„Ki a fene akarja hallani a színészek beszédét?” 1927., a hangosfilm kapcsán
Kétkedések története : pesszimista jóslatok, győztes technika / Schweitzer András. In: Heti Világgazdaság (2000. dec. 2.) p. 81-82

Azért lehetne újat tanulni…

Könyvtári Levelező/lap 7 (1995) 7-8 p. 30-31 (itt a frissített cikkformát olvashatja)

Rövidesen olvasható lesz a szaksajtóban Vidra Szabó Ferenc tanulmánya (A könyvtárosok képzettsége), amely reprezentatív vizsgálatok eredményeit közli a nagyobb magyar könyvtárak munkaerőigényeiről, a képzéssel szemben támasztott követelményeikről. A vizsgálódásban szereplő interjúalanyok egyebek között arra utaltak, hogy a jelenlegi képzési rendszerben szintről szintre jórészt ugyanazt az anyagot tanulják, tehát az is előfordul, hogy a “gyorstalpaló” anyagát egyetemi szinten is újratanulják az emiatt sokszor nem kimondottan lelkes hallgatók.

Pedig lehetne újat is tanulni

Például az angol Aslib (The Association of Information Management) 1995-ös tájékoztató füzetében — bár iskolarendszeren kívül! — kínál olyan rövid (néhány napos) kurzusokat, amelyek már rövid távon is eredményesebbé teszik a könyvtáros munkáját, azaz kamatoztatják a befektetett tandíjat. A kurzusokat legtöbbször kettéosztva tartják, pl. márciusban két napon és októberben két napon, hogy a résztvevők a gyakorlatban is kipróbálhassák szerzett ismereteiket, és beszámolhassanak tapasztalataikról egymásnak. A témák között vannak számunkra ismerősnek tűnők, de akad olyan is, amely ötletet adhat a képzőintézmények számára tantárgykínálatuk frissítéséhez:

  • Dokumentumok katalogizálása, Osztályozási technikák, Tezauruszépítés, Copyright workshop, A használói igények feltárása, Katasztrófamegelőzés, Általános könyvtári és információs ismeretek, Periodikák menedzselése, Olvasószolgálat, Információs szolgáltatások marketingje, A könyvtár arculatának tervezése, “Tudatos írás” / kivonatkészítés, Térítéses szolgáltatások bevezetése, Érdekérvényesítési gyakorlatok, Összpontosítás a használókra, Könyvtári és információs központok üzleti tervének készítése.
  • Az általános menedzsment és kommunikációs készségek ismeretei között kínálják még a következőket: Pénzügyi menedzsment információs menedzserek számára, Tárgyalási gyakorlatok, Oktatási gyakorlatok, Bemutatási gyakorlatok (hogyan emeljük ki tudatosan szolgáltatásaink hasznát?), Minőségi rendszerek és a minőségi elv érvényesítése, Üzleti statisztika, Telefonálási ismeretek, Időmenedzsment és személyzeti munka.
  • Témák a hivatalos közlemények és a pénzügyi információs ismeretek kategóriájában: Brit közlönyök, Üzleti információ, Az Európai Unió információi, Internet, Bevezetés az Internetbe, Online keresés és stratégiái haladóknak, Integrált könyvtári szoftver választása, Elektronikus copyright, Bevezetés a CD-ROM-ok világába, Hálózati CD-ROM, Online keresés kezdőknek.

(A füzetben a címek után természetesen megtalálható a képzés célja, részletes tartalma és az, hogy a tanulmányok elvégzése esetén a hallgatók milyen ismeretek és készségek birtokosai lesznek. Tehát nem árulnak zsákbamacskát.)

Potencia, impotencia…

Tudom, tudom, tudom, a magyar helyzet más: különleges, speciális, eltérő az éghajlat, kevesebb az eső stb., az angol példa jó Angliában, és nem bizonyos, hogy az ott kínált ismeretekre itthon is szükség van és így tovább… Ennek ellenére azt gondolom, hogy a felsorolt ismeretek között vannak, amelyek a magyar könyvtárosok számára is lehetőséget kínál(ná)nak. Olyanok is, amelyek a könyvtárosképzésbe beépülve nagy hasznot hajtan(án)ak. Abban is lehet fantázia, hogy a különféle szakterületek ismerői magánvállalkozásban vagy intézményük szervezésében kínálják ismereteiket (erre már van jó hazai példa). Az utóbbi lehetőségekre azért is szükség van, mert a munkaadók képviselői a június elején az Országos Széchényi Könyvtárban tartott könyvtárosképzési konferencián többször hangoztatták, hogy számukra a munkatársak ismeretei a fontosak, nem a kategóriabeli előrelépés, amely az iskolarendszerű képzés velejárója…

Hozzászólás