Módszertani Közlemények 34 (1994) 1 p. 46-48

Az ausztráliai Perth városának Alexander Könyvtára külön tájékoztatót nyomtatott a középiskolai és főiskolai hallgatók tájékoztatására. A Students – How can we help? című háromba hajtott szórólap szokatlan módon szól a diákokhoz. Idézem:

• Az Alexander Könyvtár Tájékoztató- és Információs szolgálata főként azok számára nyitott, akik Nyugat-Ausztráliában nem lehetnek más, például tudományos és (fő)iskolai könyvtáraknak tagjai. Szolgáltatásainkat ennek ellenére minden érdeklődő igénybe veheti.

• A könyvek és az egyéb dokumentumok nem elsősorban a diákok igényei szerint vannak összeállítva, mint ahogyan az az iskolai, főiskolai és egyetemi könyvtárakban van.

• Az általános iskolai diákok a könyveket és adatokat keressék saját iskolai könyvtárukban. (Az egyszeriség kedvéért a cikkben az oktatási reform előtti magyar iskola-megnevezéseket használom.)

• Az Alexander Könyvtár épületében a középiskolások és a felsőfokú oktatási intézményekben hallgatók találják meg inkább az őket érdeklő dokumentumokat. Meg kell említeni azonban, hogy a kötelező olvasmányokat csak abban az esetben szerzi be a könyvtár, ha az szélesebb közönség érdeklődésére is számot tart.

A könyvtár általános adatainak ismertetése után a tájékoztató szolgálattal kapcsolatos tudnivalókat olvashatjuk.

• A tájékoztató könyvtárosok a könyvtár minden szintjén segítenek Neked, hogy megtaláld a szükséges információt. Megmutatják, hogy hol kell keresned, és mely katalógust, indexet kell használnod. A keresést azonban mindenkinek saját magának kell elvégeznie, ezért sajátítsd el a kívánt információhoz való hozzájutás módját.

• A telefonon érkező kérdések csak a könyvtár állományára vonatkozhatnak, hogy megvan-e ez vagy az a dokumentum. Az érdeklődő ezután személyesen keresheti meg az információt. Olyan kívánságok, amelyek hosszabb keresést igényelnek; vagy hosszabb választ várnak nem érkezhetnek telefonon.

A továbbiakban arról is esik szó, hogy a könyvtár alapvetően nem szervez könyvtárlátogatást, de szívesen veszi, ha tanárok, oktatók érkeznek diákcsapattal.

A másik oldalon a következő található:

Hogyan kutassunk?

Csak azután keresd fel az Alexander Könyvtárat, ha biztos vagy abban, hogy az iskolai, főiskolai, egyetemi könyvtárban nincs meg a keresett forrás! A fenti könyvtárak ugyanis alkalmasabbak keresésed szempontjából.

• Mielőtt a könyvtárakhoz fordulnál, dolgozd ki keresési stratégiádat! A könyvtáros ezt nem végezheti el helyetted. Ha a kereséssel kapcsolatban gondjaid vannak, akkor tanácsért tanárodhoz, vagy óraadódhoz fordulj!

• A könyvtár munkatársai sokféle útmutatót állítottak össze a különféle témájú keresések támogatására. Ezek segíthetnek kutatásodban.

Ha magyar viszonyok közé helyezzük az intézményt, akkor regionális tudományos-közművelődési könyvtárra kell gondolnunk, mondjuk egy nagyobb megyei könyvtárra. A diákoknak szóló tájékoztató több szempontból is érdekes lehet számunkra. A kissé elutasító stílusú szövegezésből is egyértelműen kitűnik, hogy a könyvtár elsősorban nem a diákokat kívánja kiszolgálni, de csak az általános iskolásoktól fordul el kifejezetten. Ennek több oka tehet:

Fejlett az iskolai és felsőoktatási könyvtárak hálózata, tehát az érdeklődő fiatalok helyben is hozzájutnak az őket érdeklő dokumentumokhoz.
Valószínűleg jól működik a könyvtárak közötti munkamegosztás, alapvetően az oktatási intézmények elég fontosnak tartják, hogy jó színvonalú iskolai, felsőoktatási könyvtárat tartsanak fenn. Az Alexander Könyvtár megteheti, hogy a diákok többségét saját oktatóintézetük könyvtárába küldi.
Az Alexander Könyvtár forrásai (tehát személyzet, tájékoztatói kapacitás, dokumentum, végső soron tehát pénz) nem elegendő arra, hogy szélesebb réteget is (túl sok diákot) kiszolgáljon. A könyvtár tehát inkább kisebb felhasználói kör számára, de folyamatosan egy meghatározott színvonalon akarja tartani a szolgáltatást.

*

A szövegből az is kitűnik, hogy a betérőt, bárki legyen is az, felnőttként kezelik. Való igaz: aki komolyabb közművelődési könyvtárban keres, annak rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, amelyek az eredményes keresést lehetővé teszik számára.

Bámulatos azonban az, hogy a könyvtár milyen magától értetődő módon küldi a keresésben járatlan diákot oktatójához. Bizonyára azért teheti meg ezt, mert az oktatók — természetszerűleg — jártasak saját szakterületük információs forrásainak felkutatásában.

Annak ellenére, hogy az ausztrál könyvtári és oktatási rendszer igen sokban különbözik a magyarországitól, megállapítható, hogy a könyvtárnak és az oktatási intézményeknek — de leginkább a diákoknak, hallgatóknak — hasznára válik, ha a keresett információ a keresőhöz a lehető legközelebb található. Nem beszélve arról, hogy a könyvtárhasználót az oktatás során megfelelő mértékben ellátják azokkal a tudnivalókkal, amelyek nélkülözhetetlenek a tanuláshoz szükséges információ beszerzéséhez. Ez leginkább a tanerő felelőssége.