, hogy a posztgraduális képzés a specializálódni is lehessen érdeklődés szerint, és a vizsgák is megállapított keretszámban választhatók legyenek.
  • A speciálkollégiumok valóban választható kurzusok legyenek. A kurzussal kapcsolatos tennivalókat ne az utolsó előtti pillanatokban tudjuk meg.
  • A debreceni konzultációk időpontjáról jó lenne időben értesülni.
  • A legnagyobb hiba, hogy a képzés nem áll össze egységes egésszé. Mindenki oktat valamit, amihez ért (vagy úgy gondolja, hogy ért hozzá), de ez nem feltétlen kapcsolódik a többi tárgyhoz, az egész képzéshez. Tanultunk egy kis informatikát, egy kis könyvtári szakmát, de igazi könyvtári informatikát nem (a ’könyvtári inf. rendszerek’ címen leadott ’akármi’ nem volt túl szerencsés). Az államvizsga is ezt tükrözte: külön informatikai és külön könyvtári tételek, a kettő kapcsolódása nélkül.
  • Több gyakorlati ismeretet a számítógépes hálózatokról, működtetésükről, hogy ne legyek kiszolgáltatott e téren sem.
  • Az egyes tárgyak levelező tagozaton történő oktatását megkérdőjelezem, valamint hogy bizonyos tárgyakhoz még ajánlott irodalom sincsen. Ezt nem lehet komolyan venni, ld. kommunikáció-elmélet.
  • 1. Több gyakorlati jellegű foglalkozást. 2. A főiskolán már tanult tárgyak (dokleírás, osztályozás, könyvtártan stb.) elhagyása a főiskolán könyvtár szakot végzett hallgatók számára.
  • Gyakorlatok számának emelése.
  • Szervezettebb képzést, évfolyamdolgozatot (-okat), nem könyvtártörténetből, hanem választhatóan a többi tárgyhoz kapcsolódhatna ez a követelmény! Évenként, félévenként 1-1 dolgozat esetleg. Talán team-munkát is kellene szervezni.
  • Az egyes informatikai tárgyakat alaposabban, mélyebben kellene tanítani, s egy-egy alkalommal kevésbé töményen (pl. informatika alapjai). Könnyítené a tanulást, ha az órán elhangzottakat nyomtatott, sokszorosított formában közreadnák.
  • Gyakorlat! Megvédendő szakdolgozat! Válogatott oktatók, módszertani felkészültségének, kommunikációs képességének növelése. Tananyag elérhetősége az interneten.

A válaszokból kiderül, hogy a képzés újragondolása sok eredményt hozhat. A szervezési nehézségekről hat említés szólt az első felmérés alkalmával. Speciálkollégiumról és választható tantárgyakról három, a gyakorlat és a csapatmunka hiányáról négy illetve kettő említés volt. Új elemként felmerül a kommunikációelmélet oktatásának gyengesége, az oktatók megválogatása, a tananyag jobb és korszerű hozzáférhetősége. Az informatikai tárgyak alaposabb, gyakorlatiasabb oktatása lényegesen emelné a hallgatók elégedettségét. Az is kitűnik, hogy a hallgatók nem várják a képzés ’könnyítését’, inkább a hatékonyabb, professzionális oktatást és szervezést tartanák fontosnak, ide tartozik a team-munka, projekt-módszer. Igen figyelemre méltó az a megállapítás, melye szerint a képzésben nem látszik az egységes szemlélet, azaz a könyvtár és az informatika szerves összekapcsolódása. A szerző tapasztalata szerint informatikai szemléket vagy gyakorlat csak elenyésző esetben volt fellelhető a könyvtári tárgyakban. Az is gyakori volt, hogy az informatikai ismeretek tűntek indokolatlannak könyvtári szempontból.

Külön megjegyzést érdemel az oktatók megválogatása. Ez ténylegesen kritikus sikertényező a képzésben a tananyag minőségét és az oktatás szemléletét tekintve egyaránt. A szerző évekkel ezelőtt egy egyetemi tanszékvezetővel készített interjút, aki kifejtette: érzékeli a könyvtárak változó igényeit a képzés irányában, ugyanakkor a célnak megfelelő oktató szakembereket nem tudná megfizetni. E felmérés tapasztalatai ugyanakkor arra is utalnak, hogy a hallgatók leginkább nem a képzés költségeit nehezményezték, azaz van elvi lehetőség a megfelelő szakemberek bevonására magasabb díjazás vállalásával is. A megoldás tehát a képzés szervezőinek elszántságán múlik.

Az első felmérés kíváncsi volt a hallgatók főbb ösztönzőire is; miért választották a továbbképzést, illetve éppen ezt a szakot.

Miért jelentkezett erre a kurzusra? Mi volt a célja?
(Több válaszesetén számozzon a fontosság sorrendjében!)

* 1. Magasabb fizetési kategória. 2. Szakmai ismeretek
* 1. Informatika, programozás, számítógépes ismeretek bővítése. 2. Egyetemi végzettség megszerzése.
* 1. Informatikai ismeretek. 2. Szakmai továbbképzés. 3. Egyetemi diploma
* 1. Szintentartás az állandóan változó ismeretek körében. 2. Családom eltartása (magasabb fizetési kategória).
* Szükséges, hogy ismereteimet az általános könyvtári szak elvégzése után a könyvtárak átalakulása miatt (gépesítés, információs központ) új szakkal bővítsem, végzettségemet egyetemi szintre emeljem.
* A számítógépes könyvtári rendszer alkalmazása az iskolai könyvtárban.
* Mivel alapdiplomám megszerzésekor még nem találkozhattam az információkezelés korszerű tudományával, az informatikával, ezen ismeret- és gyakorlatbeli hiányosságaimat igyekszem itt pótolni., összekapcsolva annak könyvtári menedzsment és rendszerfejlesztési vonatkozásaival is.
* 1. Számítógépes ismeretek rendszerben való elsajátítása. 2. Egyetemi diploma
* Egyetemi képzettség megszerzése. Munkahely megőrzése.
* 1. Magasabb fizetési kategóriába való besorolás. 2. Informatikai ismeretek szerzése.

A válaszokat összegezve három fő motiváció fordul elő: a magasabb fizetési kategória vagy egyetemi végzettség megszerzése, az új szakmai ismeretek általában és informatikai ismeretek. Ha az elsőként említett területekre három, a másodikként említettre kettő, a harmadikra egy pontot adunk, akkor a 2. diagramon látható eredményt kapjuk.


2. diagram A hallgatók főbb motivációi a képzésben való részvételben

Az adatokból kitűnik, hogy a válaszadókat elsősorban az anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint a felhasználható többlettudás megszerzése motiválja.

Összegzés

A leírtakból kitűnik, hogy a szakember-hallgatóknak vannak elképzeléseik a képzés hatékonyabbá tételéről, és ezt alkalomadtán szívesen meg is osztják azzal, akit érdekel az eredményesebb oktatás. Remélhetőleg a közeljövőben tovább növekszik a piaci szemlélet a felsőoktatásban is, a kurzusok szervezői jobban odafigyelnek a vevők (hallgatók és munkáltatóik) igényeire és elvárásaira, illetve a hallgatók – tandíjuk fejében – magasabb elvárást támasztanak a képzőintézmények, illetve oktatóik irányában. Így megjelenhetnek a közeljövőben a könyvtárosképző intézmények teljesítményét egymáshoz hasonlító felmérések, amelyek a hallgatók, tehát a piac érdekeit fogják szolgálni. Informális úton kapott információk alapján a szerző valószínűsíti, hogy a debreceni képzés a többi könyvtáros-továbbképző lehetőség között nem áll rossz helyen, és szolgáltatása kiemelkedik nem egy frissen alakult, vagy ’patinás’ intézmény kínálata közül.

Ugyanakkor annak is tanúi lehetünk, hogy a piacon elérhetők diplomát nem adó rövid, tartalmas és költséges gyakorlat-orientált kurzusok, illetve (viszonylag) hosszú és kevésbé költséges, hullámzó színvonalú, diplomát adó, inkább elméleti kurzusok. Kívánatos lenne, ha e két típusnak előnyei egyesülhetnének.

Bölcs döntés lehet a képzés szervezői részéről, ha építenek a hallgató-szakemberek által felvázolt erősségekre. A felmérés eredményei alapján az informatikai oldal javára lemondhatnának a hagyományos, korábban már megtanult és részben elfelejtett hagyományos ismeretek oktatásáról. Speciálkollégiumként döntően informatikai tárgyakat választottak. (A korábban végzett, idősebb hallgatók igényeinek kielégítésére elég lehet egy dokumentum-leírási, szakozási tanfolyam, ami által a hallgatók egy szintre hozhatók.) A könyvtári ismeretek közül a menedzsment oktatását érdemes továbbfejleszteni. Az informatika és a könyvtár nem kapcsolódik össze — fejtette ki az egyik válaszadó. Az oktatóknak tehát meg kell találniuk, és át kell adniuk azokat az ismereteket, amelyek által az informatika (és nem elsősorban a számítástechnika) a könyvtári szolgáltatást gazdagíthatja, hatékonyabbá teheti. Akik pedig eddig is így tettek, azoknak mégjobban kell ezeket a pontokat hangsúlyozniuk. A népszerű speciálkollégiumi keretben kínált informatikai tárgyak bekerülhetnek a normál képzésbe, átadva helyet további gyakorlati informatikai ismereteket tartalmazó tárgyaknak.

A hallgatók és a munkaadók fontosnak tartják a gyakorlatot és a gyakorlatias megközelítéseket. Használható, alkalmazható ismereteket érdemes továbbadni. A képzés informatikai jellegű, ezért hasznos, ha a képzés egésze informatikai tudatosságot mutat: például a képzéssel kapcsolatos információ a leghatékonyabb módon jut el a hallgatókhoz, és az ő igényeik a képzés szervezőihez. A szervezetlenség tehát szakmai szempontból is megengedhetetlen.

A hallgatók megfizetik a képzést, tehát egyenletes, módszertani szempontból is magas színvonalú képzésben érdekeltek. A bizonyos esetekben alacsony hatékonyságú és a megkérdőjelezhető felkészültség az oktatásban visszaélés a hallgatók idejével, szellemi kapacitásával és pénztárcájával.

*

A menedzsment alapjai a hatékony és eredményes képzés kialakítására is érvényesek, úgymint piaci igények meghatározása, kritikus sikertényezők kiválasztása, szabályozás és minőségbiztosítás, stb. stb. Ez alapján, illetve a felmérések tapasztalataiból állnak össze az alább felsorolt javaslatok.

  • Képzési igények felmérése (kezdetben, és a változások figyelése érdekében rendszeresen)
  • Az ideális információs és könyvtári szakember ismereteinek meghatározása (vízió, átfogó cél)
  • A kritikus (siker érdekében elengedhetetlen) ismeretek meghatározása (prioritások)
  • Az oktatók megválogatása és felkészítése / továbbképzése, döntően gyakorló szakemberek szerződtetése (a legfontosabb erőforrások minőségének biztosítása)
  • Hiteles szervezés és szolgáltatások (minőségi feltétel)
  • Összpontosítás a gyakorlatra (minőségi feltétel)
  • A menedzsment és a kommunikációs gyakorlat arányának jelentős növelése a hagyományos könyvtári tárgyak rovására (minőségi feltétel)
  • Összpontosítás a könyvtár-informatikára – és nem külön a könyvtárra és informatikára (hitelesség)
  • A ma és a holnap ismereteinek oktatása a történelmi szemlélet helyett (stratégiai szemlélet)
  • A képzés és a legfontosabb erőforrások rendszeres felülvizsgálata kimeneti jellemzők alapján (szabályozás).

Minden kritika és javaslat mellett a képzés így is jó szakmai találkozót kínált a hallgatóknak – és talán több oktatónak is. A sok fontos ismeretet is kínáló képzés szüneteiben megismerhették egymás könyvtárainak eredményeit és gondjait, amely más könyvtártípus világának megtapasztalását is jelentette tanagyag és vizsgadrukk nélkül, egy korsó sör mellett…

Hozzászólás