"A fiatalabb korosztályban nem tudott kiválasztódni egy kreatív, alkotó, szakmai közgondolkodást és tudást erősítő réteg."
Neuralgikus pontok a szakkönyvtárügy működésében / Horváth Tibor. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (1989) 11 http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3152&issue_id=396

Felmérés gyakorló könyvtárosok között

Könyvtári Figyelő 5 (1996) 1 p. 129-130.

Forrás: Asking practitioners / Bruce Reid, Pauline Brown. In: Library Association Record 97 (1995) 9 p. 488-489

A birminghami University of Central England “Információs és Könyvtári Tanulmányok” programjának két vezetője – megelégelve azokat a kritikákat, melyek szerint az oktatási intézmények tantervi ügyekben soha nem egyeztetnek a szakma képviselőivel – felmérést készített gyakorló könyvtárosok körében.

A megkérdezett gyakorló könyvtárosok igen pozitívan álltak a kérdőívhez, a válaszadási arány és a válaszok minősége is igen magas volt. Annak ellenére, hogy a felmérés nem volt teljes egészében reprezentatívnak mondható, a válaszok elég nagy homogenitást mutattak.

A felmérés alapján világossá vált, hogy a számítógépes ismeretek fontossága gyorsan nő olyan területeken, mint az elektronikus információs és dokumentációs szolgáltatások, elektronikus kiadványok készítése, digitális virtuális könyvtár, hálózati navigálás és információkeresés. Az innovatívabb munkaerő körében nagyobb az igény az integrált könyvtárak, a multimédia és a hálózatkezelés (networking) iránt.

Növekszik az igény a befektetési tanácsadás, a források költségeinek felbecsülése, a költség-haszon-elemzés, a hálózatkezelés és dokumentum-beszerzési lehetőségek, valamint a szolgáltatók kiválasztásának gyakorlata iránt.

A jelenlegi birminghami képzés sokat fejlődött a közelmúltban: mivel a (könyvtári) szakmai gyakorlat kilenc hónapos, lehetőség nyílik a specializációra. A fejlődés leginkább az információtechnológia terén volt jelentős: a korábban választható “speckollok” – például az elektronikus források használata haladó szintje, vagy a hálózatkezelés – beépültek a kurzus alapismeretei köze, de sok más új területtel kapcsolatban is megnőtt az érdeklődés, pl. a multimédia, az információtervezés (information design) vagy az üzleti információ.

Az új programban a hallgatok a következő szakirányok illetve diplomák közül választhatnak:

  • üzleti információs tanulmányok (BIS),
  • információs és könyvtári tanulmányok (ILS), valamint
  • az információ és média (IM).

A programok három részből állnak: alapmodulok, szakirány szerinti speciális modulok, illetve választható modulok (egy másik szakirány speciális moduljai, önálló modulok, a fakultás más részein oktatott modulok).

A válaszadók közül sokan emelték ki az általános menedzsment-ismereteket, mások a menedzsment pénzügyi oldalának fontosságát hangsúlyozták. Fontosnak tartották, hogy a könyvtári gyakorlat elegendően nagy hangsúlyt kapjon a kurzusban, pl. az elméleti és gyakorlati blokkok váltakoztatásával. További fontos téma volt az új technológia iránti igény. Az egyik válaszadó kifejtette, hogy a friss diplomások gyakran ábrándítják ki: a számítógépes ismereteket firtató kérdésre azt válaszolják, hogy tudnak számítógépes katalógusokban keresni, használják az online és a CD-ROM-adatbázisokat, de csak olvasói szinten – ismereteik csak eddig terjednek.

A két cikkíró nagyon meg volt elégedve a válaszok mennyiségével és minőségével, így 1995 októberében(!) az új hallgatok mar a frissített tanterv szerint tanulhatnak.

(tömörítette: Mikulás G.)

Hozzászólás